Újabb részletek derültek ki, hogyan nézne ki a Lánchíd környéke, amennyiben a fővárosiak úgy döntenek, a jelenlegi forgalmat engedélyeznék a dunai átkelőn, azaz csak a közösségi közlekedés (BKK, taxik), illetve a kerékpárosok és gyalogosok számára engednék a híd használatát. Hétfői sajtótájékoztatóján Karácsony Gergely főpolgármester úgy fogalmazott, „elindult egy koncepcionális gondolkodás” ebben a témában, ami a Lánchíd mellett erősen érinti a Clark Ádám teret, a Széchenyi teret és a József Attila utcát is. A városvezető kiemelte,
a Széchenyi tér különösen hangsúlyos szerepet kap a fejlesztésben, mert az „Budapest legméltatlanabb helyzetében” van.
Emlékeztetett, itt állt a koronázódomb, ahol Ferenc Józsefet megkoronázták, és a főváros legidősebb fája is itt található. Rámutatott, manapság turisták százai életveszélyesen kelnek át a körforgalomként működő téren, hogy fotót készíthessenek.
Karácsony Gergely ajánlata szerint ennek a térnek az átalakításával egy olyan sétány jöhetne létre, mely a Bazilikától indulva a Lánchídon át egészen a Várkert Bazárig tarthatna. Úgy véli, ez
egyrészt klímatudatottága révén XXI. századi, másrészt múltbéli is, hiszen „visszahozza Budapest polgári fejlődésének tradícióit”.
A Clark Ádám teret a főpolgármester a Széchenyi tér „ikertestvérének” nevezte. Ismertette, megkérdezték a közvéleményt, hogy a körforgalomban a ’60-as években kialakított virágágyáshoz hogyan viszonyulnak, és az eredmény azt mutatja, hogy többség ezt a virágágyást megszerette.
Nem megkerülve a finanszírozás kérdését, a városvezető leszögezte, hogy az európai uniós források egy részét ennek a projektnek a megvalósítására szeretnék felhasználni. Ugyanakkor emlékeztetett, a Széchenyi tér tulajdonjogát az állam elvette, és a területeket az V. kerület ingyenes vagyonkezelésébe adta. Ennek ellenére – mint fogalmazott – nem hajlandók lemondani arról, hogy megújítsák ezt a közteret is.
Erő Zoltán, Budapest főépítésze egy kicsit szélesítve a spektrumot a fővárosi köztér-rehabilitációról úgy fogalmazott, nincs lehetőség minden házba invesztálni, de
„a jó közterek sorával lehet azt a fejlődést megindítani, amitől a házak is meg fognak újulni”.
A szakember is rámutatott, a most bemutatott projekt túlmutat a Lánchídon. Sőt, a főpolgármester által felvázolt Clark Ádám tér, Széchenyi tér, József Attila utcán túl – vélte – az egész Andrássy út is ide sorolható, mert annak is számos tere újult, illetve újul meg.
A főépítész kitért arra is, a felújítási tervek között szerepel a rakpart egy hosszabb térsorának megújítása is. Emlékeztetett, az úgynevezett FINA-projekttel indult a felújítás a parlament épületétől északra, és most már a Clark Ádám tértől észak felé, a Lukács fürdőig terjedő szakasz tervezése is zajlik. Kiemelte, hogy bár ezeknek a kivitelezésére most nincs forrás, de a tervezéssel azt szeretnék elérni, hogy a mindenkori fejlesztőknek ezek rendelkezésre álljanak.
A Lánchíd felújításával kapcsolatban Erő Zoltán hangsúlyozta, nagyon precíz felújítás zajlik, ami – tudomásuk szerint – határidőre és a költségkereten belül el fog készülni. Aláhúzta, műemlékileg is nagyon pontos kivitelezés lesz, amin „öröm lesz végigmenni”.
A Clark Ádám téri körforgalomról a főépítész azt mondta, szűkebb, kisebb körforgalom lesz, míg a Széchenyi téren „nem teszi meg a tiszteletkört” az autóforgalom a tér körül, hanem az közvetlenül a József Attila utcára csatlakozna. Ez az útszakasz úgy újulna meg, hogy leszűkülne az útpálya, míg az árkádok visszakerülnének azokhoz a házakhoz, melyekhez tartoznak, a gyalogosok pedig szélesebb járdán, egy fasorral szegélyezve közlekedhetnének.
