Akár a hazai, akár az Európai Uniót nézzük, a gáztárolók töltöttségi szintje elmarad az elmúlt évek átlagától.
Az uniós szint első látásra kifejezetten alacsonynak tűnik, hiszen 2026. augusztus 22-én a tárolók nagyjából 62 százalékos töltöttséget mutattak, ami mintegy 19-20 százalékponttal elmarad az ötéves átlagtól. A mostani szintek alapján kérdésesnek tűnik, hogy az EU által előírt 90 százalékos szintet sikerül-e időre teljesíteni. Ezt a szabályt a 2022-es energiakrízis miatt hozták, és többször módosították.
A jelenlegi előírás értelmében a 90 százalékos célt október 1. és december 1. között kell teljesíteni. Igaz, van egy kiskapu, ugyanis nehezebb piaci körülmények között vagy árspekulációk esetén a tagállamok számára 10 százalékos eltérési (rugalmassági) sávot engedélyeznek.
A 80 százalékos szintet pedig még a leginkább lemaradó Németország is szinte biztosan meg fogja ugrani. A németeknek ugyanis viszonylag jelentős tárolói kapacitásaik vannak, és a napokban 50,7 százalékos szinten álltak. Egyébként részben az EU átlagát is ők húzzák le.
Magyarország a múlt pénteki adatok alapján (European underground gas storages – UGS számait alapul véve) nem áll rosszul, hiszen múlt pénteken 66 százalék felett volt a töltöttségi szint. Ami önmagában nem jelent túl sokat, de ha hozzátesszük, hogy a hazai tárolói kapacitás fogyasztásarányosan az egyik legnagyobb az EU-ban, az talán már kontextusba helyezi, hogy nincs akkora baj. A magyar tárolórendszer kapacitása (mintegy 6,4–6,5 milliárd köbméter) az éves fogyasztás közel háromnegyedét fedezi.
Érdekesség, hogy a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal adatsorát idézve azt látjuk: idén augusztus 15-i dátummal gyakorlatilag ugyanannyi betárolt gáz volt az országban, mint egy évvel korábban. A belpolitikai változások miatt azonban most pont azok riogatnak, akik tavaly ugyanilyen helyzetben vaklármának nevezték (illetve találkozhattunk ennél sokkal durvább jelzővel is) a tárolók alacsony szintjére figyelmeztető megszólalásokat.
Az Mfor egyébként egy évvel ezelőtt a következőket írta (mint jeleztük ugyanilyen töltöttségi szintnél): A nyári időszak végén az elmúlt két évben a hazai gáztárolók telítettsége jóval magasabb szinten állt, mint idén. A hazai tárolók uniós összevetésben is az átlagosnál alacsonyabb töltöttségi szinten vannak. Ugyanakkor az ellátás miatt így sem kell izgulni.
Miért kell akkor idén izgulni?
Ami gondot okoz, az nem a rendelkezésre álló gáz, hanem a piaci árak. Az iráni háború folyományaként lezárt Hormuzi-szoroson keresztül ugyanis nem csak olajat, de jelentős mennyiségű földgázt is szállítanak. (A földgázt cseppfolyósított formában tankerhajókon szállítják, ez az úgynevezett LNG.)
A globális piacon kieső mennyiség miatt pedig világszerte emelkedtek az árak. Az európai piacon irányadó holland tőzsdei ár, a TTF az egy évvel korábbi 30 euró per megawattórához képest gyakorlatilag megduplázódott. A korábbi magyar kormány dezinformációjával szemben az „olcsó orosz gáz” sem olcsó, ugyanis az általunk fizetendő összeg a TTF-hez van kötve.
A TTF árának alakulása 2025 nyár ótaMindez azt jelenti, hogy makrogazdasági szinten a duplázódó gázár komoly plusz költséget jelent Magyarország számára.
