A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatokszerint a gazdaság teljesítménye az előző év azonos negyedévéhez mérten 4,6, az előző negyedévhez viszonyítva 1,0 százalékkal nőtt. A gazdasági teljesítmény 2018 I. félévében – a kiigazítás nélküli adatok alapján – 4,6 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
A mezőgazdaság hozzáadott értéke 3,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Az ipar teljesítménye 3,6, ezen belül a feldolgozóiparé 4,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A gép és gépi berendezés gyártása ágazat kivételével a jelentősebb súlyú feldolgozóipari ágazatok mindegyike bővült. Az építőipar hozzáadott értéke 24 százalékkal emelkedett, ezen belül az ágazatok mindegyikét jelentős növekedés jellemezte.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 4,3 százalékkal nőtt. A legjelentősebb növekedést (7,7%) a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás érte el. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység együttes teljesítménye 6,7 százalékkal bővült. Az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke 5,2, a szállítás, raktározásé 3,8 százalékkal emelkedett. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 2,8 százalékkal nőtt, amit nagyrészt a pénzügyi közvetítési szolgáltatások közvetetten mért díjának (FISIM) javulása okozott, emellett a nem pénzügyi vállalatok és a háztartások hitel- és betétállománya is egyaránt emelkedett. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke stagnált (+0,1%).
A bruttó hazai termék 2018. II. negyedévi, 4,8 százalékos növekedéséhez a szolgáltatások 2,3, az ipar 0,8, az építőipar 0,9 százalékponttal járultak hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység, illetve az ingatlanügyletek hozzájárulása (0,8, 0,5, illetve 0,3 százalékpont) volt a legjelentősebb.
Varga szerint új növekedési fokozatba kapcsolt a gazdaság
A második negyedévben éves összevetésben 4,8 százalékkal, az előzetes adatnál 0,2 százalékponttal gyorsabban nőtt a magyar gazdaság. Az adatok megerősítik, hogy új növekedési fokozatba kapcsolt Magyarország gazdasága - húzta alá Varga Mihály pénzügyminiszter. A tárcavezető kiemelte: a bővülés fő mozgatóereje a hatéves adó- és bérmegállapodás növekedésserkentő hatása.
Varga Mihály megjegyezte: 2005 óta nem regisztráltak ennél gyorsabb növekedést, szemben viszont a kétezres évek közepével, a mostani növekedési folyamatok stabilak, fenntarthatóak. A bővülés gyorsulását nem eladósodás táplálja, épp ellenkezőleg: a magas külső finanszírozási képesség eredményeként a korábban felhalmozott külső adósság gyors mértékben csökken - hangsúlyozta Varga Mihály.
A pénzügyminiszter az adatokat elemezve elmondta: a növekedés jelentős hányada a szolgáltatások térhódításához köthető. A bérek gyorsulása nem csak a kereskedelmet, hanem a szolgáltatások széles körét is támogatta, például a turizmus, az ingatlanpiac vagy a pénzügyi szolgáltatások teljesítménye is erősödni tudott. A kínálati oldalon az ipari termelés növekedési üteme gyorsult (+3,6 százalék), az építőipari termelés pedig kiemelkedő mértékben, 23,7 százalékkal haladta meg a tavalyi szintjét. Az építőipar összességében hasonló mértékben támogatta a növekedést, mint az ipar. A növekedéshez szinte minden ágazat hozzátett, ezért a szerkezete kiegyensúlyozott. A rossz időjárás ellenére még a mezőgazdasági termelés is erősödni tudott és így 0,1 százalékponttal emelve a bővülés ütemét.
A keresleti oldalon a fogyasztás továbbra is számottevő mértékben járult hozzá a növekedéshez: 5,3 százalékkal nőtt a háztartások fogyasztási kiadása. A pozitív folyamatok hátterében a bérek emelkedése és a folyamatosan rekordokat döntő foglalkoztatottság áll. A belső kereslet másik komponense, a beruházások is jelentősen, 15 százalékkal bővültek. Ez annak köszönhető, hogy az uniós források felhasználásának fokozatos felfutása, a közelmúltban bejelentett nagyvállalati fejlesztések, valamint a lakásépítések kimagasló növekedése eredményeként a köz- és a versenyszféra beruházásai is kedvezően alakultak.
Varga Mihály elmondta, nemzetközi összehasonlításban is kiemelten jól teljesített hazánk: az Eurostat gyorsbecslése alapján a második negyedévben a tagállamok átlagosan 2,2 százalékkal növekedtek az igazított adatok alapján, így Magyarország 4,6 százalékos adata alapján több mint kétszer gyorsabban bővült az uniónál. Jól látszik, hogy térségünk lett Európa növekedési motorja, rendre a környező országokban a leggyorsabb a gazdaság bővülése. Magyarország már nincs lemaradva a versenyben, hazánk GDP-je több mint 20 százalékkal haladta meg a 2010-es év eleji szintet. A közelmúltbeli dinamikus bővülés eredményeként Magyarország kumulált növekedése felülmúlta a cseh gazdaság teljesítményét 2010-es bázison, míg Szlovákiát elérte 2014-es bázison számolva. A második félévben további erős konjunktúrára számítunk, a Konvergencia Programban szereplő 4,3 százalékos várakozásnál is gyorsabban nőhet idén a magyar gazdaság - tette hozzá Varga Mihály.
