Ez a cikk eredetileg laptársunknál, a Piac és Profiton jelent meg.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hivatalos adatai szerint 2020-ban közel 128 ezer tranzakció köttetett az országban, ami az egy évvel korábbi, 2019-es adatokhoz képest 18,6 százalékos visszaesést jelent. Legutóbb 2014-ben volt nagyságrendileg ennyi adásvétel. Noha a publikált adatok még nem tekinthetők véglegesnek, a rendelkezésünkre álló számokból már most látszik, hogy az ingatlanpiaci visszaesés az ország összes területén érzékelhető volt, ugyanakkor annak mértékében voltak különbségek.
Látványosan drágult Budapest
A fővárosban az országos átlaghoz képest jelentősebb volt a csökkenés, hiszen az előző évi adatokhoz viszonyítva 22,8 százalékkal kevesebb tranzakció történt 2020-ban.
A Budapesten regisztrált 24 342 tranzakció az egyik legalacsonyabb érték az elmúlt tíz évben. A 2015 óta eltelt négy évben nagyjából 40 százalékkal kevesebb ingatlant értékesítettek a fővárosban. Ennek egyik oka az árak látványos emelkedése mellett az is, hogy egyre többen döntenek úgy, hogy kiköltöznek az agglomerációba
– kommentálta a legfrissebb KSH-adatokat Soóki-Tóth Gábor. Az Otthon Centrum elemzési vezetője szerint a vírusjárvány miatt legalább két hónap kiesett a lakáspiac szokásos aktivitásából, amit a nyári lazítás során érzékelhető élénk forgalom sem tudott teljes mértékben kompenzálni, illetve a turizmus visszaesése érezhetően visszafogta a befektetők keresletét, ami a belső városrészekben, különösen Budapesten volt szembetűnő.
Ki a városokból
A kisebb városokban szintén jelentős mértékben estek a tranzakciószámok: 21 százalékkal kevesebb adásvétel köttetett tavaly, mint 2019-ben. Ezzel szemben a megyei jogú városokban a visszaesés mértéke csak 16,7 százalék volt, ami az országos átlagnál kedvezőbb értéket jelent. A legkisebb visszaesést a községekben regisztrálta a KSH, ahol 13,5 százalékkal kevesebb adásvétel született, mint 2019-ben. Mindez azt mutatja, hogy a városokból történő kiköltözés mára általánossá vált, nem csak Budapest, hanem a vidéki nagyvárosok környékén is.
Az Otthon Centrum elemzési vezetője arról is beszámolt, hogy a legtöbb adásvételt eddig a XIII. kerületben regisztrálták (közel 2800 darabot), amitől kicsivel lemaradt a XI. kerület (2600), míg a XIV. kerület a harmadik helyet foglalja el 2000 darab tranzakcióval. A legkevesebb adásvétel a XXIII. kerületben történt, ahol mindössze 138 lakóingatlan talált új tulajdonosra.
A megyeszékhelyeken tavaly csaknem 25,3 ezer adásvételt regisztráltak, ami 16,7 százalékkal kevesebb, mint 2019-ben. A vidéki megyei jogú városok esetében a munkaerőhelyzettel szoros összefüggésben megingathatatlan az öt nagyváros, Debrecen, Szeged, Miskolc, Pécs és Győr vezető pozíciója. A legtöbb tranzakció Debrecenben volt (közel 3000), amelyet Miskolc és Szeged követett szinte darabra azonos számú tranzakcióval (kicsivel 2500 felett), míg az adásvételi rangsort Szekszárd zárja (400).
A népességszámra vetített adásvételek fajlagos értékében a fővárosi kerületek a Balaton parti járásokkal osztoznak az élen, de feltételezhetően a végleges számok után budapesti dominancia lesz az első néhány helyen, még úgyis, hogy a fővárosi adásvételek száma a koronavírus következtében nagyobb mértékben csökkenhetett a tavalyi év során. Ezer lakosra vetítve az élen a XIII. kerület végzett 22,8 ezrelékkel, melyet Siófok 22,1, Budapest VII. kerület 20,7 követett.
Erős lett a tavalyi év a vízpartok közelében
A pillanatnyi negyedik helyre ugyanis a Tiszafüredi járás került 20,6 ezrelékkel, míg Keszthely térsége 19,7 és Fonyód térsége 19 ezrelékkel szintén jól szerepeltek 2020-ban, de a legerősebb 20 járásba Balatonfüred és Tapolca is bekerült még. Az üdülőövezetekre jellemző, hogy az ott élő állandó népességhez képest a külső kereslet miatt magas arányaiban az adás-vételek fajlagos száma.
Az előzetes adatokból úgy tűnik nem ment jól a budai és külső pesti kerületeknek. A XI. kerületen kívül az értékek 15 ezrelék alatt alakultak. Ezek számok a végleges adatok közreadását követően magasabbak lesznek, de az elmúlt évek trendje megtörni látszik. A megyei jogú városok közül a legmagasabb fajlagos érték Salgótarjánban (16 db/1000 lakos), míg a legkevesebb Érden (8,5 db/1000 lakos) volt, mely az elmúlt évek trendjével egyező.
A fővárosi agglomeráció települései a járások sorában a lista második felében találhatóak, ebben szerepe lehet a magas áraknak is. Mindezek ellenére az Otthon Centrum elemzői arra számítanak, hogy a végleges adatokkal jelentősen előre lép a térség. Jelenleg 1000 lakosra vetítve 7-10 ezrelék között váltakozik az értékük: a legmagasabb a Ceglédi, a Váci és a Nagykátai járásokban, míg a legalacsonyabb a Budakeszi, a Pilisvörösvári és a Gyáli járások értékei lettek.
