Ukrajna 2022-es megtámadása óta az európai földgázpiac mélyreható strukturális változásokon ment keresztül. Vlagyimir Putyin 2022-ben a gázszállítások leállításával próbálta megzsarolni a kontinenst, és a nyári időszakban ugyan rekordszintre ugrottak az árak, összességében visszafelé sült el ez a fegyver. Az oroszok ugyanis elvesztették a jól fizető európai vevőket, miközben azok részben norvég és észak-afrikai, részben pedig az USA-ból és Katarból érkező LNG-re (cseppfolyósított földgáz) álltak át. Európa sikeresen váltott, ugyanakkor lenne még tennivaló a diverzifikálás terén.
Nem csak a fűtés miatt fogyott sok gáz
Összességében az mondható, hogy Európának sikerült elkerülnie a 2022-ben tapasztalt ellátási sokkokat, de – ahogy azt a mostani télen láthattuk – a piac továbbra is érzékenyen reagál a szezonális keresletingadozásokra és az időjárási viszonyokra. Már csak azért is, mert a fűtés mellett az áramellátásban is fontos szerepe van a földgáznak. Az időjárásfüggő energia (mint a szél- és napenergia) termelésének és keresletének hullámzásait ugyanis leginkább (bármikor üzembe helyezhető és lekapcsolható) gázturbinás erőművekkel egyenlítik ki. Már a decemberi időszakban, majd januárban még inkább jellemző volt a szakemberek által dunkelflaute (sötét szélcsend) néven illetett jelenség, amikor gyakorlatilag sem a nap-, sem a szélerőművek nem termelnek. Így ezúttal a fűtés mellett az áramellátáshoz használt plusz földgáz is apasztotta a tárolók szintjét.
Fotó: Depositphotos
Emiatt 2026 januárjának végén az európai gáztárolók töltöttségi szintje az évszakhoz képest több éve nem látott mélypontra süllyedt, ami az elemzők és az iparági érintettek részéről fokozott figyelmet váltott ki, annak ellenére is, hogy a szakértők szerint nem kell aggódni az ellátásbiztonság miatt.
Az európai gáztárolók – amelyek elengedhetetlenek a szezonális kereslet kiegyensúlyozásához – az átlagosnál hidegebb időjárás miatt ezen a télen gyorsan kiürülnek. A január végi adatok szerint a készletek a kapacitás körülbelül 44 százalékát teszik ki, ennél alacsonyabb szinten csak az oroszok ukrajnai invázióját megelőző télen álltak.
A tartalékok országonként eltérő szinten vannak, megnyugtató, hogy a magyar tárolók töltöttsége az uniós átlag közelében van. Tekintve, hogy a hazai fogyasztáshoz képest a tárolói kapacitásunk az egyik legnagyobb az Európai Unióban, ez azt jelenti, hogy a magyar ellátás akkor is megoldott lenne, ha a következő hónapokban valami miatt nem érkezne a csöveken gáz.
Országspecifikus ugyanakkor, hogy hol mennyi földgáz van a tárolókban, és a legnagyobb piacon, Németországban az egyik legrosszabb a helyzet. A tárolókban lévő gáz szintje a statisztikák szerint drámaian lecsökkent, 30 százalék alá. Mivel bizonyos mennyiségű gáz (ezt hívják szakszóval párnagáznak) mindig kell, hogy legyen a tárolókban, így az iparági szakértők arra figyelmeztettek, hogy március végére elfogynak a német tartalékok.
Megúsztuk az árrobanást
Az már decemberben látszódott, hogy az elmúlt három év kifejezetten enyhe időjárásához képest ezúttal hidegebb lesz és a tárolók gyorsabban ürülnek. Erre januárban reagált a piac is, hiszen az irányadó tőzsdei árak (TTF) megugrottak, és az előző őszi, tél elejei 30 euró/MWh árszintről 40 euróig emelkedtek az árak. Ugyanakkor a megnövekedett kereslet ellenére ezt követően konszolidálódott a piac, és 2026. február elején a holland TTF határidős árak ismét 30 euró/MWh körül voltak. Ennek hátterében két fő ok áll: egyrészt a kontinens egyes részein a szokatlanul enyhe időjárás érkezett, másrészt az LNG-piacon bőséges túlkínálat van. A Bloomberg jelentése szerint az árak 2021 óta a legalacsonyabb szintre estek, enyhítve ezzel a háztartásokra és az iparra nehezedő inflációs nyomást.
