Az ismét gyenge ipari és a kedvezőbb kiskereskedelmi februári adatok mellett szerda reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) azt is közzétette, hogy az éves infláció márciusban 1,8 százalék lett, 0,4 százalékponttal magasabb az egy hónappal korábbinál. Bár ez még így is alacsony érték, azt meg kell jegyeznünk, hogy négy hónap folyamatos csökkenése után először nőtt az éves fogyasztóiár-index.
Azon a választások előtt négy nappal akár nem is szabadna fennakadnunk, hogy az inflációs adat megjelenését követően kiadott közleményét a Nemzetgazdasági Minisztérium a már sajnálatos módon megszokott politikai lózungokkal kezdte. Csak ezt követően lehetett érdemi szakmai értékelést olvasni tőle, ám az meghökkentő konklúziót tartalmazott. A szaktárca ugyanis azt írta, hogy az árréskorlátozás – idézzük – „hozzájárult ahhoz, hogy márciusban az infláció mértéke 1,8 százalékra esett vissza”. Noha – mint arra cikkünk elején emlékeztettünk – a fogyasztóiár-index a múlt hónapban nem alacsonyabb, hanem magasabb lett a februárinál.
Erre amúgy a hazai makrogazdasági elemzők számítottak. Abból kiindulva, hogy az úgynevezett bázishatás – vagyis, hogy tavaly márciusban havi alapon nem változtak az árak – miatt az infláció felfelé mozdul a februári rendkívül alacsony szintről, amit csak súlyosbíthat az iráni háború hatása, mindenekelőtt a Hormuzi-szoros lezárása, amely miatt a világpiaci energiaárak jelentősen emelkedtek. Ám az meglepte őket, hogy emiatt csak 0,4 százalékponttal lett magasabb a hazai márciusi éves fogyasztóiár-index a februárinál, az MBH Banknál például 2-essel kezdődő számot sem tartottak kizártnak.
„Persze ez még csak az első hónap, így nem lehet hátradőlni, de az mindenképpen biztató, hogy a vállalatok inkább kivárnak az áremelésekkel” – jegyezte meg Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Óvatosságra int, hogy például az élelmiszerárakba még nem gyűrűzött be a közel-keleti konfliktus hatása, amely elsősorban a műtrágya árán keresztül jelent majd a közeljövőben emelkedő költségnyomást a mezőgazdaság számára. De a tartós fogyasztási cikkek esetében is egészen visszafogottnak tekinthető a 0,4 százalékos havi áremelkedési ütem Virovácz szerint, figyelembe véve a forint jelentős gyengülését a hónap során.
Negatív meglepetést okozott ugyanakkor a ruházkodási cikkek jelentős egyhavi drágulása; és bár a változás iránya megfelel a szezonális folyamatoknak, a megszokottnál erősebb volt az áremelkedés – értékelt az ING Bank vezető közgazdásza.
A háztartási energia ára – összhangban a KSH módszertani sajátosságaival – stagnált havi alapon és a következő tizenkét hónapban is érezteti majd hatását a januári hidegbetörés miatti rezsikedvezmény elszámolása. Az üzemanyagok árának 4,6 százalékos havi emelkedése pedig megfelelt az ING Bank várakozásainak, ami összhangban áll a forint dollárral szembeni jelentős gyengülésével és az olajárak elszállásával.
Ebben Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint már benne van a védett ár hatása, anélkül a drágulás még nagyobb lenne – kérdés, hogy a védett ár meddig lesz fenntartható. Ráadásul látható, hogy az iráni háború már így is jobban elhúzódott a vártnál és egyelőre a végét sem látni – ez hosszan tartó nehézséget jelenthet az energiaellátásban és tartósan magasabb inflációt hozhat. De persze sok a kérdőjel, hiszen nem látható előre az energiaárak pályája.
A szolgáltatások inflációja kedvezően alakult, hiszen márciusban 0,2 százalékos havi áremelkedést mért a KSH. Ez alacsonyabb, mint az előző két hónapban megfigyelt egyhavi infláció ebben a körben, és Virovácz szerint a másik fontos meglepetésfaktor a vártnál alacsonyabb márciusi infláció mellett. Nem egy-egy tétel okozott ráadásul meglepetést, hanem általánosságban megállapítható, hogy a vártnál mérsékeltebb volt az átárazás. Úgy tűnik tehát, hogy a szolgáltatók egyrészt az év első két hónapjában végrehajtották a minimálbér-emelés miatti áremelést, másrészt pedig a vállalatok kivárnak a további költségnövekedés áthárításával, amit a gyengülő forint vagy a dráguló energia okoz – véli az ING Bank vezető közgazdásza.
