Jönnek az ázsiai vendégmunkások, de így is fogy a munkaerő az összeszerelő üzemekből

„A feldolgozóipar, beleértve a járműgyártást is, küszködik és szenved. Ez 2023 első-második negyedéve óta kimutatható tendencia. A méréseink azt mutatják, hogy az idei évtől egyre gyorsul a leépítési hullám: évente több tízezer cég megy tönkre vagy vonul ki Magyarországról, ezek között egyre nagyobb számban vannak jelen a feldolgozóipari cégek is” – mondta az Mfornak a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója, Nógrádi József.

Abban az időszakban még közel 760 ezren dolgoztak a magyar feldolgozóiparban, mára kevesebb mint 715 ezren maradtak. Csak az elmúlt évben egy városnyi ember, 15 100 dolgozó tűnt el a többnyire összeszerelő, alacsony hozzáadott értékű szektorból – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiból. Az ágazatokra bontott számokból kitűnik, hogy kizárólag itt csökkent 2 százalék feletti arányban a munkavállalók száma. 

A magyarországi foglalkoztatottság magasnak számít: a 75 százalékos mutató az Európai Unió felső harmadába tartozik. Nógrádi úgy látja, ez az arány csak strukturális átalakulással emelkedhet tovább. Hiába hajtott végre az Orbán-kormány számos, kifejezetten a tartalékokat megszólító programokat az elmúlt négy-öt évben, nem tudott a 2019-es szintre csökkeni a munkanélküliség.

Eközben a külföldi munkaerő rekordszintre, 110 800 főre emelkedett, közülük 87 400-an az Európai Gazdasági Térségen (EGT) kívülről érkeztek. 2022 elején még kevesebb mint 53 ezer ilyen munkavállaló dolgozott Magyarországon. A munka miatt érkező bevándorlók száma tavaly látványosan megemelkedett Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar megyében: Szegeden és környékén kevesebb mint 2500-ról közel 4800-ra, Debrecenben és környékén pedig 5100-ról közel 7000-re.

„A nagyberuházásoknál tízezrével állapítottak meg munkaerő-igényeket egy-egy üzemben, ezekben a régiókban fel kellett húzni a számokat. Kellő számú munkaerőpiaci tartalék nem állt rendelkezésre, ezért a gyárak külföldi vendégmunkásokat hoztak be” – válaszolta az Mfor kérdésére Nógrádi. A bevándorló kínaiak száma 2000 óta egyik évben sem lépte át az ötezret, egészen tavalyig, amikor 7295-en érkeztek. A Magyarországon élő kínaiak száma ezzel 29 157-re nőtt a KSH adatsora szerint.

Szegeden, ahol a BYD gyára épült, az egyik legalacsonyabb a munkanélküliségi arány Magyarországon. Békés megyében ugyan van 16 ezer munkanélküli, akiket Nógrádi szerint átvihet a termelésre készülő gyár, de a beruházások számára így kevésbé lesz vonzó a terület, és ezzel óhatatlanul lemarad a többi megyétől.

Békésben az utánpótlás sem néz ki jól: a 15 év alatti gyerekek száma több mint 40 százalékkal csökkent, 67 ezerről 40 ezerre. Ez az elmúlt 25 év mérlege, a munkaképes korú népesség ezalatt 268 ezerről 189 ezer alá csökkent, több mint 30 százalékkal.

A teljes magyar munkaerőpiacon hadra fogható emberek száma éves szinten 40-60 ezer fővel csökken, hatásoktól függően. Egyre többen mennek nyugdíjba és egyre kevesebben lépnek be: Nógrádi szerint a munkaerő öregedése katasztrofális képet fest már a következő tíz-tizenöt évre is. Hozzátette: az elvándorlás mértéke az elmúlt években extrém méreteket öltött, mivel Európa fejlett piacai szintén ezzel küzdenek, ami komoly elszívóerővel volt jelen a magyar munkaerőpiacon.  

A felnőtteket is meg kell tanítani írni, olvasni, számolni

Az Eurostat az elmúlt években számon tartja a potenciális munkaerő-tartalék létszámát is, ez Magyarországon 306 ezer fő – többen vannak, mint Békés megye teljes népessége. Közülük 208 ezren regisztrált munkanélküliek, Nógrádi szerint túlnyomó részük tartósan, tehát több mint egy éve nem dolgozik. Ők az egészségügyi állapotuk, a közlekedési kapcsolatok hiánya, életkoruk, családi körülményeik, vagy készséghiányuk miatt nem tudnak elhelyezkedni: például nem tudnak számítógépet használni, vagy nem beszélnek idegen nyelven.

Az alapkészségek fejlesztése rendkívül fontos lenne a tartalék csökkentéséhez: a felnőttképzésre legalább akkora súlyt kell helyezni, mint az egészségügyre. „Az írás-, olvasási és számolási készségek hiánya mind a mai napig tetten érhető Magyarországon, ami a közoktatás rendszerszintű hibáira mutat rá. Sokan nem tudják megkülönböztetni a bruttó és a nettó értékeket sem. Bármennyire próbálták ezeket az embereket becsatlakoztatni a munka világába, sokan úgy jártak 16 éves korukig iskolába, hogy a munkaerő-piaci érvényesüléshez szükséges tudást nem sikerült magukra szedni” – mondta Nógrádi. 

