Miután hétfőn Pintér Sándor belügyminiszter fogadta a Nemzeti Pedagógus Kar vezetőjét, Horváth Péter, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) joggal bízhatott abban, hogy őket is megtiszteli a tanévzáró sajtóeseményükön.
„Szomorú, hogy a miniszterek még képviselőt sem küldtek maguk helyett, hogy első kézből kaphassanak információkat a magyar közoktatás helyzetéről” – kezdte mondandóját a PSZ alelnöke, aki ezek után felvázolva a magyar közoktatás helyzetét, kerekasztal-beszélgetés keretében az országból hét olyan pedagógust is megszólított, akik „a végeken tartják a hátukon a közoktatást”.
Köztük óvónőt, igazgatóhelyettest, általános iskolai tanárokat, a megyei pedagógiai szakszolgálat szakemberét, a szakképzési centrum képviselőjét és gimnáziumi tanárt, ezzel a közoktatás teljes szegmensét lefedve.
Totyik Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy 15 500 ezer fős pedagógushiány van (ebben nincs benne a szakképzés), de ez a főállású pedagógusok 11 százaléka.
Európában nálunk a legmagasabb az oktatással lekötött idő, egy évben 728 órát dolgoznak az iskolapedagógusok, az óvódapedagógusok pedig még többet. A korösszetételben 8-ról 6 százalék alá ment a 30 év alatti pedagógusok aránya.
A jelen lévő pedagógusok kiemelték: anyagilag kell vonzóvá tenni a pályát, de nemcsak a bérek, hanem a modern oktatás feltételei sem adottak a jelenlegi rendszerben. A gimnáziumi tanárnő kijelentette: "én lebeszélem a pályáról a tanítványaimat, nemcsak a fizetések miatt, hanem azért is, mert elfogadhatatlan módon megváltoztatja a pedagógusképzést a kormány."
„A tanár tudása olyan, mint a jéghegy, 10 százalék látszódik, 90 százalék nem látszódik, de mégis ezen kell, hogy ússzon a jéghegy. Az új képzés nem ezt tartja szem előtt, és ha ez így folyik tovább, én mindent megteszek, hogy egy gyerek se menjen a tanárképzésbe”
– hangsúlyozta a budapesti Berzsenyi Gimnázium tanárnője. Aki azt is megemlítette, hogy az elmúlt időben hárman is felálltak az iskolában, mert képtelenek eltartani a családjukat a tanári fizetésükből.
A Debreceni Szakképzési Centrum szakembere arról számolt be, hogy ha egy főiskolai hallgató megkapja a Pedagógus-1 kategóriát, 14 évre ragad benne a bértáblázat szerinti fizetési kategóriában. Ezért hagyják ott a pályát a fiatalok, múltkor egy kolléga 6 órában ment el egy multihoz kétszer annyiért.
A Hajdú-Bihar megyei Pedagógiai Szakszolgálat munkatársa azt vázolta fel, hogy bár 369 pszichológusnak, egyéb szakembernek kéne dolgoznia náluk ahhoz, hogy optimálisan el tudják látni a megye feladatait, ehhez képest az engedélyezett pedagógusok létszáma 190 fő, de ebből is csak 181 a betöltött állások száma.
A szakképzési centrum képviselője egyebek mellett arról beszélt, hogy 1995-ös tankönyvekből kénytelenek tanítani, a duál szakképzés rendszere pedig ezer sebből vérzik.
A PSZ alelnöke sokkoló adatokkal folytatta a kerekaszalt.
- a pedagógusok medián átlag életkora: 53 év
- 600 fő óvódapedagógus hiányzik, általános iskolában és gimnáziumban 8000 betöltetlen állás van. A II. világháború óta ilyen mértékű munkaerőhiány nem volt.
- 873 főnek nincs pedagógus végzettsége, ez az általános iskolai pedagógusok 1,1 százaléka
- 524 feladatellátási helyen dolgozott végzettség nélküli pedagógus, ez az általános iskolák 20,9 százaléka
- 2278 olyan pedagógus volt, aki nem a szakjának megfelelő tantárgyat tanított, ez az általános iskolai pedagóguslétszám 3 százaléka
- 921 feladatellátási helyen tanított olyan pedagógus, aki nem a szakjának megfelelő tantárgyat tanított, ez az általános iskolák 37 százaléka
- a 25-34 éves pedagógusok tényleges keresete a 25-64 éves felsőfokú végzettségűek keresetének arányában 2020-ban nálunk volt a legalacsonyabb Európában: első helyen állt Portugália (140 százalék), majd Lettország, Hollandia, és a 17. helyen Magyarország (52 százalék).
A Vas megyéből érkezett általános iskolai tanár arról beszélt, hogy a 2013-as életpályamodelltől is számítható a pedagógusok motiválatlansága. Az orosházi óvodapedagógus pedig azt hangsúlyozta, hogy:
„vissza kell adni a szakmai presztízsét. Úgy érzem, ennél mélyebben nem lehet már lenni, pedig mi vagyunk a közoktatás alappillére, és örök nyomot hagynak a gyermekekben, ha nem vagyunk a helyünkön kezelve. És még mindig nem értjük, hogy 2020-ban miért vették el az iskolaérettséggel kapcsolatos jogosítványainkat?”
„Magyarországon ha bemegy egy pályakezdő fiatal tanár a bankba, elküldik, mert hitelképtelen a fizetése. Ez Európában sehol nincs így” – teszi hozzá Totyik Tamás, aki szerint a napokban kijött országos kompetenciamérési számokat a kormány hihetetlen teljesítményként könyvelte el, de semmiféle köszönet nem hangzott el a pedagógusok felé, hogy a pandémia idején is rendíthetetlenül tették a dolgukat.
„Ha ilyen sikert tudtak elérni a pedagógusok, miért nem érdemlik meg a béremelést?” – tette fel a költői kérdést az alelnök.
Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke azt mondta, hogy június 28-án lesz a következő sztrájktárgyalás, ez az utolsó, amikor tárgyalóasztal mellett tudnak tenni valamit a jövőért.
"Az utolsó pillanatokban járunk, a türelem és a megértés elfogyott. A politikai kizsigereli az oktatásban dolgozókat, és arra számítanak, hogy hivatástudatból ellátják a feladatukat a pedagógusok. Innen üzenjük, hogy van, amikor elfogy a türelem, hiszen elképzelhető, hogy szeptemberben nem lesznek kollégák, akik fogadják a gyerekeket az iskolákban" - jelentette ki a PSZ elnöke.
