<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

A távközlési és a bolti kiskereskedelmi különadót jogszerűnek, a magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszert viszont összeegyeztethetetlennek minősítette három külföldi cég által benyújtott keresetről hozott ítéleteiben kedden az Európai Bíróság.

Az Európai Bíróság kedden az uniós joggal összeegyeztethetőnek ítélte a távközlési vállalkozások és a kiskereskedelmi ágazatban tevékenységet folytató vállalkozások árbevételére Magyarországon kivetett különadókat.

A luxembourgi bíróság egy másik, ugyancsak kedden hozott ítéletében ugyanakkor elkaszálta a magyar reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszert.

Jogszerűek a különadók

A Bíróság a távközlési (itt a felperes a Vodafone volt) és a kiskereskedelmi (a Tesco-Global Áruházak fordultak jogorvoslatért) különadók ügyében kezdeményezett eljárásokat végül összevonta.

A felperes cégek álláspontjával szemben arra a következtetésre jutva, hogy a két kifogásolt adó nem minősül e vállalkozásokkal szembeni hátrányos megkülönböztetésnek, mert az árbevétel progresszív terhelése tükrözi e piacok valós gazdasági helyzetét.

Az EU bírósága azt is kimondta, hogy a szóban forgó magyarországi különadók nem sértik az uniós áfarendszer működését, mert nem rendelkeznek annak valamennyi ismertetőjegyével.

Problémás a reklámadó szankciórendszere

A Google Ireland által benyújtott kereset ügyében Bíróság nagytanácsa keddi ítéletében kimondta, hogy egy olyan tagállami szabályozás, amely a valamely másik tagállamban letelepedett reklámszolgáltatókat a reklámadó-kötelezettségük tekintetében bejelentkezési kötelezettség alá veti, nem ellentétes a szolgáltatásnyújtás szabadságával.

Ezzel szemben a Bíróság azt is megállapította, hogy a fenti elvvel ellentétes e szabályozás azon része, amely azt írja elő, hogy egy másik tagállamban letelepedett olyan szolgáltatásnyújtókkal szemben, amelyek nem tettek eleget a bejelentkezési kötelezettségüknek, néhány nap alatt egymást követően több mulasztási bírság kerül kiszabásra, amelyek halmozott összege elérheti a több millió eurót.

Az ítélet szerint nem vitás, hogy a Magyarországon letelepedett reklámszolgáltatók szankcionálhatók a nemzeti adójogi szabályozás általános rendelkezései alapján velük szemben előírt hasonló bejelentkezési és nyilvántartásba vételi kötelezettségek teljesítésének elmulasztása miatt.

Ugyanakkor a reklámadóhoz kapcsolódó szankciórendszer olyan mulasztási bírságok kiszabását teszi lehetővé, amelyek összege jelentősen magasabb, mint azon rendszer keretében kiszabott mulasztási bírságok, amelyeket valamely Magyarországon letelepedett reklámszolgáltató által a nyilvántartásba vételi kötelezettségének megsértése esetére írnak elő.

Ez a bánásmódbeli különbség, amelyet aránytalannak és következésképen nem igazoltnak ítél a Bíróság, a szolgáltatásnyújtás szabadsága tiltott korlátozásának minősül.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.