Aki olvasta lapcsoportunk, a Klasszis Média kedd reggel megjelent két árkosár-felmérésének eredményét, a Privátbankár Árkosarat és az Mfor Nyugdíjas Árkosarat, annak nem lehet meglepetés a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) mai, szerda reggeli közlése.
Bár a KSH minden hónap 20-án zárja az adatfelvételét, míg kollégáink közel két héttel később veszik górcső alá 30 élelmiszer árát az Auchan, az Interspar és a Tesco egy-egy üzletében, ugyanarra a következtetésre jutottunk: két, illetve három havi lassulás után ismét nőtt az infláció.
Míg a februári 5,6 százalékos éves fogyasztóiár-index után a KSH márciusra 4,7, áprilisra 4,2 százalékos pénzromlást mutatott ki az előző év azonos időszakához viszonyítva, addig májusra 4,4 százalékosat.
Az élelmiszerinfláció mértéke éves szinten 5,9 százalék volt, amelyen belül a hidegélelmiszerek inflációja 4,5, a házon kívüli étkezésé, azaz a vendéglátási szolgáltatásoké 9,1 százalékot tett ki. Az élelmiszerek inflációja az előző hónaphoz képest 0,6 százalékkal emelkedett. Ennek döntő része a vendéglátásnál jelentkezett, illetve a szezonális élelmiszerek esetén volt jelentős áremelkedés, főként a burgonyánál és a friss hazai- és déligyümölcsöknél – értékelte a friss adatot a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).
Bár e számok alapján logikusnak tűnik az a következtetés, hogy a március 17-étől hatályos árrésstop nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hiszen a májusi élelmiszerinfláció fél százalékponttal magasabb lett az áprilisinál, tehát az árak nem le-, hanem éppen ellenkezőleg: még feljebb mentek, ha valaki tovább olvassa az NGM közleményét, akkor elbizonytalanodik. Abban ugyanis az szerepel, hogy „az árréscsökkentés továbbra is védi a családokat és a nyugdíjasokat, az érintett élelmiszerek 19,6 százalékkal lettek olcsóbbak, míg a drogériai termékek ára 26,9 százalékkal lett kedvezőbb”. Ezt követően azonban van egy beismeréssel felérő mondat. Eszerint: az árréscsökkentés hatása „elsősorban a júniusi inflációban fog megjelenni”.
Ennek kapcsán érdemes felidézni, hogy az NGM április elején még arra hivatkozott, a hatósági beavatkozás (ez persze a mi megfogalmazásunk) a március közepi kezdés miatt az év év harmadik hónapjában még nem fejthette ki a hatását, de áprilisban már igen, akkor már – ahogy fogalmaztak – „az infláció 4 százalék körüli szintre mérséklődhet, míg az élelmiszerinfláció 5 százalék alá csökkenhet”. Az akkori tényadatokat akár még a hibahatáron belüliekként értékelhetjük, hiszen az általános infláció 4,2 százalék lett, az élelmiszereké meg 5,4.
A nyugdíjasok még valamivel rosszabbul is jártak. Három havi egyezés után a nyugdíjas infláció ha árnyalatnyival, 0,1 százalékponttal is, de magasabb lett az általánosnál.
Május elején azt írta a Nagy Márton által vezetett minisztérium, hogy az infláció csökkenése a következő hónapokban tovább folytatódhat. Ám arra, hogy nem úgy mennek a dolgok, ahogy azt az árrésstoppal eltervezték, az árulkodott, hogy azt május 19-étől háztartási cikkekre is kiterjesztették.
Az ennek ellenére bekövetkezett inflációs gyorsulás után jött most a júniusi hatás belengetése. Miközben árnyalatnyit változott az NGM-közlemény tónusa is: a májusi „A kormány sikeresen küzd az áremelésekkel szemben„ helyett most úgy szól az üzenet, hogy „A kormány küzd az indokolatlan áremelések ellen”. A sikeres jelző tehát kikerült.
Igaz, a mostani infláció becslése a sok, egymással ellentétes irányú hatás miatt meglehetősen nehéz volt – mutatott rá Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki szerint az inflációra a következő tényezők hatottak májusban:
- Bázishatás: tavaly májusban havi alapon 0,1 százalékkal csökkentek az árak, így már egy havi alapon változatlan árszínvonal is felfelé húzta volna az éves alapú árindexet.
