Márciusban a nyers adatok szerint 10,4, a szezonálisan és munkanaphatástól megtisztítva 2,8 százalékkal csökkent Magyarország ipari termelése az előző év azonos hónapjához viszonyítva – közölte szerda reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A drasztikus visszaesés azért is nevezhető meglepőnek, mert a hazai Beszerzési Menedzser Index értéke februárról márciusra nagyon enyhén, de emelkedett (52,2 pontról 52,3 pontra). És mivel ez a mutató áprilisra csökkenést mutat, így könnyen lehet, még a második tavaszi hónapban sem másztunk ki a gödörből. (Az áprilisi ipari adatokat június elején fogja közölni a KSH.)
Bár részletes adatokat még nem ismerünk, a visszaesés oka nagy valószínűséggel a fő export célországunk, Németország gyengélkedése, ott a bruttó hazai termék (GDP) immár zsinórban harmadik negyedéve negatív tartományban áll, míg a márciusi ipari termelés éves szinten 3,3 százalékos csökkenést mutatott. A német gazdaságtól való erős függésünkre utal, hogy a legjelentősebb visszaesést a villamos berendezések gyártása mellett a járműgyártás, vagyis a két külpiacra termelő alág szenvedte el. Szintén ezt támasztják a hétfőn közzétett, 2024. márciusi külkereskedelmi adatok is. Akkor a KSH közlése alapján arról számoltunk be, bár a termék-külkereskedelmi egyenlegünk 1,5 milliárd eurós pozitív érték volt, az exportunk 15, az importunk pedig 20 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól.
Az ipar visszaesését csak részben magyarázzák viszont a keddi napon közzétett pozitív márciusi kiskereskedelmi adatok. Mint arról beszámoltunk, a szektor jelentős, 4,2 százalékos bővülést ért el 2023 márciusához viszonyítva. A keddi adatok magyarázzák a villamos berendezések gyártásának visszaesését, mely paralel a tartós fogyasztási cikkek értékesítésének stagnálásával. A kiskereskedelmen belül az élelmiszer-forgalom márciusban 5,7 százalékkal bővült, míg ezzel párhuzamosan a KSH közlése szerint „az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása kevésbé csökkent”. Ez azt jelenti, hogy a belső fogyasztás – az előző két év gigantikus inflációja után – még mindig nem volt képes talpra állni.
Az elemzők is a németeket hibáztatják
Lapunkhoz hasonlóan vélekednek a gazdasági elemzők is. Mind Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza, mind Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, mind Molnár Dániel, a Makronóm Intézet a német gazdaságban tapasztalható recessziót nevezték meg a fő visszahúzó tényezőnek. A szakemberek közül Molnár rámutat arra is, hiába a keddi valóban remek kiskereskedelmi adat, azaz a belső kereslet fokozatos helyreállása, annak hatása nem képes ellensúlyozni a külgazdaságból eredő negatív hatásokat.
Fotó: MTI / Újvári Sándor
A szakértők az előbbiek alapján meglehetősen pesszimisták, a külgazdasági hatások (elsősorban a német gazdasági folyamatok) nagyon lassú javulására számítanak, így
gyakorlatilag konszenzus mutatkozik abban, hogy a hazai ipar is csak az év második felében lesz képes bővülésbe fordulni.
Nagy Márton és a medve bőre
A mostani negatív ipari adat egyúttal cáfolja a Nagy Márton vezette Nemzetgazdasági Minisztérium múlt havi hurráoptimista közleményét, melyben a februári ipari adatokat „jelentős fordulat” és „rendkívül pozitív eredmény” jelzőkkel illették. Virovácz Péter ezzel kapcsolatban – lapunkhoz hasonlóan – kiemeli, beigazolódott februári elemzésükben az a kitétel, mely szerint „egy fecske nem csinál nyarat, vagyis a februári felpattanást egyelőre érdemes még visszafogottabb örömmel fogadni”.
„Nem trendfordulót láttunk, csupán egy egyszeri megugrást a termelési szintben, amit márciusban egy hasonló mértékű korrekció követett”
– írja most az elemző.
Sokatmondó, míg a szakértők óvatosabban fogalmaztak a februári pozitív meglepetésről, a kormányzat már akkor megelőlegezte magának a sikert. Mint látható, hiba volt.