Ezzel kapcsolatban Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (MGFÜ) vezető elemzője azt tartotta szükségesnek hangsúlyozni, hogy a drágulást az üdülési szolgáltatások húzzák felfelé, de az egészségügyi szolgáltatások, valamint a színház ára is érdemben emelkedett egy év alatt, miközben havi szinten a teherszállítást kell kiemelni. Ezzel szemben a lakbér éves árnövekedése 2021 augusztusa óta a legalacsonyabb szintjére, 3,4 százalékra csökkent, amelyben az ingatlanpiaci helyzet változását, az Otthon Start Program szerepét kell kiemelni.
Helyünk Európában
Regős meg arra hívja fel a figyelmet, hogy hasonló helyzet látszik egyébként az eurózónában is: ott az infláció februárról márciusra 1,9-ről 2,5 százalékra gyorsult, ami leginkább szintén az üzemanyagok drágulásának eredménye. Ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar infláció továbbra is alacsonyabb, mint az eurózónában mért – ez azért a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint inkább kivételnek, mint szabálynak számít.
Kétségtelen, hogy a hazai fogyasztóiár-index a márciusi gyorsulás ellenére is állja az összehasonlítást az öreg kontinens többi országával. Mint az az alábbi grafikonunkon látható, az adataikat eddig közzétett 23 európai államból csak nyolcban volt kisebb a pénzromlás a múlt hónapban, amelyek közül öt tagja az Európai Uniónak. A közép- és kelet-európai régióban pedig ebben az összevetésben mi vagyunk a legjobbak, hiszen Csehországban, Szlovéniában, Lengyelországban, Bulgáriában és Horvátországban is magasabb volt a márciusi éves infláció mint nálunk.
A „végeredményről” majd az összes adat publikálását követően, április 16-án számol be a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk Privátbankár Európai Inflációs Körképe.
Mindenesetre „a nemzetközi háttérrel rendelkező kiskereskedelmi láncok a kiélezett piaci versenyben mindent megtesznek azért, hogy alacsonyan tartsák az árakat” – mondja Kozák Tamás, az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára. Megismételve azt a hónapok óta hangoztatott érvelést, miszerint a kereskedők mozgásterét csökkenti, hogy az árréskorlátozás csak felületi és rövid távú kezelésre alkalmas, mert nem veszi figyelembe a beszállítók felől érkező áremelési törekvéseket, a piaci környezet adottságait, az ellátási lánc szinten fennálló hatékonysági problémákat, valamint a választás előtt kiáramló jövedelmek kereslet- és árnövelő hatását. Az OKSZ az elmúlt egy évben következetesen hangsúlyozta, hogy az árrésstop alkalmatlan az áremelkedés kezelésére, erre csak az egészséges verseny képes. Az áradatok összehasonlítását nehezíti, hogy az árrésstop hatása a következő adatközléskor teljes mértékben kikerül a 12 havi fogyasztóiár-index viszonyítási alapjából (bázishatás), ami miatt az élelmiszerár-index akkor is növekedést mutat majd, ha áprilisban az árak nem változnak a márciusihoz képest – véli a szövetség.
Lapcsoportunk a KSH-nál néhány nappal később készült felmérései, a Privátbankár Árkosár és az Mfor Nyugdíjas Árkosár egyébként egyelőre kedvező fejleményekről számoltak be.
„A mai adatok tehát a magasabb üzemanyagárak ellenére is egy alacsonyabb, cél alatti inflációs környezetet mutatnak. Ebben egyaránt szerepe van a stabilabb forintárfolyamnak, az árrésstopoknak és ágazati megállapodásoknak, a mérsékelt külső inflációs környezetnek és az alacsony világpiaci élelmiszeráraknak” – összegzett Regős. Összességében tehát márciusban – még – nem volt erőteljes inflációs nyomás a gazdaságban, az év eleji átárazások összességében alacsonyak voltak, ismét egy vártnál kedvezőbb inflációs adatot láthattunk. Ha csak az első három hónap adatát nézné, akkor lehetségesnek tartaná a monetáris politika lazítását, amit az iráni háború és annak következményei lehetetlenné tettek. Ez persze rámutat a következő időszak bizonytalan inflációs helyzetére is: a háború elhúzódása napról napra rontja az inflációs kilátásokat. Jelenleg a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza 3,6 százalékos inflációt vár az év egészére, ám ez még mindkét irányba változhat – a mai adat alapján nem tart kizártnak egy, a vártnál alacsonyabb inflációs szintet, persze ha tartósan elszabadulnak az energiaárak, akkor magasabbat sem. A mai alacsony inflációs szint utalhat arra is, hogy az inflációs várakozások egyre kisebbek, a jegybanknak a forint stabilizálásával és az infláció letörésével ezt is sikerült mérsékelnie – állapította meg Regős.
