A szokásosnál is emlékezetesebb lesz a 2024. április 11-ei Kormányinfó. Nekünk, kívülállóknak azért, mert az eseményen megjelent Varga Mihály bejelentette, hogy a kormány 675 milliárd forintnyi beruházás átütemezéséről döntött. Amelyeket nem törölnek, csak átütemeznek, segítendő az állami költségvetés nehéz helyzetét. Ám az idén több mint 2000 milliárd forintnyi beruházás azért megvalósul állami támogatással – tette hozzá a pénzügyminiszter.
Vitályos Eszter meg valószínűleg azért idézi majd fel sok év múlva az unokái előtt könnyes szemmel ezt a tavaszi napot, mert akkor debütált kormányszóvivőként – Szentkirályi Alexandra utódjaként. Akinek azért kellett távoznia a – már csak honvédelmi miniszter férje, Szalay-Bobroviczky Kristóf miatt is – stabilnak tűnő posztjáról, mert a Fidesz őt jelölte a június 9-ére kiírt főpolgármester-választáson. Hogy hogyan szerepelt volna, az már nem derülhetett ki, mert a voksolás előtt alig két nappal visszalépett (vagy visszaléptették).
Korábbi munkahelyére viszont már nem volt visszaút. Ráadásul akkorra már utódja is otthonosan kezdett mozogni a kormányszóvivői poszton. A rá bizonyára főnöke, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, Rogán Antal által osztott szerep alapján az ő feladata lett a sikerpropaganda. Nem mintha ez kormányinfós partnerére, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszterre nem lett volna jellemző, de Vitályos precíz számokkal is alátámasztotta (vagy legalábbis megpróbálta), hogy minden a legnagyobb rendben, a kormány a központi költségvetés nehéz helyzete, tervezettnél nagyobb hiánya ellenére is képes állami beruházásokat végrehajtani.
Bár ezekről az első két fellépésén az új kormányszóvivő még nem beszélt, a harmadikon, május 9-én már belecsapott a húrokba, bőven pótolva a sikerpropagandára elszalasztott előző alkalmakat. Vitályos – vélhetően nem függetlenül az akkor pontosan egy hónapra lévő önkormányzati és európai parlamenti választások közelségétől – azt kürtölte világgá, hogy az azt megelőző öt hétben több mint 210 milliárd forint összegben valósultak meg beruházások Magyarországon, ebből 180 milliárd közútfejlesztés volt. Több utat is átadtak, például az M6-os és az M44-es utakon egyes szakaszokat, valamint tehermentesítő szakaszokat.
Két héttel később Vitályos a Mol poliolüzemének múlt heti átadójáról számolt be, illetve bölcsödefejlesztésekről, amelyeket közel 2,6 milliárd forinttal támogatott meg a kormány (köztük a dunaharaszti városi bölcsődét közel 700 millióval). Mintegy 2,7 milliárd ezúttal is ment közútfejlesztésekre, kulturális projektre pedig 21 milliárd, féltucat projektre, köztük a mélykúti szabadidős központra, valamint a jégvilágot bemutató kifutóra a Nyíregyházi Állatkertben.
A következő alkalommal, június 13-án a lelkes kormányszóvivő azt összegezte, hogy milyen oktatási, egészségügyi turisztikai, sport- és egyéb fejlesztések történtek a közelmúltban. A harkányi fürdő például új csúszdákkal bővült. S még a legelső effajta megnyilatkozását is lepipálva, az akkorinál kereken 100 milliárddal több, 310 milliárd forint elköltéséről számolt be, amelyeket turisztikai látványosságokra, urnatemetőre, csúszdaparkra, meg mindenféle egészségügyi dolgokra és egy kis oktatásügyi fejlesztésre költött az Orbán-kabinet. Meglehet, e hatalmas összeg megemlítésében szerepet játszhatott a kormánypártok vártnál gyengébb, ellenben Magyar Péter feltételezettnél sokkal jobb szereplése a június 9-ei választásokon.
Éles kontraszként a közel másfél hónapos nyári szünetről ugyanakkor összehasonlíthatatlanul szerényebb számokkal tért vissza Vitályos. Július 26-ai beszámolója szerint ugyanis mindössze 1,7 milliárd forint értékű beruházás valósult meg. Ezek során például Taksony új bölcsődét kapott, Rózsaszentmártonon pedig egy második épült, továbbá a Dunakeszi Mentőállomást felújították.
Korábbi formáját visszanyerni látszott a szóvivő a következő, augusztus 22-ei Kormányinfón. Hiszen elárulta, hogy 57 uszoda, 87 tornaterem, 44 tanterem, valamint 31 új iskola és egy óvoda fejlesztése vagy építése folyik állami támogatásból. Ám azt, hogy mennyiből (és mikor), nem mondta meg. Így sem maradtunk azonban számok nélkül. Vitályos ugyanis emlékeztetett arra, hogy az elmúlt években a magyar köznevelési intézmények jelentős digitális fejlesztésekben részesültek, amelyek teljes összege elérte a 200 milliárd forintot – ami azt is jelenti, hogy ezt nem tudtuk hozzácsapni az idei terméshez.
Három héttel később aztán már a bizonyosan erre az évre vonatkozó adatokban is részesülhettünk. Eszerint az azt megelőző két hétben (!) közel 84 milliárd forint összegben valósultak meg beruházások Magyarországon. Ez összesen 32 projektet jelentett. Ezek némelyike óvoda- és bölcsődeépítés volt, emellett a karcagi Akácliget Gyógy- és Strandfürdőben új medence létesült, a Somogy vármegyei két településen közösségi tér jött létre, illetve Kaposvárott élelmiszeripari komplex fejlesztést hajtott végre Magyarország egyetlen cukorrépa-feldolgozója, a Magyar Cukor Zrt.
De a legutóbbi, október 16-ai Kormányinfón sem aprózta el Vitályos. Azt tudatta, hogy e hónap első felében 136 milliárd forint értékben valósultak meg beruházások, például óvodák, utak, közműszolgatási fejlesztések.
Ne vegyék elő a számológépet, megtettük Önök helyett mi: a Vitályos Eszter által május 9. és október 16. között számszerűsített projektek összértéke 768 milliárd forint. Amiből az következik, ahhoz, hogy teljesüljön a Varga Mihály által áprilisban bemondott 2 ezer milliárd, nagy év végi finisre lesz szükség. Egész pontosan két és fél hónap alatt több mint másfélszer akkora értékű államilag támogatott beruházásnak kellene megvalósulnia, mint öt hónap alatt.
Már ha a kormányszóvivő nem hagyott ki semmit (márpedig miért tette volna), s az általa közölt összegek lefedik az összes, az idén eddig a központi költségvetés által támogatott beruházást. Valamint, ha nem történtek az első negyedévben államilag finanszírozott fejlesztések, méghozzá akkora értékben, amelyek révén mégiscsak teljesül az előirányzat.
Kíváncsian várjuk a következő Kormányinfókat.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)