A legrészletesebb terveket Grabner Balázs tájépítész, a Korzó Tervezési Stúdió vezető tervezője ismertette. Felidézte, a 2010-ben elkezdett fejlesztések a Kossuth tér renoválásával kezdődtek, majd következett a vizes vb-vel kapcsolatos felújítás, 2015 óta pedig a rakpartok fejlesztése van soron. Az előre gondolkodás pedig most a Clark Ádám tér, a Széchenyi tér, a Széchenyi rakpart és a József Attila utca területén folytatódik – mondta.
A Clark Ádám térrel kapcsolatban felidézte, azt a XIX. század második felében két épület fogta közre, ezeket a II. világháború után bontották le, míg a „vörös csillagos” virágágyás a ’60-as években készült el. Mivel az emberek a most már nem a kommunista rezsim jelképét viselő ágyáshoz ragaszkodtak, ezért a tervezők egy sokkal kisebb körforgalmat terveztek oda, ami a Mátyás-templom rózsaablakának motívumait fogja virágokból mintázni. Kiemelte, tervezésnél a gyalogos közlekedés szempontjait helyezték előtérbe. A tér szimmetriájára vigyázva a buszmegállók nagyobb helyet kapnak, és a sikló előtti teret is jobban ki szeretnék használni.
Grabner Balázs méltatlannak nevezte a Széchenyi rakpart mostani állapotát. Terveik szerint a korábban ott zöldellő fasort szeretnék visszaállítani ezen a szakaszon is. Kiemelte, hogy ennek az útnak a forgalma meglehetősen alacsony, így beleillik abba a koncepcióba, hogy a Kossuth térről a Széchenyi térig el lehessen sétálni.
A Széchenyi tér esetében a szakember arra emlékeztetett, ott korábban is három zöldfelület volt, és megvolt a Zrínyi és Mérleg utcák kivezetése a térre, a híd irányába. Mint mondta, a koncepciójuk ennek újraélesztése. Elképzelésük szerint a Lánchídról jobbra lehajtva lehetne menni a József Attila utca felé, míg a tér többi részét az emberek használhatnák.
„Innen lehet a budai Várról és a szemben levő oldalról a legjobb fotókat csinálni. Teljesen méltatlan az a helyzet, hogy ehhez ma át kell futni a közúton, a zöldet megmászva, kitaposva”
– hangsúlyozta. Megjegyezte, be lehet majd fordulni a Belügyminisztérium, illetve a Gresham-szálló irányába is, valamint a kerületi lakosok is ellenőrzött módon tudják majd autóval használni a területet. Hozzátette, az Akadémia épülete előtt egy nagyobb teret alakítanak ki, mert az MTA célja, hogy „a tudományt kihozzák az emberek közé”, így itt rendezvényeket is lehet majd tartani.
A negyedik projektelemről, a József Attila utcáról Grabner Balázs azt mondta, annak Belváros felőli oldalán mindig valamilyen kitelepülős funkciók voltak, ez adta nekik azt az ötletet, hogy ide helyezzék a fasort. Az árkádos házak elé járda kerülne, az úttest pedig kétszer egy sávból, valamint két kerékpársávból állna. A szakaszon az Október 6. utcától az Andrássy út irányába a fasor fogja támogatni a kiülős lehetőségeket.
A tervező végül kiemelte, az elképzeléseket a Budapest Szíve Program elemeihez is illesztik, így nem egymással versengő, hanem egységes koncepciót alkotó együttes alakulhat ki.
A Budapesti Lakógyűlést a főpolgármester hirdette meg május elején, ezen többek közt arra is kíváncsi a városvezetés, a fővárosiak szeretnék-e, hogy autómentes maradjon a Lánchíd.
A kérdésben megszólalt Tarlós István is. A volt főpolgármester szerint ha autómentessé teszik a Lánchidat, akkor a többi budapesti Duna-híd felújításakor hiányozni fog ennek kapacitása.
