8p

A testvérpárti szövetség felbontásának gondolatával foglalkoznak a német Kereszténydemokrata Unió (CSDU) és a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) vezetésében a két pártelnök, Angela Merkel kancellár és Horst Seehofer belügyminiszter menekültügyi vitája miatt - írta a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lap. A Bild szerint két hetet adott Seehofer Merkelnek.

Horst Seehofer pártja, a CSU teljes támogatásával sürgeti, hogy a menedékkérők bizonyos csoportjaitól tagadják meg a belépést az országba. Angela Merkel és a CDU nagy része szerint tartózkodni kell az ilyen egyoldalú intézkedésektől, és a határigazgatási szigorítást csak egy európai uniós megoldás részeként, vagy legalább az érintett országokkal egyeztetve szabad bevezetni.
   
A vita akár szakításhoz is vezethet, és ugyan mindkét párt részéről azt hangsúlyozzák, hogy az egység megőrzésére törekednek, de már megkezdték a felkészülést a testvérpárti kapcsolat felszámolására, legalábbis gondolatban - írta a FAS.
   
A lap meg nem nevezett vezető CDU-s politikusokat idézve hozzátette, hogy "casus belli", a bajor tartományi párt elleni háború megindítására ürügyet adó lépés lenne, ha Horst Seehofer nem várná be az Angela Merkel által kezdeményezett európai uniós egyeztetéseket és a június 28-án kezdődő EU-csúcsot, hanem a kormányfő egyetértése nélkül, miniszteri hatáskörében utasítaná a határőrizetért felelős szövetségi rendőrséget a szigorítás bevezetésére.

Angela Merkel ebben az esetben menesztené a belügyminisztert. A CSU vezetésében erre azt mondják, hogy a pártelnök elbocsátása a miniszteri tisztségből egyenlő lenne a testvérpárti kapcsolat és a kormánykoalíció felmondásával.
    Amennyiben a CDU, a CSU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciója megszűnik, a CDU és az SPD a liberális Szabad Demokrata Párttal (FDP), vagy a Zöldekkel folytathatná a kormányzást.
   
A 703 fős szövetségi parlamentben a CDU-nak és az SPD-nek együtt 353 képviselője van, csupán 3 fő hiányzik a többséghez. Az FDP frakciója 80 képviselőből áll, a Zöldeknek 67 mandátumuk van, így elég lenne az egyikkel vagy a másikkal megállapodni a közös kormányzásról. Ezzel kapcsolatban a FAS egyik CDU-s forrása jelezte, hogy jó lenne elkerülni egy CDU-SPD-Zöldek koalíciót, mert az azt az érzést keltheti a választókban, hogy a CDU beállt a baloldali tábor pártjai közé.


   
A Bundestag mellett a bajor tartományi parlament, a müncheni Landtag ügyében is dönteni kellene. A tartományban október 14-én választást tartanak. Erről a CDU-nál azt mondják, hogy a pártszövetség felbontása esetén szakítani kell azzal a gyakorlattal, hogy a CDU nem működik Bajorországban, hanem átengedi a terepet a kizárólag ott működő CSU-nak.
   
Ha nincs testvérpárti kapcsolat, akkor a CDU is részt vesz a Landtag-választáson, már július közepére létrehozhatja tartományi szervezetét és benyújthatja a választási lista állításához szükséges dokumentumokat a helyi választási bizottsághoz. Az októberi választáson a hagyományosan a CSU-ra adott szavazatok legkevesebb 20 százalékát elnyerné. Ezért a tartományt rendszerint egyedül kormányzó CSU elveszítené az abszolút többséget, és az 1957 óta magszakítás nélkül hatalmon lévő párt akár ellenzékbe is szorulhat - jósolják a CDU vezetésében a FAS beszámolója szerint.

Két hét haladékot ad Angela Merkel német kancellárnak a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) a menedékkérők visszafordítása körüli vita európai szintű megoldására - jelentette ugyancsak vasárnap a Bild című német lap CSU-s forrásokra hivatkozva.
A Bild honlapján közölt jelentés szerint a párt arra az álláspontra helyezkedett, hogy hétfőn el kell rendelni a CSU elnöke, Horst Seehofer által tervezett határigazgatási szigorítást, de a végrehajtást rögtön fel is kell függeszteni két hétre.

A Bild címlapja
A Bild címlapja

   
Amennyiben pedig a június 28-29-i EU-csúcs végéig nem sikerül európai szintű megállapodásokkal rendezni az ügyet, a szövetségi rendőrségnek el kell kezdenie a belügyminiszteri utasítás végrehajtását, vagyis meg kell tagadnia a belépést az Európában már regisztrált menedékkérőktől.
   
Horst Seehofer és a CSU korábbi álláspontja szerint ezt a megoldást az európai partnerektől függetlenül kellene alkalmazni és haladéktalanul be kellene vezetni. Angela Merkel és a kancellár pártja, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) vezetésének többsége szerint viszont tartózkodni kell az egyoldalú intézkedésektől, és a határigazgatási szigorítást csak egy európai uniós megoldás részeként, vagy legalább az érintett országokkal egyeztetve szabad bevezetni. Angela Merkel a napokban két hét türelmi időt kért ennek az európai szintű megoldásnak a kidolgozására.
   
