Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke szeptember 22-én fogalmazott úgy politikai évadnyitó beszédében, hogy
nincs mese, fizessenek a gazdagok!
Erről a régi szocialista szlogenről a volt miniszterelnök kifejtette még: ez nem fenyegetés, hanem figyelmeztetés, ugyanis szerinte hazafias kötelesség hozzájárulni a haza üdvéhez, és jobban kell hozzájárulnia annak, akinek többje van. A DK-nak azóta kijött a Haza vigyáz rád nevű programja, amiből kiderült: már ismert, de új eszközöket is bevezetne a párt a gazdagok megadóztatására. Például szerepel a programban a többkulcsos személyi jövedelemadó, ami klasszikus módszere a tehetősebbek terheinek növelésére. A legnagyobb ellenzéki párt tagjai ugyanakkor azt hangsúlyozzák, hogy alapvetően a milliárdos vagyonok és cégek megadóztatására gondolnak.
Persze ez nem új ötlet, hiszen a 2024-es költségvetés nyári vitájakor a Párbeszéd komplett csomagot adott be a parlamentnek, amiben egyebek mellett az szerepelt, hogy megszorítás helyett megkopasztanák az oligarchákat: az oligarcha-adó bevezetésével (59 milliárd forint), a luxus magánrepülőzés, és - helikopterezés adóval (15 milliárd forint), ökoadókkal és a társasági adókedvezmények szűkítésével teremtették volna elő a szükséges forrásokat.
A DK programjában a hetedik kis fejezet viseli a Fizessenek a milliárdosok! alcímet. Itt egy rövid indokló rész olvasható, amelynek lényege, hogy a magasabb jövedelmű, vagyonú emberek nem több, hanem jövedelmük, vagyonuk arányában kevesebb közterhet viselnek, mint az átlagos vagy az alatti jövedelemmel, vagyonnal rendelkezők. Ugyanis szerintük a fogyasztásra el nem költött, befektetett pénz jövedelme alacsonyabb kulcsokkal adózik, illetve mentesül egyes közteherviselési kötelezettségek alól.
Majd következnek a már ismert, klasszikus baloldali adórendszer irányelvei, konkrét számok nélkül:
- indokolt, hogy a sokmilliós havi jövedelemmel és/vagy sokmilliárdos vagyonnal rendelkezők másoknál nagyobb jövedelemadót, illetve vagyonadót fizessenek,
- a sokmilliárdos vagyon öröklése legyen öröklésiadó-köteles.
Az Orbán-kormány egyik első intézkedése volt 2010-ben az örökösödési szabályok átírása, amelynek elvi háttere az volt, hogy nem büntetik a családokat azért, mert sikeresek. Jelenleg 18 százalékos az öröklési illeték, de egyenes ági rokon – beleértve az örökbefogadást is –, testvér vagy házastárs, bejegyzett élettárs után nem kell megfizetni. A DK programja is csak annyit mond, hogy sokmilliárdos vagyon esetén vezetne be adót az örökségre.
Az öröklési illeték megszüntetése éveken keresztül amúgy az MDF egyik legfőbb javaslata volt. Hosszas egyeztetések és viták után végül 2008-ra alakult ki egyetértés a parlamenti pártok között abban, hogy egy adott értékhatárig az örökösnek ne kelljen illetéket fizetnie a közeli hozzátartozójától örökölt vagyon után.
A klasszikus felállás alapján a jobboldali kormányok többnyire eltörlik vagy mérséklik az öröklési adót, a baloldaliak pedig bevezetik. Van viszont egy új része is a DK programjának. Szerintük az történt az elmúlt másfél-két évtizedben, hogy miközben a vállalati dolgozók fizetése alig változott, a vállalati vezetők jelentős részének a jövedelme az égbe szökött.
A vállalati bérkülönbségeket méltányos, jogszabályban is rögzített keretek közé kívánjuk terelni
- szerepel a dokumentumban.
Éppen ezért indokoltnak tartják, hogy az előre, jogszabályban rögzített jövedelemkülönbséget meghaladó jövedelmek után a vállalat jelentős kiegészítő adót legyen köteles fizetni. Ez tehát azt jelentené, hogy ha egy cégnél dolgozó alkalmazott és a vezérigazgató fizetése között túl nagy lenne a különbség, akkor plusz adót kellene fizetnie a társaságnak. A program itt is csak az elvet rögzíti, konkrét számok nem szerepelnek.
A hazai milliárdosoknak egy részét mindenki jól ismerheti, hiszen például idén májusban jelent meg a 100 leggazdagabb magyar című kiadvány. Ebből kiderült, hogy a válságos 2022-es évet rekordméretű gyarapodással zárták a lista élén álló üzletemberek – főleg az első három helyezett. Mészáros Lőrinc 660 milliárd forintra becsült vagyonával megőrizte első helyét a 610 milliárdos vagyonnal rendelkező Csányi Sándor előtt. Egy évvel korábban még 460 milliárd, illetve 420 milliárd forint állt nevük mellett. A harmadik helyen álló Felcsuti Zsolt gyarapodása is figyelemre méltó: az előző évi 345 milliárd forintról 460 milliárdra hizlalta vagyonát.
