<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A vártnál kedvezőbbek a magyar vállalati fizetésképtelenéségi adatok, de a tavalyi évhez képest emelkedésnek indult a felszámolási és csődeljárások száma.

Habár idén emelkedésnek indult a fizetésképtelenségi eljárások száma, és a trend jövőre is folytatódni fog, Magyarország kilátásai a vártnál jobban alakulnak. Az állami mentőcsomagok, a moratórium és a robosztus gazdasági élénkülés miatt egyelőre elmaradt a fizetésképtelen vállalatok számának gyors növekedése a világban és itthon is, ám a pandémiás időszak után az állami szerepvállalás csökkenése mellett új kihívások jelentkeznek: az alapanyagárak emelkedése, a globális szállítási láncok akadozása és az infláció. Ezek a magyar gazdaság szereplőinek likviditását és jövedelmezőségét is nagyban befolyásolják - áll az Euler Hermes hitelbiztosító elemzésében.

A likviditásnak leginkább kitett szektor egyike a turizmus. Fotó: DepositphotosA likviditásnak leginkább kitett szektor egyike a turizmus. Fotó: Depositphotos

Magyarországon 2015 és 2020 között látványosan javultak a vállalati fizetésképtelenségre vonatkozó mutatók: az eljárások száma kevesebb mint felére esett öt év alatt. Ez a pozitív trend azonban most megtörni látszik.

"A 2021 első félévi adatok szerint az előző év azonos időszakához képest 18 százalékos növekedés volt a magyar fizetésképtelenségi eljárások számában, a teljes évre pedig várakozásaik szerint a 20 százalékot (összesen 5151 db) is el fogja érni az emelkedés" - mondja Bujdosó Tünde, az Euler hermes kockázatkezelési igazgatója.

Jó hír viszont, hogy a pandémia ellenére még ezzel együtt is alatta maradunk a 2019-es fizetésképtelenségek számának – tette hozzá. Ennek okai között egyrészt a globális gazdaság vártnál gyorsabb kilábalását említi, amelyet a gazdaságélénkítő és beruházást ösztönző politika is erősen támogatott, másrészt az átoltottságnak köszönhető gyorsabb normalizálódást. Emellett jelentős szerepe volt az aktív kormányzati beavatkozásoknak, a válságkezelési programoknak Magyarországon és nemzetközi szinten egyaránt.  

A likviditási gondoknak leginkább kitett szektor hazánkban egyértelműen a turizmus és a vendéglátás. Itt 2019-ben még 189 fizetésképtelenségi eljárás indult az év első felében, amely tavaly félévig 141 esetre csökkent, ám az idei év első hat hónapjában már 190 eljárás indult egy nagyon erős második negyedévvel, amikor a felszámolási eljárások száma 36 százalékkal nőtt 2019 azonos időszakához képest.

Annak ellenére, hogy az építőipart 2021 első felében erős növekedés jellemezte (a termelés 22,5 százalékkal bővült az első félévben, miközben az új szerződések volumene közel 50 százalékkal haladja meg a tavaly első félévit), a fizetésképtelen építőipari cégek száma az idei első félévben mintegy 40 százalékkal nőtt 2020 első hat hónapjához képest.

Bujdosó Tünde ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy a növekvő számok mögött többnyire kis cégek állnak. Számos kockázati tényező van hatással az építőipar jövedelmezőségére, legfőképpen a meredeken emelkedő nyersanyagárak, a munkaerőköltség és az infláció. Fontos azonban, hogy az ágazat számára továbbra is bőven elérhető likviditás állami támogatások és kedvezményes hitelek formájában, de kérdéses, hogy meddig tartható fenn ez az erős kereslet és a nagymértékben megemelkedett költségek által generált túlfűtött árszínvonal: a jegybanki alapkamat emelkedésével a pénzügyi források költségei is növekedésnek indulnak majd – mondta el a szakértő.

Emellett figyelemreméltó, hogy a fizetésképtelen cégek számának emelkedése mellett a cégalapítási kedv töretlen a szektorban: 2019-ben 54 203 építőipari vállalkozás volt Magyarországon, 2021-ben pedig már 59 343 ilyen cég van. 

Az Euler Hermes a magyar autóipari beszállítóknál is a fizetésképtelen vállalatok számának emelkedésére számít, melyet elsősorban az alapanyagárak erős növekedése, a technológiai trendek által diktált beruházási nyomás, a globális szállítási láncok akadozása, a súlyos chiphiány okoz.

Bujdosó Tünde szerint a magyar vállalati szektorban lassul a likviditási gondokkal küzdő cégek számának növekedése, ám a végleges szám több gazdasági hatás és külső tényező függvénye lesz. Ezek közül kiemelkedik a gazdaság- és monetáris politika változása, például az, hogy a hitelmoratórium szabályai, illetve a jegybanki alapkamat és az inflációs nyomás miként változnak majd. A külső kockázati tényezők közé sorolja a szakértő a banki feltételrendszer változásait, a szakképzett munkaerő hiányát, a globális szállítási láncok akadozását, illetve az európai piaci pozíciók és Kína meghatározó szerepét a világgazdaságban.

Globális kitekintés

Globálisan nézve, a masszív állami beavatkozásoknak köszönhetően minden második bajba jutott cégnek sikerült elkerülni a fizetésképtelenséget Nyugat-Európában.

Ennek köszönhetően az Euler Hermes Globális Inszolvencia Index, amely a vállalati fizetésképtelenségi esetek alakulását érzékelteti, 2020-ban összességében 12 százalékos csökkenést mutatott.

Ami a jövőt illeti, az állami támogatások óvatos és fokozatos visszavonása révén a vállalatok likviditására és fizetőképességére nehezedő nyomás csökkenni fog megfelelő monetáris politikát feltételezve. Így a vállalati fizetésképtelenségek globális szinten 2021 végéig a legtöbb országban várhatóan még alacsony szinten maradnak az Euler Hermes várakozásai szerint, és a késleltetett normalizálódás csak 2022-ben jelentkezik, azonban még jövőre is a legtöbb országban a pandémia előtti szint alatt maradhat a csődeljárások száma.

Európa kettéválik a vállalkozások fizetésképtelenségének alakulása szempontjából. Közép- és Kelet-Európában már 2021-ben, Spanyolországban és Olaszországban pedig 2022-ben meghaladja majd az csődeljárások száma a járvány előtti szintet. Ezzel szemben Nyugat-Európa többi részén a bőkezű állami mentőcsomagok meghosszabbítása miatt tovább tart majd a válság előtti szintre való visszatérés. Az Egyesült Államok kivétel lesz, ahol mind 2021-ben, mind 2022-ben kis számú fizetésképtelenségi eset valószínűsíthető, főként a masszív támogatások és a rég nem látott gazdasági fellendülés miatt. Az Euler Hermes várakozásai szerint Ázsiában szintén kevesebb fizetésképtelenséget regisztrálhatnak 2022-ben, mint 2019-ben, köszönhetően a világjárványból való gyorsabb kilábalásnak és a gazdasági növekedésnek.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.