Korábban a Válasz Online nyomán lapunk is megírta, hogy nehezen megmagyarázható dolgokra bukkantak kutatók a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jövedelemadataiban, amelyek alapján a szegénységi küszöb alatt élők számát is közlik.
Öt kutató egy kedden közölt új tanulmányban ment utána még egy kicsit mélyebben az adatoknak, és valami egészen furcsa jelenségre bukkantak. A KSH szerint ugyanis vannak olyan emberek, akiknek a NAV egészíti ki a jövedelmét – ráadásul pont úgy, hogy hajszállal ugyan, de a szegénységi küszöb fölé kerüljenek ezzel.
„A beavatkozás nyomán a 307 ember bruttó jövedelme akkora összeggel egészült ki, hogy éppen a szegénységi küszöb fölé kerültek. A „toronyba”. [Azaz az adatok nehezen magyarázható, pont a szegénységi küszöb feletti kiugrásába.] Ráadásul nettó jövedelmük így fillérre azonos összeg: évi 1,3 millió forint lett. (A szegénységi küszöbnél ugyanis a nettó jövedelemmel számolnak)"
- olvasható a Válasz Online az eredményeket bemutató cikkében.
Miután bővítették a vizsgált adatok körét, és arra jutottak, hogy 2020-ban a mintába került személyek 28 százalékának volt magasabb a nettó jövedelme a bruttónál.
„Az adatok szerint a legkirívóbb esetekben a NAV úgy működött, mint egy segélyszervezet, amelyik kiegészíti a szegény emberek jövedelmét a szegénységi küszöb fölötti értékig. A szegénységkutatással foglalkozó szociológusok, statisztikusok, közgazdászok legjobb tudásuk alapján azt állítják: Magyarországon ez nem fordulhat elő”
- olvasható a cikkben, amelyből az is kiderül, hogy a kutatók a NAV-hoz fordultak kérdéseikkel.
Összességében pedig erre a következtetésre jutottak:
„Az adatokban mutatkozó problémák következtében a valóságosnál kedvezőbb lehetett a hivatalos szegénységi ráta. Noha korábban a kutatók úgy vélték, 2018-tól váltak furcsává a szegénységi adatok, az új kutatás megmutatja: a jelenség már 2014-től megfigyelhető volt. Egészen 2021-ig.”