Az OECD-országokban két alkalommal is elvégezték a Felnőttek Nemzetközi Képesség- és Kompetenciamérési Programját (PIAAC).

A második felmérésből kiderült, hogy a munkaképes korú magyarok körülbelül harmada nem éri el a szövegértés, a számolás vagy az adaptív problémamegoldás minimális szintjét sem – ez kétmillió ember.

A szövegértésnél különösen meredek a lejtő, az első, 2017-18-as felmérésnél még 20 százalék alatt volt az annyira alacsony készségszintűek aránya, ami nem elegendő a boldoguláshoz a munkaerőpiacon. A teljesítmény visszaesése nemcsak az alacsonyan képzetteknél, hanem a felsőfokú végzettségűeknél és a fiataloknál is megfigyelhető.

A roma népesség foglalkoztatását jelentősen nehezíti, hogy egynegyedük csak a legegyszerűbb olvasási és számolási feladatokat tudja megoldani, több mint háromnegyedüknek pedig legfeljebb általános iskolai végzettsége van. (A teljes magyar népességben a legfeljebb általános iskolai végzettségűek aránya 15 százalék.)

Az országos kompetenciamérés eredményei is azt vetítik előre, hogy néhol rendszerszintű változtatásra van szükség. A hajdúhadházi tizedikesek szövegértési és számolási készségei, vagy a putnoki tizenegyedikesek matematikai és digitális készségei messze elmaradnak az országos átlagtól. A munkanélküliségi ráta Hajdúhadházon 11,2, Putnokon 8,3 százalék, szemben az országos, 4,3 százalékos aránnyal. 

Virágzik a feketemunka, a gyárak elsötétülnek

Számos magyar város küzd régóta 8-10 százalékos, vagy ennél magasabb munkanélküliségi rátával. Nógrád megye székhelyén, Salgótarjánban 8,1, Ózdon 10,6 százalék volt a nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népességben; a szintén borsodi Mezőcsáton 13 százalék feletti az arány a júniusi adatok alapján.

A Trenkwalder igazgatója szerint ezekben a városokban kevés a nyitott pozíció, amit alacsonyabb képzettséggel be lehet tölteni, illetve a feketemunka piaca is virágzik, mert a legkiszolgáltatottabb emberek nem akarnak látszódni a munkaerőpiacon. „Az elmúlt tizenöt-húsz évben sokan jutottak el odáig, hogy a bérüket folyamatosan letiltották a hiteleik miatt, ha elvállaltak egy állást. Fontos lenne egy olyan megoldás, ami ezeket az embereket kirántja ebből az állapotból, mert nekik kívánatosak lesznek a könnyű pénzkereseti lehetőségek” – tette hozzá.

Ezek a városok azért sem vonzzák a magasabb hozzáadott értéket termelő vállalatokat, mert a térségükben kevés a felsőoktatási intézmény. „Az üzemekre, termelőegységekre támaszkodva dübörögtek a szocializmusban, de a versenypiacon a nagyobb városok elszivattyúzták az embereket” – mondta a Trenkwalder kereskedelmi igazgatója. 

Észak-magyarországi régióvezetőként viszont azt tapasztalta, hogy egy új közlekedési kapcsolat akár béremelést is okozhat.

„Salgótarjánt 2019 őszén kötötte össze a 21-es gyorsforgalmi út Hatvannal, és ezáltal az M3-as autópályával. Előtte minimálbért fizettek az ottani munkáltatók, de azóta autóval egy óra alatt elérhető a főváros. Ahol nem emelték a béreket, onnan elindult az elvándorlás Budapestre és Hatvanba a betanított munkások körében” – mondta.

A Trenkwalder tervezte egy országos munkaszocializációs program elindítását kistelepüléseken, de ehhez nem találtak forrást. A leszakadó településeken élő emberek sok esetben nem mozdíthatók, hiszen az ingatlanjaik nem piacképesek. Ezért lenne szükség helyi, átfogó, komplex programra, de a versenypiaci cégek erre nem alkalmasak, hiszen a kifeszített gyártási rendbe nem fér bele például könnyített műszakok indítása.

A meglévő munkavállalókat pedig képezni kell, különben Nógrádi szerint óhatatlanul ki fognak szorulni a munkaerőpiacról: a gyakornoki programokat egyre több helyen kiváltja a technológia. A magyar munkaerőpiacon még mindig nagyobb számban vannak jelen az alap- és középfokú végzettséggel bírók, mint a felsőfokú végzettségűek, ezért az ő fejlesztésüket tartja elsődlegesnek. 

„Aki nem tud hozzáadott értéket termelni, kiszolgáltatottabb lesz a robotizáció korában. A gyárak előbb-utóbb elsötétülnek, 100 százalékban automatizálni fogják a soraikat, a versenyképességhez nem lesz szükség betanított munkások tízezreire.”