<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A világ egyik legkülönlegesebb politikai gyakorlata egyértelműen a „pandadiplomácia”, vagyis az a gyakorlat, amelynek keretében szövetségeseinek és leendő partnereinek Kína óriáspandákat ad kölcsön – a pandémia, ahogy minden mást, a pandadiplomáciát is megviselte.

A pandaajándékozás egyáltalán nem újdonság az ázsiai országban, hiszen már a hetedik században előszeretettel ajándékoztak medvéket a kínai uralkodók, és ez a tradíció azóta is fennmaradt, kisebb kihagyásokkal. Mao Oroszországnak és Észak-Koreának küldött pandákat a hidegháború idején, míg az Egyesült Államok azután kapott kettőt, hogy Nixon Kínába látogatott 1972-ben.

A pandák ma már csak kölcsönbe adhatóak. Fotó: PixabayA pandák ma már csak kölcsönbe adhatóak. Fotó: Pixabay

Míg a múltban a pandákat ajándékozták, a jelenlegi rendszer ennél sokkal szigorúbb, hiszen Kína mostanra csak „kölcsönadja” az állatokat, amelyekért súlyos összegeket kérnek a fogadó országoktól. A nagyjából állatonként évente 1 millió dollárra rúgó bérleti díjat részben az óriáspandák élőhelyeinek védelmére fordítják. Ez a világ legnagyobb, 96 országban tevékenykedő civil természetvédelmi szervezete, a WWF számai szerint a gyakorlatban azt jelenti, hogy az elmúlt negyven évben megnégyszereződött a pandavédelemmel foglalkozó kutatóközpontok száma. Ráadásul míg 1976-ban 1100 medve élt vadon, ma már 1864. A kölcsönzés szabályainak szigorúságát mutatja az is, hogy minden, külterületen születő kölyök is a kínai állam tulajdona marad.

Óriáspandák, mint politikai tényezők

A kínai kultúrában a béke és barátság nagyköveteinek tartott állatok jelentőségét mutatja az is, hogy a politika a Kína és fogadó országok közti politikai és gazdasági kapcsolatok szimbólumaként szokta értelmezni az állatok sorsát. Például 1964-ben a brit diplomáciának komoly fejtörést okozott annak megoldása, hogy hogyan költöztessenek át egy pandát a moszkvai állatkertbe úgy, hogy ezt a kínai fél ne vegye sértésnek. Ez azóta sem változott, hiszen mikor az akkori amerikai külügyminiszter, Robert Zoellick lefényképezkedett egy pandakölyökkel Szecsuánban, a kínai sajtó ezt egyértelműen úgy értelmezte, hogy a politikus azt támogatja, hogy javuljon az ázsiai ország és az Egyesült Államok kapcsolata.

A pandadiplomácia még a vészhelyzetek során is megjelent. A 2008-as szecsuáni földrengések okozta károk miatt közel 60 óriáspanda szorult átmeneti költöztetésre, a kínai kormány döntése alapján az állatok pedig olyan országokhoz kerültek, amelyek Kína fontos gazdasági és kereskedelmi partnerei, illetve nyersanyag-beszállítói – így kapott az urániumexportőr Ausztrália is medvéket. Jelenleg egyébként összesen 20 ország, az Egyesült Államok, Belgium, Kanada, Ausztrália, Ausztria, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Indonézia, Japán, Malajzia, Mexikó, Hollandi, Szingapúr, Dél-Korea, Spanyolország, Oroszország, Tajvan, Thaiföld, és az Egyesült Királyság területén élnek kínai pandák.

Bár a pandadiplomácia elsősorban a barátság és a jóindulat jelképe a kínai kormány részéről, korábban arra is volt példa, hogy az ország vezetése így fejezte ki az elégedetlenségét. 2014. április 16-án Kína arra készült, hogy a Fu Wa és Feng Yi nevű pandapárt Malajziának ajándékozza a két ország közti diplomáciai kapcsolat felállításának 40. évfordulójára, a kölcsönt azonban elhalasztották a Malaysia Airlines MH370-es utasszállítójának tragédiája után, ugyanis a kínai kormány elégedetlen volt a lefolytatott vizsgálatokkal. Az elégedetlenség végül több mint egy hónapos csúszást okozott a pandák költözésében.

A pandadiplomácia és a pandémia

A világjárvány a pandakölcsönzést is lelassította, így egyáltalán nem meglepő, hogy az utolsó pandapár még 2019 júniusában költözött, az állatokat Hszi Csin-ping kínai elnök adta át a moszkvai állatkertnek, ahol a szerződés szerint 15 évig élnek majd.

Hszi hatalomra kerülése óta a pandadiplomácia felgyorsult, a jelenlegi elnök arra irányuló terveibe, hogy az országból nagyhatalom legyen, beleillenek a fogadó országokban mindig óriási népszerűséget élvező állatok. Azonban a koronavírus-járvány egyelőre úgy tűnik, hogy megakasztotta a pandadiplomáciát.

hirdetés

A bambusz drága és nehezen beszerezhető. Fotó: PixabayA bambusz drága és nehezen beszerezhető. Fotó: Pixabay

Az óriáspandák ellátása nem olcsó mulatság. A Kínának fizetendő „bérleti díj” mellett az állatok élelmezése is óriási költséget jelent a fogadó állatkertek számára, hiszen a medvék átlagosan naponta 40 kilogramm, friss bambuszt esznek – 2011-ben Edinburgh állatkertje arról számolt be, hogy az évben 107 ezer dollárt költött két pandája etetésére. Ez az akkor is igen borsos ár azóta csak tovább emelkedett, hiszen a nemzetközi ellátási láncokat is lebénította és lelassította a járvány, így egyre nehezebben lehet beszerezni az etetéshez szükséges elegendő mennyiségű bambuszt – olyannyira, hogy a Calgary állatkert már arra kényszerült, hogy visszaadja pandáit.

A világjárvány emellett csapást mért a turizmusra. Míg 2011-ben az Edinburgh-i állatkert azzal vigasztalhatta magát, hogy a több mint 100 ezer dolláros bambuszköltségek mellett közel 4 millió fővel nőtt látogatói száma, a covid által átformált világban a pandáknak most otthont adó állatkertek nem reménykedhetnek hasonló megtérülésben.

A pandadiplomácia nem egyedi jelenség

Bár a kínai óriáspandák egyértelműen a legismertebb ajándékállatok, a jelenség önmagában egyáltalán nem egyedi, hiszen más országok is tettek már hasonló diplomáciai gesztusokat.

A Seychelles-szigetek pont Kínának ajándékozott óriásteknősöket az ország alapításának 60. évfordulójára, ezek az állatok a sanghaji állatkertben élnek.

Ausztrália szintén a szőrös ajándékállatokra szavazott, mikor 2015-ben négy koalát adott kölcsön Szingapúrnak azért, hogy megünnepelje, a két ország közt 50 éve jött létre a diplomáciai kapcsolat.

Mongólia kormánya régóta ajándékoz lovakat diplomáciai partnereinek, többek között Park Geun-hye volt dél-koreai elnöknek, Narendra Modi indiai miniszterelnöknek. Valamint Donald Trump elnöknek is – igaz, az ajándék címzettje hivatalosan legkisebb fia, Barron Trump volt – a ló később a ’Victory’ nevet kapta. 

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.