- Az üzemanyagok ára egy hónap alatt 1,9 százalékkal csökkent, ez 0,1 százalékponttal húzta vissza a havi alapú inflációt. Az árcsökkenésben az alacsony olajáraknak és a gyenge dollárnak volt szerepe.
- A háztartási energia egy hónap alatt 0,8 százalékkal drágult – ebben szerepe volt a hideg májusnak és az ebből következő magasabb energiafogyasztásnak.
- A kormányzati megállapodások (bankszektor, biztosítók, telekom) visszahúzták az inflációt.
- Az élelmiszerek havi alapon 0,6 százalékkal, míg éves alapon 5,9 százalékkal drágultak, azaz az árrésstop bár visszafogja a termékcsoport drágulását, az továbbra is jelentős. Éves összevetésben több élelmiszernél kiugró drágulás látható (tojás 26,0, étolaj 25,3, liszt 25,0, kávé 22,5, csokoládé és kakaó 22,3 százalék). Közel harmadával olcsóbb lett ugyanakkor a margarin.
- A forint bár a korábbinál stabilabb, de éves alapon így is gyengült 4,3 százalékkal.
- Az importált infláció alacsony, az eurózóna inflációja májusban mindössze 1,9 százalékot tett ki.
Arra már Molnár Dániel, az MGFÜ vezető elemzője hívta fel a figyelmet, hogy bár az árrésstop továbbra is érvényben van és korlátozza a kiskereskedelemben végrehajtható áremeléseket, a termelési lánc korábbi szakaszaiban végbemenő árváltoztatásokra nem hat, így az ipari termelői árak folytatódó növekedése, a tavalyi gyenge mezőgazdasági év hatása, valamint a világpiaci folyamatok (például a csokoládé vagy a kávé esetében) változatlanul megjelennek a fogyasztói árakban.
Regős az élelmiszerek drágulásán kívül még két termékcsoport áremelkedését tartotta érdemesnek kiemelni: a szolgáltatások drágulása éves alapon továbbra is jelentős, 5,9 százalék, bár itt az előző három hónap havi alapú áremelkedése legalább már minimális volt – bár ez sem magától történt, hanem némi kormányzati beavatkozásra. Folyamatosan gyorsul viszont a szeszes italok, dohányáruk drágulása – ez éves alapon az áprilisi 6,3 százalék után májusban 7,3 százalékot tett ki.
Összességében tehát az infláció májusban sem volt nagyon magas, de a jegybanki célsávon kívül tartózkodott, így azt sem állíthatjuk, hogy egy olyan inflációs szintet látunk, amellyel megelégedhetünk – véli Regős.
Mit léphet az MNB?
Regős szerint a piaci várakozásoknál magasabb inflációs szint nyomán a kamatcsökkentési várakozások az eddigi szokásoknak megfelelően egy darabig ismét kiárazódnak, ami a forint erősödéséhez vezet – az adat megérkezését követően a forint be-benézett a 400-as szint alá.
Friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
Tegyük hozzá: ezek a kamatcsökkentési várakozások eddig is sokszor túlzónak tűntek, hiszen az infláció most is csak adminisztratív intézkedések miatt viszonylag alacsony, az árrésstopok kivezetése pedig eredményezni fog egy inflációs ugrást, ami miatt viszont a Magyar Nemzeti Banknak (MNB) egyelőre nincs lehetősége lazítani, hiszen az inflációs ugrás azon a horizonton történik majd várhatóan, amelyre hatni tud – hangsúlyozta a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
És a kilátások
Regős szerint A következő hónapban az inflációs szint a mostani körül alakulhat, majd a jegybanki célsáv tetejére (ez 4 százalék – a szerk.) csökkenhet. Az infláció letörése szempontjából kedvező hír az elmúlt hetek stabil, minimálisan erősödő forintárfolyama.
