Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős korábbi tárca nélküli miniszter, a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatója lehet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának új tagja a mandátuma lejártával, március 4-én távozó Pleschinger Gyula helyett. A korábbi miniszter asszonyt, aki 2011 és 2016 között már tagja volt a testületnek, a kormánypártok jelölték, míg a Mi Hazánk Csath Magdolna közgazdászt, a Momentum pedig Varga Csabát, az azóta az MNB-be integrált Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) korábbi főigazgatóját jelölte.
Az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága hétfő délelőtt 11 órakor kezdte meg a jelöltek meghallgatását.
Csath Magdolna: erősíteni kell a forintot
A három jelöltet a bizottság ABC-sorrendben hallgatja meg. Csath Magdolna arra emlékeztetett, két éve már beszélt a bizottság előtt, akkor a termelékenységben levő lemaradásunkra hívta fel a figyelmet. Most az inflációra ható tényezőket, így a várható amerikai vámpolitikára, a költségvetési politikára hívta fel a figyelmet.
A jegybank árfolyampolitikájával kapcsolatban hangsúlyozta, az MNB-nek nincs árfolyamcélja, de a gyenge nemzeti valuta támogatja az alacsony hozzáadott érték megteremtésének fenntartását.
Felhívta a figyelmet a „4T” (tőke, technológia, tudás, tehetség) fontosságára, ezzel kapcsolatban azt mondta, a tudásalapú munkahelyek aránya Dél-Alföldön 2,4 százalék, Budapesten pedig tíz százalék fölött van, országosan pedig Budapestet nem tekintve 4 százalék körül van.
Összességében saját magáról úgy vélekedett, reálgazdasággal foglalkozó közgazdászként ő maga nem csak a tűz oltásában, hanem a tűz kialakulásának megelőzőzésében is tudná segíteni a Monetáris Tanács munkáját.
Mager Andrea szerint nagy lesz a gazdasági növekedés
Mager Andrea a saját banki múltjára hivatkozva úgy vélekedett, a szektor ismerete alkalmassá teszi a monetáris tanácsi tagságra. Leszögezte, nagy értéknek tekinti az MNB és a Monetáris Tanács függetlenségét. Úgy vélte, az volt a hatékony időszak, amikor a monetáris és a fiskális politika „tornyában” hasonlóan gondolkodtak. Céljának tekinti a fenntartható növekedés és a stabilitás megteremtését.
A kamatpolitikával kapcsolatban Mager Andrea úgy vélekedett, az ma, az újra megjelenő inflációs korban szélesebb feladatot tölt be, mint korábban, amikor csupán a növekedést kellett szabályozni vele, ma már az infláció elleni küzdelem eszköze is.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
A devizatartalékról szólva azt mondta, szerinte ez hektikusan működő pénzpiac fedezetként szolgál az árfolyamkockázat elkerülésére.
Az euró bevezetésével kapcsolatban azt mondta, a maastrichti kritériumok mellett a „józan ész” is ott van, akkor van értelme, ha értettek vagyunk, jó az időzítés, és tekintettel vagyunk a gazdaság fejlettségünkre és a versenyképességünk is megfelelő.
Az inflációs várakozásokról azt mondta, a szolgáltatások áremelkedése magas, az energiaárakat a várható geopolitikiai változások csökkenteni tudják, az élelmiszer-infláció ellen pedig kormányzati bejelentések történtek. A jegybank feladata az eszköztár alkalmazása révén az infláció letörése a legfontosabb.
Az árfolyamcélról azt mondta, fontosabb az inflációs cél. A pénzpiacok stabilitására figyelni kell, az árfolyamnövekedés azonban kétszer gyorsabban gyűrűzik be a fogyasztói árakba, mint eddig, ezért ügyelni kell az árfolyamra is.
Mager szerint a GDP-növekedés szélesebb bázison indulhat el, megindult a fogyasztás, a lakossági hitelezés nőtt, az építőiparban is fordulat várható, ezért lát rá esélyt arra, hogy teljesüljenek a kormány növekedési céljai.
Varga Csaba: az euróbevezetést elő lehetne készíteni monetáris szinten
Varga Csaba is az infláció letörését nevezte meg a legfontosabb feladatnak, mellyel kapcsolatban azt mondta, az MNB Inflációs jelentéseiben az előrejelzési és tényadatok nincsenek összhangban, így sérül a kiszámíthatóság és a megbízhatóság.
Úgy vélte, a középtávú inflációs célok esetében fontos a világos kommunikáció. Varga szerint az árstabilitás egyik eszköze lehet az euró bevezetése, melynek tényleg vannak feltételei, de az előkészítését meg kellene kezdeni monetáris szinten.
Korábbi PSZÁF-es múltjára utalva azt mondta, a makroprudenciális működésre külön figyelmet kellene fordítani. A klímaváltozás hosszú távú gazdasági hatásainak elemzését is szeretné jobban kiemelni – mondta Varga. Varga megjegyezte, a digitális pénz kérdésével is egyre inkább foglalkoznia kell a jegybanknak.
Mikor lesz eurónk?
A Gazdasági Bizottság részéről képviselői kérdések érkeztek az árfolyammal kapcsolatos eszköztárról és az euróbevezetésről.
Csath Magdolna az árfolyamról úgy vélekedett, eszközei vannak annak befolyásolására, ez pedig a versenyképességünkre is hatással van. Úgy vélte, le kell számolni azzal a tévhittel, hogy az ország gazdaságát a külföldi tőke menti majd meg. A gyenge forint pedig ennek a külföldi tőkének kedvez. Az euróbevezetés időpontjára nem akart újabb időpontot mondani, hanem úgy vélte, a feltételeket kell hozzá megteremteni.
Mager Andrea sem vállalt céldátumot az euró bevezetésére. Emlékeztetett, 2001-ben már csak azinflációs célt nem sikerült teljesíteni a maastrichti feltételrendszerből, később pedig romlott a helyzet. Ő is úgy vélekedett, az euró bevezetésének feltételeit kell megteremteni, csak ezt követően lehet szó a közös deviza bevezetéséről. Az árfolyamcélról azt mondta, az inflációs cél teljesítéséhez a pénz- és tőkepiaci stabilitást biztosítani kell.
Varga Csaba a közös deviza bevezetésével kapcsolatban szintén a feltételrendszert említette, úgy vélte, egy 8-10 éves felkészülési időszakra lenne szükség.
A bizottsági szavazáson Csath Magdolnára 1 igen 3 nem 12 tartózkodás, Mager Andreára 12 igen 3 nem 1 tartózkodás, Varga Csabára 12 nem 4 tartózkodás érkezett, így a plénum Mager Andreát jelöli a Monetáris Tanácsba. Az új tagról az Országgyűlés egyszerű többséggel dönt még hétfő délután, így szinte biztosra vehető, a korábbi miniszter, a Szerencsejáték Zrt. mostani vezérigazgatója lesz Plechinger Gyula utódja.
