Hajdanán úgy gondolták, hogy azért kell borravalót adni a pincérnek, mert keveset keres. Ma egy budapesti középkategóriás étterem fiatal felszolgálójának vagy egy Balatonnál dolgozó séfnek a jövedelme bőven meghaladja egy több diplomás kutató, esetleg nyugdíj előtt álló múzeum- vagy iskolaigazgatóét, akiknek soha, senki nem ad borravalót.
Hazánkban bár újabban több helyen felszámolnak szervizdíjat, jellemzően elvárják a borravalót is. (És ez többnyire független az étel minőségétől, a felszolgálás szakszerűségétől.) A pincér sokszor furcsán néz, amikor annyit fizetünk a kártyával, amennyi a számlán van. De miért tennénk másként? Hiszen egekben vannak az árak. Egyébként is: ha soha többé nem járunk arra, mert csak átutazóban voltunk, miért adnánk ki plusz pénzt? De ha törzsvendégek vagyunk, akkor sem kapunk többet és jobbat. Ne is kapjunk, hiszen mindenkire ugyanaz az étlapon feltüntetett ár vonatkozik. Ugyanakkor egy másik szempontot is mérlegelnünk kell: hogy ne tűnjünk zsugorinak a társaság előtt – mert többnyire nem egyedül ül be az ember vacsorázni.
A borravaló már nem szja-köteles
Mindentől függetlenül a borravaló Magyarországon hivatalosan létező, elfogadott jelenség. Ennek jele, hogy a NAV külön foglalkozik vele. Ahogy az egyik szakmai orgánum oldalán olvasható, 2025. január 1-jétől a vendéglátásban maximalizálták a felszolgálási díjat, az szja-mentességet pedig kiterjesztették a bankkártyás és átutalással fizetett borravalókra. A felszolgálási díj mértéke magánszemélyek számára kiállított nyugták vagy számlák esetében legfeljebb az elfogyasztott termékek bruttó értékének 15 százaléka lehet, jogi személyek vagy nem adóalanyok részére kiállított számlák esetén az elfogyasztott termékek bruttó értékének 20 százalékában lett meghatározva.
Ki a felszolgáló és ki a közreműködő?
Az új rendelet nem csak a felszolgálási díj mértékét rögzíti, pontos definíciókat is ad: meghatározza a felszolgáló és a közreműködő fogalmát; kizárja a felszolgálási díj alkalmazását az önkiszolgáló rendszerekben; kimondja, hogy a díj alapja kizárólag az elfogyasztott termékek bruttó ára lehet; valamint azt is, hogy a felszolgálási díj az általános forgalmi adót is tartalmazza.
A felszolgálási díj jogszabályban rögzített, kötelezően fizetendő összeg, amelyet a vendéglátóhely a kiszolgálásért számít fel. (Ami azt jelenti, hogy mi fizetjük a pincér munkabérének egy részét, holott egyébként is a felszolgálás lenne a munkaköre. Ez nem más, mint áremelés, a vendéget ugyanis nem érdekli, miért magas a számla.) De míg a felszolgálási díj áfaköteles, addig a borravaló önkéntesen adott, a megelégedettséget kifejező összeg, amely az áfatörvény rendelkezései szerint nem áfaköteles.
Fotó: Depositphotos
A szervizdíj valójában áremelés
Az Európai Bíróság több jogszabályban is kimondta, hogy a borravaló nem tekinthető ellenértéknek, mivel nem kötelező és nem kapcsolódik közvetlenül semmilyen szolgáltatáshoz. Január 1-től adómentes lett az a borravaló is, amelyet a vendéglátó egység üzemeltetője oszt szét dolgozóinak. Ehhez azonban olyan nyilvántartást kell vezetnie, amelyből kiderül, hogy kinek, mikor és mekkora összeget juttatott a vendég borravalóként. Vagyis minden olyan adatot fel kell tüntetni a nyilvántartásban, amellyel a kifizetést igazolja a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak.
