„Tekintettel arra, hogy a NESZG Zrt.-hez apport útján kerültek a korábbi Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap vagyonelemei, az MNV Zrt., mint tulajdonosi joggyakorló, jogosult mind a társaság osztalékát, mind az alap vagyona helyébe lépett pénzeszközöket kivonni a társaságból”. Ezt válaszolta írásban Fónagy János, a Miniszterelnöki Kormányiroda államtitkára egy országgyűlési képviselő ugyancsak írásban feltett azon kérdésére, „Mi az oka, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. nem csak a Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. 1,8 milliárd forintos adózott nyereségét, hanem a cégben felhalmozott közel 7,9 milliárd Ft-ot is kivette a cégből?”
A tőkekivonás tényét lapunk írta meg a Nemzeti Eszközgazdálkodási (NSZEG) Zrt. hivatalos, a cégközlönyben megjelent tájékoztatása alapján. A NESZG Zrt.-t 2013-ban alapította a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV), 1 milliárd 60 millió forinttal, hogy kezelje és befektesse azokat a pénzügyi eszközöket, amelyeket az MNV a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól vett át. Ez utóbbi 2010 decemberében jött létre, s került hozzá a magánnyugdíjpénztáraktól elkobzott közel 3000 milliárd forintos megtakarítás.
Amiből a Magyar Nemzeti Bank még az idén március végén is 2802,6 milliárd forintot tartott nyilván, ám – ahogy arra cikkünkben rámutattunk – ez csak egy, az uniós előírásoknak való megfelelés miatt szükséges technikai lépés. Ennek lényege, hogy a 2,8 millió korábbi pénztártag vagyonát csak folyamatosan, akkor vezetik ki a könyvekből, amikor nyugdíjba vonulnak. Noha abból valójában már szinte semmi nem maradt.
Miközben az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavaly júliusban azt állapította meg, hogy a NESZG Zrt. a rá bízott nyugdíjvagyonnal nem megfelelően gazdálkodott. Ennek ellenére a képviselő ezt firtató másik kérdésére Fónagy azt válaszolta, hogy „Az ÁSZ részéről nem született negatív megállapítás a NESZG Zrt. nyugdíjvagyonnal való gazdálkodást illetően. A jelentésben kizárólag olyan megállapítások szerepeltek, melyeket a NESZG Zrt. a számviteli politika módosításával, továbbá belső ellenőrzéssel orvosolt.” Amiből arra lehet következtetni, hogy mégis csak történtek szabálytalanságok – ami az ÁSZ-jelentés alapján nem lehet vita tárgya, hiszen abban szó szerint az szerepel, hogy a NESZG Zrt. „pénzügyi-számviteli feladatellátása és vagyongazdálkodása nem volt szabályszerű”.