Egyre durvábban üti a nyugdíjasokat az elszabaduló infláció dacára a hatályban lévő árstop-rendelkezésnek. Mint az a Központi Statisztikai Hivatal szerda reggeli adatközléséből kiderült, májusban az általános áremelkedés mértéke 10,7 százalék volt, a nyugdíjasok fogyasztói kosara alapján számolté pedig ugyanilyen mértékű. A két árindex együttállására több mint két éve nem volt példa: legutóbb 2020 februrájában egyezett meg a két érték, 4,4 százalékon.
A május hónapban mért 10,7 százalékos pénzromlási ütemet is figyelembe véve az idei év eddig eltelt részében az összesített inflációs ráta már 8,7 százalékosra emelkedett a nyugdíjasok esetében (ami alig marad el az általános árindextől, mely 9 százalék lett a KSH közlése szerint).
Mindezzel szemben év elején 5 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, viszont az elszálló inflációt látva a kormány minden eddiginél korábban eldöntötte: nem hagyja novemberre a nyugdíjkorrekció kérdését. Gulyás Gergely nagyjából két hónappal ezelőtt bejelentése szerint 8,9 százalékig korrigálják a nyugdíjakat. Ennek nyomán 3,9 százalékos pótlólagos emelés érkezik - de a döntés értelmében még egy hónapot várni kell erre. És jó eséllyel a kiegészítéssel együtt továbbra is vesztes oldalon fognak állni a nyugdíjasok, mivel az utalásig az infláció felemészti a plusz 3,9 százalékos korrekciót.
Éppen ezért az Orbán-kormány már kezdhet gondolkozni a friss adat láttán, hogy mikor és milyen mértékben utalja majd a következő nyugdíjkiegészítést az érintetteknek.
A tényleges egész évi infláció ugyanis minden jel szerint 8,9 százaléknál magasabb lehet. Ezt a várakozást több vélemény és előrejelzés is alátámasztja. Egyrészt a Magyar Nemzeti Bank szerint az idei éves infláció 9 és 9,8 százalék között alakulhat, másrészt néhány nappal ezelőtt megfogalmazott véleményük szerint az árindex még a következő hónapokban - ha lassabban is, de - tovább emelkedhet. És harmadrészt, az elemzői várakozások is 12 százalék körüli tetőzést várnak nyárra, miután még az év vége felé is 10 százalék körül alakulhat majd a mutató.
De volt egy 13. havi nyugdíj...
Valójában a nyugdíjasokat még az a tény sem mentheti meg, hogy februárban a kétheti rész helyett a teljes 13. havi nyugdíjat kiutalta számukra a kormány. Ha ezt az egyhavi pluszjuttatást 12 hónapra leosztjuk, akkor is 8,3 százalékos átlagos éves nyugdíjemelkedést kapunk. De csak elméletben. Bár a magasabb összegű ellátásban részesülők minden bizonnyal megtakarításra fordíthatták a 13. havi összeget, ám az átlagkörül és főként az az alatt kereső idősek, nagyobb eséllyel költhették el ezt az összeget.
Ám ha azt feltételeznénk, hogy minden érintett csak egyhavi részt költ el az év során a 13. havi nyugdíjból, az infláció olyan mértékű, hogy így is felzabálta a pluszt. Emlékeztetőül: az ezt figyelembevevő emelkedés mértéke 8,3 százalék, miközben az első öt hónapban az infláció 8,7 százaléknál tartott a nyugdíjasok esetében.