Itt kerülnek képbe be a digitális forradalom nyújtotta lehetőségek. A nem készpénzben, hanem bankkártyával, illetve azonnali másféle átutalással fizetett borravalót is megkaphatja a munkavállaló, ha ezekről az összegekről a vendéglátóhely üzemeltetője egyértelmű nyilvántartást vezet.
Külföldön is létezik efféle gyakorlat. Svédországban a mobiltelefonon különböző százalékarányok, ikonok jelennek meg a számla kiegyenlítésekor: hogy öt százalékot, tízet vagy többet akar a vendég fizetni pluszban – esetleg semmit.
Mely országokban várják el a vendéglátásban a borravalót, és hol sértés adni?
A Mondial Assistance körképe szerint a borravaló fogalma Angliából terjedt el még a 16. században. Ma országonként változó, hogy mikor, mennyit és milyen formában érdemes adni. Míg az Egyesült Államokban mindennapos a borravaló, addig Japánban az asztalon hagyott érmék sértésnek számítanak. Ami ugyancsak meglepő, hogy sokhelyütt a szállodákban is adnak borravalót. A spanyol és portugál éttermekben a számla 5-10 százaléka az asztalon marad, pluszban. A portugál bárokba ugyanakkor nincs borravaló, míg az éttermekben igen. Fel lehet kerekíteni a taxi viteldíját is, de ez nem elvárt.
Franciaországban nem adnak borravalót a számla kifizetésekor, távozáskor hagyják azt az asztalnál. Jellemzően 15 százalék körüli borravaló a szokásos. A kávézókban általában csak felkerekítik a fizetendő összeget.
Fotó: Depositphotos
Az olaszországi éttermekben már benne van a szolgáltatásban a terítő- és evőeszköz-használat, valamint az étvágygerjesztő harapnivaló díja – ami a középkorra visszavezethető szokás – ezért a borravaló alacsonyabb lehet a Magyarországon megszokottnál. Az aprópénz az asztalon marad. A szállodákban nyújtott szolgáltatásokra éjszakánként egy euró plusz
„jár.”
Horvátországban a bárokban, kávézókban és taxiban fel szokták kerekíteni az alacsonyabb összegeket. Nagyobb összegek esetén, például az éttermekben a pincérek általában a számla 10-15 százalékát kapják. Ha bankkártyával fizet valaki, akkor készpénzben illik odaadni a borravalót. Görögországban az aprópénzt a kocsmákban vagy éttermekben a fizetéskor adják a számla mellé. Éttermekben a számla 10 százaléka szokásos, kisvendéglőben felfelé kerekítenek. Szállodai tartózkodás esetén napi egy euró a standard.
Ázsiában eltérőek a szokások
Japánban jó esetben zavart okoz, ha valaki többet szeretne fizetni, mint amekkora összeg a számlán szerepel. Rossz esetben sértésnek veszik. Ha valaki mégis szeretné kifejezni a háláját, megteheti: apró ajándék formájában.
Az is fontos, hogy soha ne számoljuk meg a visszajárót mások előtt, mert ezt a bizalmatlanság jelének fogják venni. Bár Kínában nagyrészt elutasítják a borravalót, a gesztus mára a turisták által látogatott területeken meghonosodott: a pincérek és a szállodai személyzet körülbelül 10 százalékra számít – írja a Mondial Assistance.
A borravalóadás a külföldi turistáknak köszönhetően az utóbbi időben meghonosodott Thaiföldön és Malajziában is. A nagyon kis összegű borravaló viszont sértésnek minősül. Amerikában a borravaló mellőzése nem javasolt, a kiszolgáló személyzet fizetése ugyanis alacsony, létfenntartásuk nagymértékben függhet a plusz bevételtől. Az elmaradó borravaló ráadásul a szolgáltatással kapcsolatos elégedetlenséget jelzi.
