Ma érkezik Budapestre Hszi Csin-ping kínai elnök, az itteni tárgyalásainak középpontjában lesznek a gazdasági kérdések. Nálunk ezekben a kérdésekben általában több miniszter is megnyilatkozik, így Szijjártó Péter, Nagy Márton és Varga Mihály is. Előbbi kettőnél a „kincstári optimizmusból” sosincs hiány, a leginkább visszafogott általában a pénzügyminiszter szokott lenni, ám a magyar-kínai kapcsolatokról a közelmúltban ő is nagyon pozitív nyilatkozatot tett:
A magyar kormány álláspontja világos: blokkosodás és elzárkózás helyett a gazdasági együttműködés erősítésére van szükség Európa és Kína között. A kormány ezzel összhangban folytatja a Keleti Nyitás politikáját, amelynek köszönhetően Magyarország és Kína gazdasági kapcsolatai évről-évre erősödnek. Kína Magyarország 9. legfontosabb kereskedelmi partnere a tavalyi adatok szerint, részaránya a teljes magyar külkereskedelemben eléri a 4 százalékot, ezzel a legfontosabb Európán kívüli partnere hazánknak – hangsúlyozta Varga Mihály.
Az tény, hogy akár az Egyesült Államok, akár az Európai Unió az elmúlt években jóval kritikusabb Peking térnyerésével szemben. Megalapozottnak tűnik ugyanis az a félelmük, hogy a gazdasági kapcsolatok mögött a biztonságpolitika területét érintő kérdések is felmerülnek. Erre példaként távközlési ügyeket szoktak citálni, amikor kiderült, hogy hálózati eszközök, vagy akár készülékek adataihoz is hozzáfértek kínai hatóságok. Emiatt számos országban például az 5G-s hálózatok fejlesztéséből kizárták a kínai beszállítókat, illetve az általuk gyártott eszközöket. Érdemes megemlíteni, hogy a kínai cégek mellőzését még Donald Trump elnöksége alatt kezdeményezte az Egyesült Államok, ám Magyarország ennek ellenére már akkor különutas politikát folytatott.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
A kínai cégek betették a lábukat
Az azóta eltelt években több olyan terület is volt, ahol a kínai vállalatok technológiában és volumenben is a világ élvonalába kerültek, ez pedig Nyugaton ellenérzéseket, sőt sok esetben korlátozó lépéseket váltott ki. Leggyakrabban a napelemeket, a járművek akkumulátorait, illetve legújabban az elektromos autókat szokták példaként emlegetni. Problémát jelent, hogy az Európai Unió az itteni cégek versenyhátrányát korlátozásokkal és vámokkal próbálja orvosolni, nem véletlen hangoztatják gyakran a magyar politikusok, hogy ellenzik az elzárkózást. A másik oldalról viszont az uniós álláspont is érthető, hiszen a kínai vállalatok általában komoly állami támogatások segítségével futtatják fel a termelésüket, majd dömpingárakat alkalmazva próbálják ellehetetleníteni a konkurenciát. Így az ő oldalukról sem élnek a szabályos versenyfeltételek.
A fenti folyamatok fényében nem kockázatmentes a magyar kormány „szívélyes Kína-politikája”, hiszen Peking támogatásával saját szövetségesei ellen dolgozik Orbán Viktor kormánya. Igaz, Kína esetében talán nem olyan egységes a fellépés, ahogy az a háborús agresszor Oroszország ellen tapasztalható. Egyes uniós politikusok az ázsiai térségben látják az Egyesült Államok ellensúlyát és megengedőbbek lennének Pekinggel szemben, nem véletlenül kereste fel európai körútján Hszi Csin-ping, a Kínai Népköztársaság elnöke Emmanuel Macron francia elnököt.
A magyar gazdaság a kínai beruházások területén ért el igazán látványos növekedést. Más kérdés, hogy akár a Budapest-Belgrád vasútvonal, akár az idetelepülő akkumulátor-gyárak, illetve az azokhoz részegységeket gyártó vállalatok kritikák kereszttüzében vannak. Az infrastrukturális beruházás kapcsán az ellenzők azzal érvelnek, hogy az Magyarország számára egy soha meg nem térülő beruházás, amely komoly hitelteherrel jár, jó pedig csak a kínaiak, illetve a projektbe bevont kormányközeli beszállítók járnak.
Az akkumulátor-gyárak esetén arról jelent meg nagyon sok elemzés, hogy ezek erősen környezetszennyező üzemek, miközben a működésükhöz sem elegendő víz, sem elektromos áram, de még munkaerő sincs. Utóbbi következményeként nagy számú ázsiai vendégmunkás érkezése várható, s ez ellentmond a kormány eddigi idegenellenes politikájának. (A kínai beruházások kapcsán lenti cikkünkben írtunk részletesen.)
A megugró külkereskedelem sem a magyar vállalatoknak kedvez
A felfutó beruházások mellett a magyar kormány másik érve a Keleti Nyitás politikájának sikere mellett a dinamikusan növekvő külkereskedelem. Ha csak a szaldót nézzük, akkor ez valóban így van, hiszen euróban mérve is látványos a növekedés. Ugyanakkor érdemes hangsúlyozni, hogy itt sem látszik, hogy ennek a magyar vállalatok lennének a haszonélvezői. A külkereskedelmi forgalom növekedése mögött ugyanis a behozatal folyamatos bővülése áll, miközben 2017-hez képest az import megduplázódott, a magyar export csökkent.
Természetesen lehet azzal érvelni, hogy Magyarország regionális elosztóközpont lett és a növekvő behozatal révén az itteni külkereskedelmi és logisztikai vállalatok jól járnak. Ugyanakkor pont a logisztika kapcsán rémlik fel, hogy a régiós szinten komoly szereplőnek számító Waberer's is kormányközeli kézbe került az elmúlt években.