Az, hogy még a leghidegebb időszakban is csak mérsékeltebb áremelkedést láthattunk (2022-ben például bőven 300 euró felett is járt a TTF ára a mostani 40 euróval szemben) több fontos tényezőnek köszönhető. Egyrészt a rekord mennyiségű LNG-importnak, a legfrissebb adatok szerint ugyanis Európa 2025-ben jelentősen több LNG-t kapott, mint az előző években. Másrészt az ezt lehetővé tevő globális ellátási bőség, az Egyesült Államokból, Katarból és más beszállítóktól származó LNG-export miatt az európai cégek viszonylag olcsón tudtak vásárolni. Bónusz, hogy a februárból eddig eltelt időszak átlaghőmérséklete Európában érdemben magasabb, mint a sokéves átlag, így a melegebb időjárás miatt immár csökkent a fűtési igény, ráadásul az előbukkanó nap és az élénkebb szélviszonyok miatt az áramtermelés kiváltásához szükséges gázmennyiség is jóval kevesebb lett.
Miért fontos ez Magyarország számára?
A lakosság nagy része a rezsivédett árszintek alatt fogyaszt, így elvileg nekik irreleváns, hogyan alakulnak a piaci árak. Abból a szempontból azonban mégis figyelmet érdemelnek a történések, hogy sokak számára fájó számlákat okozott volna a hidegebb idő, hiszen földgáz esetén az átlagfogyasztást túllépők súlyos „büntetőárat”, a rezsivédettnél hétszer magasabbat kapnak a nyakukba.
Azt is fontos kiemelni, hogy a kormány folyamatos csúsztatásaival szemben a rezsivédett árak azért olyan alacsonyak, mert a költségvetés az orosz beszerzés és a hazai lakossági ár közötti különbözetet kifizeti a szolgáltatóknak. Ez pedig óriási összeget jelent, hiszen 2022 óta ilyen célra 6000 milliárdot meghaladó összeget fordítottak. Összehasonlításként, ha a kormány állításának megfelelően a rezsicsökkentést valóban az olcsó orosz gáznak köszönhetnénk, akkor ebből a pénzből a választások előtt 24. havi nyugdíjat is lehetett volna fizetni, szemben a végül folyósított plusz egy hetivel (amit 14. havinak mondanak).
A fogyasztás dinamikája és az árak alakulása azért is figyelmet érdemel, mert a legutóbbi uniós döntés szerint 2027 végétől az orosz gázról le akar mondani Európa. Ugyan tavaly már csak a teljes európai fogyasztás 10 százalék alatti része érkezett az oroszoktól, ám ennek kiváltását is meg kellene oldani – arról nem is beszélve, hogy a kínálat csökkenése áremelkedéshez vezethet, amely minden uniós, tehát a magyar fogyasztókra is hatással lehet.
Az is kihívást jelenthet, ha a következő években a kínai gazdaság nagyobb növekedési fokozatra kapcsolna, ez ugyanis Európa számára globális versenyt jelentene az LNG-szállítmányokért, amely egyrészt a piacot kevésbé kiszámíthatóvá tenné, másrészt szintén áremelkedést okozhatna.
Az európai szakpolitika reményei szerint sikerülhet megtalálni az egyensúlyt a kínálat diverzifikálása és a piaci hatékonyság között. Erre szolgálnak például a tárolási kötelezettségek és a tagállamok közötti koordináció, melyek célja a sokkokkal szembeni ellenállás növelése. Az idei télen azonban finoman szólva sem vizsgázott túl jól a rendszer, a tárolók gyors kimerülése azt mutatja, hogy ezeket az intézkedéseket is próbára tehetik a szélsőséges időjárási körülmények és a szűkös kínálat.
A szakértők szerint az ellátásbiztonság és az esetleges ársokkok szempontjából az egyik legnagyobb kérdés, hogy az energiatárolást, legyen szó elektromos áramról vagy energiahordozókról (mint jelen esetben a földgáz) sikerül-e a következő két évben hatékonyan fejleszteni. Ennek révén ugyanis az esetleges szélsőséges időjárási körülmények ellenére is elkerülhető lenne, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerüljünk.
