Tovább csúszik a felsőoktatási felvételinél nyelvvizsga meglétét előíró rendelet hatályba lépése. "A kormány a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) és más szervezetek javaslatára visszavonta a felsőfokú tanulmányok megkezdését középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötő 2014-es döntését" - közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium pénteki közleményében.
A most megjelent kormányrendelet a kötelező emelt szintű érettségi vizsgát írja elő bemeneti követelményként azzal, hogy e feltétel teljesítése alól mentesülnek azok a képzések, amelyek esetén a felvételi pontszámot nem az érettségi vizsgák eredményéből, hanem a gyakorlati vizsga eredménye alapján számítják ki. Ide tartoznak többek között a művészet, művészetközvetítés képzési terület szakjai, az edző alapképzési szak, és a művésztanár szakok.
A tárca a közleményében kitér arra is, hogy már több olyan intézkedést hoztak eddig is, ami a diákok nyelvtanulását segíti. A 35 év alattiak körében ingyenessé tette az első sikeres nyelvvizsgát, a diákhitel már nyelvtanulásra is fordítható, és további több százezres terhet vesz le a szülők válláról az, hogy a középiskolások jövő nyártól ingyenes külföldi nyelvi képzésekre utazhatnak. Utóbbi egészen új intézkedés és már 90 ezer diák jelezte, hogy élne a lehetőséggel, melynek során a magyar állam nemcsak az utazást és a kinti tanfolyamok árát állja, de zsebpénzt is ad a fiataloknak.
Idehaza egyébként az óraszámoktól függően 30-60 ezer forint között mozognak a nyelvvizsgára felkészítő csoportos tanfolyamok, míg ha valaki inkább egy magántanár segítségét venné igénybe, akkor 2500 és 4000 forint közötti óradíjjal számolhat. Ha azt feltételezzük, hogy tudásszinttől függően 30-50 órát kell venni egy sikeres nyelvvizsga érdekében, akkor a magántanárral történő felkészülés akár százezres kiadással is járhat.
Az adatok alapján a korábbi kormányzati ösztönzőkről nem mondható el, hogy átütő erővel bírtak volna. Az Oktatási Hivatal statisztikái szerint évről évre csökken a sikeres nyelvvizsgázók száma idehaza. Ha a felsőoktatási felvételi és a diploma átvétele szempontjából releváns 14-19 és 20-24 év közötti korcsoportokat nézzük, akkor idén eddig 96 140-en tettek sikeres nyelvvizsgát valamilyen idegen nyelvből. Tavaly ez a szám még a 120 ezret is meghaladta, 2010-ben pedig ennél is jóval több, 173 ezer fiatal vehette kézbe a nyelvvizsga-bizonyítványt.
Ha mindehhez hozzávesszük a 25-29 és 30-34 év közöttieket is - hogy megnézzük, az ingyenesen szerezhető első nyelvvizsga járt-e érdemi előrelépéssel -, akkor az látszik, hogy a 25 év felettieket egyáltalán nem mozgatta meg ez a lehetőség. Esetükben is évről évre csökken a sikeres vizsgát tettek száma. Idén 16 701-en szereztek papírt a nyelvtudásuk bizonyítására, tavaly még közel 23 ezren, 2017-ben 25 ezren voltak, 2011-ben pedig a 40 ezret is meghaladta a számuk.
Ennek ellenére fokozatosan mérséklődik azok száma és aránya, akik a nyelvvizsga-bizonyítvány hiányában nem vehetik át a diplomájukat. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a 2018/2019-es tanévben 37 900-an tettek sikeres záróvizsgát, közülük 5900-an azonban nem vehették át a diplomát a nyelvvizsga hiánya miatt. Az elmúlt évek tendenciái azonban előremutatóak, hiszen a legutóbbi tanévben szembesültek a legkevesebben ilyen problémával, sőt arányaiban is egyre kisebb ez a csoport. A záróvizsgát tett hallgatók 15,5 százalékának kellett várnia a diploma átvételére, míg 2012-ben (ebből az évből van a legrégebbi adat) még 25 százalékuknál volt ilyen probléma.