Virovácz számára a legfrissebb számok alapján úgy tűnik, hogy érdemi esély van arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank által márciusban felvázolt inflációs pályánál kedvezőbben alakuljon idén a pénzromlás üteme. Persze szerinte a neheze még csak most következik, hiszen az energia ára továbbra is jelentősen magasabb, mint az iráni háború kitörése előtt volt. Ráadásul a most meghirdetett kéthetes tűzszünet sem feltétlenül jelent tartós és megnyugtató megoldást a Hormuzi-szoros kapcsán.
Az ING Bank legfrissebb gyorsbecslése szerint az év/év inflációs ráta az első fél év végére emelkedhet 3 százalék környékére, majd az év végéig érheti el a 4 százalék körüli rátát. Lényegében tízéves mélypontról kezdett el emelkedni az infláció, és egyelőre a gyorsulás mértéke még visszafogott. Így látunk esélyt arra, hogy az év egészének átlagában végül 3 százalék körül alakuljon az infláció – közölte Virovácz. Mindez persze rövid távon aligha befolyásolja a monetáris politikai döntéshozók álláspontját, hiszen az energiaárak és a forint változékonysága továbbra is kockázatot jelent, ami óvatosságra inthet. Ugyanakkor nem zárná ki teljesen a kamatvágás lehetőségét sem az idei évben, hiszen egy kedvező geopolitikai fordulat és a most előrejelzett inflációs pálya az év második felében (inkább az év vége felé) lehetőséget adhat további kamatvágásra.
Molnár is amondó, hogy a közel-keleti konfliktus fennmaradása és az energiapiac bizonytalansága továbbra is jelentős inflációs kockázatokat hordoz. Ha az éjszaka bejelentett kéthetes tűzszünet nyomán a háború a következő időszakban véget ér, és a globális energiaellátásban nem alakulnak ki tartós és számottevő fennakadások, akkor az áremelkedés hatása átmeneti lehet. Az MGFÜ számításai szerint ezzel együtt is az év második felében kiléphet a toleranciasávból az infláció, azonban év végéig is 4 százalék közelében alakulhat, majd ezt követően jövő év közepére térhet vissza a 3 százalékos jegybanki célhoz.
Az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint is az iráni háború kitörése és a remélt lezárás időbelisége érdemi bizonytalanságot hozott az előrejelzésekbe. Nagy János arra mutatott rá, hogy az elmúlt másfél hónap piaci feszültségei az energiaárak elszállásához és a forint jelentős gyengüléséhez vezettek, s bár az elmúlt órákban jelentős visszarendeződést láthattunk, az erős piaci volatilitás nem segíti az inflációs várakozások mérséklődését. „A hatósági beavatkozások elfojtott árnyomást bújtatnak a rendszerben, ugyanakkor a munkaerőpiaci indikátorok romlása valamelyest ellensúlyozhatja a hatást. A közel-keleti konfliktus miatt globálisan megemelkedő infláció a következő hónapokban fokozatosan hazánkat is eléri, jelen állás szerint az év második felében várhatóan 5 százalék körüli értékeket is láthatunk. Ezzel együtt az év eleji kedvező számok tükrében az év egészében 4 százalék alatt maradhat az átlagos drágulás mértéke” – hangsúlyozta az Erste vezető makrogazdasági elemzője.
Az MBH pedig azt közölte lapunkkal, hogy a szerda reggeli adatközlést követően az idei évi 3,4 százalékos átlagos inflációs előrejelzésünkben lefelé mutató kockázatok jelentek meg. Ugyanakkor az iráni konfliktus hatásai, valamint a meglévő, markáns árkorlátozó intézkedések miatt (önkéntes árkorlátozás, árrésstop, védett üzemanyagár) továbbra is emelkedő pályára számítanak a fogyasztóiár-indexben az idei évben.
Az MBH szerint a ma reggeli pozitív hírek az inflációval, illetve az iráni konfliktussal kapcsolatban jelentősen csökkentik a kamatemelés kockázatát. Az idei évben lehetőséget látnak a kamatcsökkentések folytatására, de ennek megindulására valószínűleg még várni kell. Év végére 6 százalékos alapkamattal számolnak. Ennél a szintnél vártnál alacsonyabb hazai inflációs nyomás, illetve alacsonyabb nemzetközi olajárak esetén akár lejjebb is lehetne menni akár már 2026-ban, de egyelőre még bizonytalanok a közel-keleti kilátások, illetve a választások utáni esetleges kormányzati intézkedések is okoznak bizonytalanságot – összegeztek az MBH szakértői.
Mindenesetre a forint egyelőre élvezi a most éppen kedvezőbb környezet adtav pozitív hatásokat, például az euróval szemben szerda reggel, a kéthetes közel-keleti tűzszünet hírére már a 375-ös szintet is megközelítette – hasonlóan erős február 27-én, az Irán izraeli-amerikai megtámadása előtt volt. Igaz, később egy negatív korrekció következett, ami tüközi a hazai választások végkimenetelével kapcsolatos bizonytalanságot is.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
