A 2025-ös költségvetés a nyugdíjbiztosítási Alap főösszegét 6 555 milliárd forintra tervezi, a bevételi és kiadási oldal összege megegyezik, így Orbán Viktorék tervei szerint jövőre nullszaldós lehet a nyugdíjkassza – derül ki a büdzsé tervezetéből. A kabinet elképzeléseinek hátulütője, hogy az utóbbi években nemhogy a nullszaldót nem sikerült teljesíteni, de a nyugdíjkassza hiánya 2022-ben 297,2 milliárd, 2023-ban pedig 329,7 milliárd forintra rúgott, ami a kiadások 6,2, illetve 5,7 százalékát tette ki.
A helyzet – eddig – az idei évben csak kicsit jobb. Az év első kilenc hónapjában a Nyugdíjbiztosítási Alap két fő bevételi forrásából, szociális hozzájárulási adóból (szocho) és társadalombiztosítási járulékból (tb) az éves előirányzat 73,1, illetve 75,8 százaléka, összesen 4037 milliárd forint folyt be, míg nyugdíjszerű kiadásokra az éves terv 79,2 százalékát, 4762,3 milliárd forintot már kifizettünk. Az egyéb bevételi és kiadási tételeket (például a központi költségvetésből érkező támogatást) is figyelembe véve a nyugdíjkassza már most 175,6 milliárdos mínuszban van. Tavaly szeptember végéig a kassza szocho- és tb-bevételei 71,8 százalékban, míg a nyugdíjszerű kiadások az éves terv 77,4 százalékában teljesültek, a Nyugdíjbiztosítási Alap hiánya pedig akkor 175,6 milliárd forintot tett ki. Tavaly azonban novemberben – az alulbecsült infláció miatt – visszamenőleges, a 13. havi juttatásra is vonatkozó nyugdíj-kiegészítés is terhelte a kasszát, ami 179,1 milliárd forintot tett ki. Idén, mivel a januári 6 százalékos nyugdíjemelés magasabb, mint a hivatalos, 3,7 százalékos infláció, nincs szükség ilyen jellegű kifizetésre.
Nem kell nagy bátorság ahhoz, hogy kijelentsük: a Nyugdíjbiztosítási Alap jövő évi, nullszaldósra tervezett büdzséje indokolatlan kincstári optimizmuson alapul, bár a 300 milliárd forintos mínuszt szinte biztosan nem éri el.
Fotó: Depositphotos
Lássuk ezek után, mekkora bevételekkel és kiadásokkal számolnak a nyugdíjkasszában a jövő évre! A bevételi és kiadási főösszegek terv szerint 6 554,7 milliárd forintra rúgnak, ez 8,9 százalékkal haladja meg a 2024-es előirányzatot.
Szochoból 2927,6 milliárd forint, tb-járulékból pedig 2985,2 milliárd forintot remél a kormányzat a Nyugdíjbiztosítási Alap részére. Ez a 2024-es előirányzatnál 6,5, illetve 11,6 százalékkal magasabb. A kabinet úgy számol, a bruttó bértömeg 8,8 százalékkal növekszik, a teljes befizetett szochóból a nyugdíjkasszát megillető rész pedig 89,14 százalékról 86,96 százalékra csökken. Hogy a tb-járulékból származó bevétel 11,6 százalékos növekedését kristálygömbből, kávézaccból vagy a madarak vonulásából jósolták-e meg, az nem derül ki az előterjesztés indokolásából sem.
A 13. havi nyugdíj kifizetésére 487,1 milliárd forintot szánnak (az idei összegnél 8,5 százalékkal többet), ezt a tételt – mint minden évben – nem a nyugdíjkassza járulékbevételeiből állják, hanem a központi költségvetésből irányítják át a Nyugdíjbiztosítási Alapba. A kormányzat további pénzeszközátadásként 45 milliárd forintot tervez juttatni a nyugdíjkasszának, ami a 2024-es előirányzatnál 27,3 százalékkal alacsonyabb. Szép terv, de 2023-ban ilyen jogcímen 382,2 milliárd forintot irányzott elő a rendeleti költségvetés, a zárszámadási törvény szerint azonban 652,6 milliárd forint lett a végső számla.
Jelentősen, 77,4 százalékkal meghaladja az idei előirányzatot a megállapodás alapján fizetett járulékok és az egyszerűsített foglalkoztatás után fizetett közterhek összege. Az idei 46,9 milliárd forint után jövőre 83,2 milliárd forint bevételt remélnek belőle. Hogy a drasztikus növekedés miből ered, arra szintén nem ad választ a fejezeti indokolás.
Kiadási oldalon a nyugdíjkassza készítői úgy számolnak, öregségi nyugdíjra az idei évre tervezettnél 10,1 százalékkal többet, 4979,9 milliárd forintot, a Nők 40 programra pedig 5 százalékkal többet, 490,6 milliárd forintot kell fordítani. Özvegyi nyugdíjra a tervek szerint 6,4 százalékkal több, 534,6 milliárd, árvaellátásra pedig 9 százalékkal több, 52,9 milliárd forint menne. A 13. havi nyugdíj, melyet – mint említettük – a költségvetés egyéb fejezeteiből csoportosítanak át, 487,1 milliárd forintot fog kitenni.
A kiadások emelkedése a fejezeti indokolás miatt elsősorban a tervezett, 3,2 százalékos inflációnak megfelelő emelésnek tudható be.
Így bár a nyugdíjak statisztikailag megőrzik reálértéküket, ám mivel a kormányzati tervek szerint a nettó átlagbér 8,7 százalékkal fog emelkedni, tovább nyílik az életszínvonal-különbség miatti olló a nyugdíjasok és az aktívak között.
A nyugdíjkiadások növekedésének másik oka az állomány cserélődéséből fakad. Az indokolás rámutat, a nyugdíjrendszerbe frissen bekerülő nyugdíjasok magasabb fizetéssel mennek nyugdíjba, így a részükre megállapítandó nyugdíj is magasabb lesz, a dokumentum tanúsága szerint emiatt 1,6 százalékkal emelkedik a kiadási oldal. A fejezeti indokolás emellett azt is modellezi, hogy az időskori ellátásokban részesülők állománya 0,8 százalékkal, 16,3 ezer fővel fog emelkedni, ami a frissen nyugdíjba vonulók és a várhatóan elhalálozók számának különbözete.