A CSU vezetőinek köréből a Bildnek azt mondták, azért változtatták meg álláspontjukat, hogy ne vádolhassák őket azzal, hogy nem adtak két hetet a kancellárnak az európai tárgyalásokra.
   
A szövetségi belügyminisztériumban arról is tájékoztatták a lapot, hogy a menedékkérők visszafordításához technikai előkészületek is szükségesek.
   
A CSU elnöksége a tervek szerint hétfői müncheni ülésén kinyilvánítja, hogy támogatja Horst Seehofert mindannak végrehajtásában, amit belügyminiszteri hatáskörében megtehet. A miniszter a pártjától kapott felhatalmazással akár már hétfőn úgy dönthet, hogy a kancellár egyetértése nélkül utasítja a szövetségi rendőrséget az új határigazgatási gyakorlat alkalmazására.

"A CSU-ban senkinek sem áll érdekében a kancellár megbuktatása, a CDU/CSU frakciószövetség felbontása vagy a koalíció felrobbantása" - mondta Horst Seehofer a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak.
 Azonban a párt tartós megoldást akar a menekültek visszautasításával kapcsolatban - mondta a pártelnök-belügyminiszter a lapnak, amely szerint ez azt jelenti, hogy a CSU semmiképpen nem enged abból, hogy a menedékkérők bizonyos csoportjaitól meg kell tagadni a belépést az országból.

A CSU szerint a szigorítást a közös európai menekültügyi - úgynevezett dublini - rendszer többi résztvevő államától függetlenül kell bevezetni. Angela Merkel és a CDU vezetőinek többsége viszont közös, "európai megoldást" sürget, szerintük egy új menekültügyi rendszer keretében, vagy legalább a migrációs nyomásnak leginkább kitett társországokkal egyeztetve kell megszigorítani a határigazgatást. Addig pedig változatlanul kell hagyni a 2015-ben bevezetett gyakorlatot, amely szerint mindenkit be kell engedni, aki azt mondja, hogy menedéket akar kérni.
   
Angela Merkel a június 28-án kezdődő EU-csúcsig és a találkozó alatt akarja tető alá hozni a közös megoldást. A Bild am Sonntag úgy tudja, hogy egy migrációs "minicsúcsot" is tervez az érintett EU-tagállamok vezetőivel. A találkozót a következő hét végén tarthatják meg.
   
A CSU elnöksége viszont már a hétfői müncheni ülésén kinyilvánítja, hogy támogatja a pártelnököt abban, hogy tegyen meg mindent, amit a belügyminiszteri hatáskörében megtehet. Így előfordulhat, hogy Horst Seehofer nem várja meg a kancellár európai egyeztetéseit és az EU-csúcsot, hanem már előtte, a kormányfő egyetértése nélkül utasítja a szövetségi rendőrséget a határigazgatási szigorítások bevezetésére.
   
Erre a lépésre Angela Merkel a belügyminiszter menesztésével válaszolhat, a konfliktus így a CDU és a CSU szövetségének felszámolásához és a CDU, a CSU és a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) koalíciójának felbomlásához vezethet.
   
Angela Merkel és Horst Seehofer legutóbb szerdán próbálta meg személyesen rendezni a vitát. A késő estig húzódó eredménytelen tárgyalás másnapján Horst Seehofer a Welt am Sonntag című lap értesülése szerint pártja vezetőinek egy szűk körű megbeszélésén kétszer is kijelentette, hogy "ezzel a nővel én már nem tudok együtt dolgozni".
   
Az egyelőre nem ismert, hogy a CSU szerint pontosan mely csoportok tagjait kell visszafordítani a határon, mert Horst Seehofer nem hozta nyilvánosságra 63 pontos menekültügyi reformcsomagját. A Bild am Sonntag szerint a CSU visszafordítaná valamennyi menedékkérőt, akit a dublini rendszer valamelyik országában már regisztráltak, vagyis ujjnyomatát rögzítették az Eurodac nevű közös adatbázisban, ami a nemzetközi migrációs válság jelenlegi intenzitását tekintve évente több tízezer embert jelentene. A CDU szerint viszont azokat kellene visszafordítani a határon, akik nemcsak regisztrálták magukat máshol, hanem be is nyújtották menedékjogi kérelmüket. Ez néhány ezer embert jelenthet éves szinten.
   
Van egy harmadik csoport is, a Németországban elutasított, de visszatérni szándékozó menedékkérők köre. Abban mindkét párt egyetért, hogy ezeket az embereket nem szabad visszaengedni az országba.
   
A jogi helyzet nem egyértelmű, a szakértői vélemények egyik áramlata szerint ha valaki menedékjogot akar kérni, akkor meg kell vizsgálni, hogy a menekültügyi rendszer mely résztvevő országa illetékes az ügyében, és ennek a vizsgálatnak a lefolytatásához be kell engedni az országba. A másik fő véleményáramlat szerint a vizsgálatot abban az országban kell elvégezni, amelyből távozni kíván az adott menedékkérő, vagyis a célország megtagadhatja a belépést tőle.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!