Molnár várakozásai szerint is a következő hónapokban a jegybanki toleranciasáv felső széle közelében alakulhat az áremelkedési ütem. Az MGFÜ vezető elemzője úgy véli, a drogériákat érintő árrésstop csak kismértékben lassíthatja az inflációt, és a kormánnyal ellentétben ő nagyobb változásra csak júliusban számít, a kötelező akciózás kivezetése nyomán megugró élelmiszerárak bázisba kerülésével. Azonban a jegybanki 3 százalékos célhoz előrejelzésük szerint csak a jövő év elején térhet vissza a pénzromlás üteme, az idei év eleji, jelentős havi átárazások kiesésével. Így az idén éves átlagban 4,4, míg jövőre 3,6 százalékos lehet az infláció mértéke az MGFÜ szerint.
Pesszimistábbak az Erste makrogazdasági elemzője. Nagy János arra figyelmeztetett, hogy a következő hónapokban július kivételével alapvetően kedvezőtlen bázisokat örököl az árdindex, így érdemi csökkenésre ősz végéig nincs kilátás. Emellett érdemes látni, hogy a 4-essel kezdődő számok nagyban köszönhetők az adminisztratív intézkedéseknek, melyek későbbi, vélhetően jövő évi kivezetése időzített árnyomást pakol a rendszerbe. Valamelyest más kontextusba helyezve a hazai árváltozás dinamikája Nagy szerint különösen a stagnáló gazdaság képe mellett izgalmas: amennyiben bekövetkezik a várva várt élénkülés, az további helyet képezhet az áremeléseknek. Másfelől a munkapiac most már megfigyelhető lazulása (foglalkoztatottság visszaesése, bérdinamika lassulása) elsősorban a szolgáltatások terén mérsékelheti az árnyomást. Összességében az Ersténél 4,7 százalékra várják az idei évi drágulás átlagos mértékét.
Az MBH Bank szerint a júniusi éves árindex a májusihoz hasonló, esetleg ezt kismértékben meghaladó lehet, aztán a nyári hónapok átmeneti dezinflációja után őszre a májusi szint fölé emelkedhet. Decemberre ugyanakkor ismét 4 százalékot megközelítő szintre eshet az éves infláció. A bank fontosnak tartja látni, hogy a lakosság inflációs várakozása a következő hónapokban fokozatosan csökken, mivel az jelenleg még mindig nagyon magas. Ugyanakkor a munkaerőpiaci adatokban a legutóbb látott gyengülés mérsékelheti a vállalatokon a bérköltség irányából érkező nyomást, ami kedvezhet a dezinflációnak. Mindezeket figyelembe véve idén még a toleranciasávon kívül alakulhat az átlagos infláció, jövőre azonban már visszatérhet oda. Egyelőre az MBH tartja a várakozását, hogy idén 4,5, jövőre pedig 3,5 százalékos lehet az éves átlagos infláció.
Meddig maradhat velünk az árrésstop?
Nagyhoz hasonlóan Regős is arra számít, hogy az árrésstopot csak jövőre vezeti ki a kormány, sőt a Gránit Alapkezelő veztő közgazdásza szerint az akár a következő év közepéig fennmarad, hiszen a kormányzati megállapodások az egyes szektorokkal is eddig vannak érvényben. Fontosnak tartja azonban, hogy az árrésstop nyomán más termékek ára ne növekedjen, erre a kormányzatnak oda kell figyelnie, különösen most, amikor az árrésstop meghosszabbítását követően ennek kockázata megnőtt.
Ez utóbbira rímel az NGM már említett közleményének azon üzenete is, miszerint, „ha az árréscsökkentés körébe nem tartozó termékeknél keresztárazást tapasztal, a kormány ki fogja terjeszteni az árréscsökkentést.”
Erre reagált sebtében az Országos Kereskedelmi Szövetség, amelynek „határozott álláspontja, hogy az élelmiszerárak ismételt megugrásának okai nem a kiskereskedelemben keresendők. A kiskereskedelem betartja a szabályokat, nem alkalmaz keresztárazást, és május végéig láthatólag sikerrel védte az árrésstop előtti beszállítói árakat”.
Mindenesetre az biztató, hogy a hosszabb távú inflációs folyamatokra utaló mutató, a maginfláció – ami kiszűri a szezonalitást – az általános rátával szemben nem nőtt, hanem csökkent májusban, az április 5 után a múlt hónapban 4,8 százalék lett.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
