Tavaly ősz óta vár döntésre a parlamenthez benyújtott egyik törvényjavaslat, melyben az elhúzódó perek esetére írnak elő vagyoni elégtétel fizetési kötelezettséget az állam kárára. A javaslat tárgyalását a szokásos ütemezés szerint kezdte el a parlament, de aztán történt valami, és ősz vége óta nem történt előrelépés. Akkor a törvényalkotási bizottság eljárását kezdeményezte Semjén Zsolt tárca nélküli miniszter, de ezen a ponton megakadt az eljárás.
Pedig a csomagnak idén július elsejével hatályba kellene lépnie, ez szerepel legalábbis a javaslatban. Csakhogy a tavaszi törvényalkotási programban nem bukkant fel az előterjesztés, és a legutolsó, április eleji ülésnapokon sem foglalkoztak a képviselők a dokumentummal. Azóta nem ülésezett a Tisztelt Ház, mivel elkezdődött a felkészülés a május végi európai parlamenti választásra. Csak május legvégén veszi fel a munkát a magyar parlament, vagyis onnantól számított egy hónap marad arra, hogy még július előtt elfogadják a javaslatot.
Lehetőség erre éppenséggel lesz, a 2020-as költségvetést úgyis tárgyalni kell ebben az időszakban, lesz ok tehát összeülnie a képviselőtestületnek, de egyelőre semmi nyoma annak, hogy az elégtételről szóló dokumentummal is foglalkozna a parlament. Megkerestük az illetékes Igazságügyi Minisztériumot, hogy felvilágosítást kérjünk a javaslat tárgyalásának elakadásáról - esetleg egyeztetési kötelezettség áll fenn az Európai Unióval -, illetve arról, hogy még a tavaszi ülésszakon szavazásra kerülhet-e az előterjesztés, de egy héttel ezelőtt elküldött kérdéseinkre eddig nem kaptunk választ.
Könnyen előfordulhat tehát, hogy mégsem lép hatályba július elején a csomag, amely "Az egyes bírósági eljárások elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló törvényjavaslat" címet viseli. Pedig bírósági kötelezés terheli az államot, hogy ebben az ügyben sürgősen intézkedjen. Mint arra Magyar György ügyvéd is felhívta a figyelmet blogjában, az emberi jogi bíróság 2015-ben mondta ki, hogy egy éven belül ki kell dolgozni olyan hazai szabályozást, amely alkalmas a perek elhúzódása miatti kárigények rendezésére. Mivel még mindig nincs parlamenti döntés, az ügyvéd szerint az egyéves határidőből legkevesebb három évvel kicsúszunk.
Amint arra a törvényjavaslat is felhívja a figyelmet, az Emberi Jogok Emberi Európai Bírósága (EJEB) az elmúlt évtizedekben nagy számban marasztalta el Magyarországot amiatt, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményben foglalt követelmények ellenére a magyar jogrendszer nem biztosít hatékony hazai jogorvoslatot a bírósági eljárások elhúzódásának megelőzésére, az így okozott kár orvoslására. Az EJEB döntései alapján 1992. november 4. és 2018. május 31. között összesen több mint 1,868 milliárd forint kártérítést fizetett ki a magyar állam a kérelmezőknek a tárgykörbe tartozó ügycsoportban.
Egy konkrét ügy - Gazsó kontra Magyarország - apropóján hívta aztán fel az EJEB a magyar államot, hogy intézkedjen megfelelő jogorvoslati rendszer kialakításáról. Ezt szolgálná a cikkünkben tárgyalt javaslat, amely kimondaná, hogy "vagyoni elégtétel jár a félnek vagy a terheltnek (a továbbiakban együtt: fél), ha a bírósági eljárás észszerű határidőn belül történő befejezéséhez fűződő alapvető joga sérül". Továbbá azt is, hogy "a vagyoni elégtétel iránti igény érvényesíthetőségének feltétele az eljárást befejező határozat jogerőre emelkedése vagy véglegessé válása a bírósági eljárásban". Az elégtétel összegét azonban nem ebben a törvényben, hanem egy külön jogszabályban határozzák meg.
Ismét egy idézet a javaslatból: "A fél a bírósági eljárás időtartamához igazodó, kormányrendeletben meghatározott mértékű pénzbeli igényt érvényesíthet vagyoni elégtételként, ha a bírósági eljárás időtartama meghaladja a 3. §-ban meghatározott időtartamot". Ezek szerint:
- A polgári per esetében a bírósági eljárás befejezéséhez feltétlenül elégségesnek minősülő időtartamot öt évben határoznák meg.
- Közigazgatási per, valamint – bizonyos kivétellel – büntetőeljárás esetében a bírósági eljárás befejezéséhez feltétlenül elégségesnek minősülő időtartam három év.
- Ha pedig büntetőügyben harmadfokú bírósági eljárást is lefolytatnak, vagy a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított hat hónapon belül felülvizsgálati eljárás indul, akkor a büntetőeljárás befejezéséhez feltétlenül elégségesnek minősülő időtartam négy év.
A neves ügyvéd azt emelte ki ezzel kapcsolatban, hogy a polgári peres eljárásokban a jogerős ítéletig eltelt öt évet még ésszerű időnek tartaná a beterjesztő, és kártérítést legfeljebb az ennél hosszabb ideig tartó ügyekben fizetnének. Magyar György szerint azonban nem ártana megkérdezni, mit szólnak ehhez azok, akik egy vagyonjogi, egy örökösödési vagy munkaügyi jogvita kapcsán élhetnek teljes bizonytalanságban – s mellesleg ennyi ideig viselhetik az elhúzódó per összes költségeit.
További megjegyzése, hogy a büntetőeljárások kapcsán még nagyobb a baj: ott a bírósági eljárást általában három esztendőn belül kellene befejezni, de a nyomozás időtartamát nem veszik figyelembe, ami szintén évekig tarthat. Emiatt nem számít kivételesnek, ha a terhelt igen hosszú ideig áll az eljárás hatálya alatt, amely még a felmentésével is végződhet. Szinte nincs az a pénz, amivel ezt kompenzálni lehet - írja blogjában.
Mellesleg egy fillér sem járna annak, akinek az esetében a bíróság büntetőügyben enyhítő körülményként veszi figyelembe az eljárás elhúzódását - teszi hozzá.
Visszatérve a törvényjavaslathoz, abban az szerepel, hogy a hatálybalépést megelőzően indult bírósági eljárással kapcsolatos vagyoni elégtétel iránti igényre is alkalmazni kell az abban foglaltakat, ha a vagyoni elégtétel iránti igény alapjául szolgáló bírósági eljárás e törvény szerinti befejezésének időpontja 2018. január 1. napjára vagy azt követő időpontra esik. A 2018. január 1. napjától 2019. június 30. napjáig terjedő időszakban e törvény szerint befejezettnek minősülő bírósági eljárással kapcsolatos vagyoni elégtétel iránti igény e törvény hatálybalépését követő hat hónapos jogvesztő határidőn belül érvényesíthető.
Amennyiben a törvény elfogadása a következő, őszi ülésszakra csúszna át, akkor nyilván e rendelkezést is az új határidőkhöz kell igazítani, tekintettel a június után befejeződő perekre. Nyáron ugyan ítélkezési szünetet tartanak a bíróságok, ami tavaly július 15-től augusztus 20-ig tartott, de kora ősszel már teljes fordulaton pörög az ítélkezés.