Jó hír, hogy a 2021-es csúcsfogyasztáshoz képest érdemi visszaesés volt, így tavaly nemzeti szinten nagyjából 8,5 milliárd köbmétert fogyasztottunk. Tekintve, hogy ebből nagyságrendileg 6,5 milliárd köbméter import, így a 60 euró per megawattóra ár Magyarország számára közel 2 milliárd euró plusz költséget jelent, vagyis nagyságrendileg 700 milliárd forinttal lesz nagyobb az ország gázszámlája idén, mint 2025-ben volt.
Ez a rezsitámogatások miatt részben a költségvetésben csapódik le, hiszen a fent említett teljes fogyasztásból (8,5 milliárd köbméter) bő 3 milliárd köbméter a lakosság ingatlanainak fűtésére megy el.
A 2022-ben az átlagfogyasztás feletti részre kivetett „lakossági piaci ár” a hétszeres szorzó miatt extrém magas, ami sokakat spórolásra és energiatakarékosságra ösztönzött. A mostani, viszonylag magas tőzsdei gázár miatt a költségvetés számára (a rezsitámogatás miatt) minimum 300 milliárdos plusz költséggel kell számolni. (Igaz, erre bizonyos különadók részben fedezetet nyújtanak.)
És mi van az orosz gázzal?
Orbán Viktor kormányzása alatt az orosz gáz mítoszát építették, hiszen a korábbi kormányfő és a Moszkvában állandó vendégnek számító külügyminisztere, Szijjártó Péter is folyamatosan arról beszélt, hogy fizikailag sincs más alternatíva, és Moszkva „milyen olcsón adja” az energiahordozót.
Valójában a fenti állítások egyike sem igaz: szerencsére az európai gázvezeték hálózat jól kiépült, és hazánk is gyakorlatilag minden szomszédjával össze lett kötve, ami lehetővé tenné a diverzifikációt. Ami pedig az árakat illeti, tekintve, hogy a tőzsdei ár a benchmark, nem beszélhetünk olcsó orosz gázról. Az esetlegesen a szállítási díjon nyert összeg pedig a 60 eurós árhoz képest 1-1,5 eurós tétel, ami minimális.
Az orosz fél a hírek szerint a meglévő szerződéseknek megfelelően szállít, ugyanakkor az valóban kockázatot jelent, hogy a beszerzéseink nagy része Moszkvától függ. Az elmúlt években pedig többször volt arra példa (gondoljunk 2022 nyarára – a szerk.), hogy politikai okok miatt az oroszok uniós szinten nem tettek eleget a szerződéses kötelezettségüknek. (Igaz, az Oroszországot Németországgal összekötő Északi Áramlat gázvezetéket ukrán állampolgárok robbantották fel 2022 őszén nyugati tényfeltáró cikkek szerint, a német ügyészség pedig már vádat is emelt egy ukrán férfi ellen idén júliusban – a szerk.)
Tavaly az adatok szerint egyébként – a 4,5 milliárd köbméterről szóló szerződést messze túlteljesítve – 8 milliárd köbméternél is több orosz gáz érkezett hozzánk különböző kiegészítő szerződések keretében. Piaci szakértők szerint ennek a továbbértékesítése Nyugatra látható nyereséget hozott az állami MVM-nek. A vállalat tavalyi eredménybeszámolója szerint 237 milliárd forintos profitot ért el úgy, hogy a gáz-nagykereskedelem termelte a legnagyobb profitot.
Az Európai Unió ugyanakkor 2027-től leállítaná az orosz gázimportot, ami nem csak az MVM nyereségét csapolná meg, de a hazai ellátás jelenlegi formáját is újraírná. A közel 2 milliárd köbméteres hazai kitermelés mellett ugyan az elmúlt években több LNG-beszerzésre vonatkozó megállapodás született, ám ezek összesen sem érik el az 1,5 milliárd köbmétert.
Ahhoz, hogy a hazai ellátás biztosított legyen, egy éven belül tehát az uniós szabályozást kellene felpuhítani, hogy hazánk továbbra is vásárolhasson orosz földgázt, vagy sürgősen új beszállítókkal kellene megállapodni.
