Legutóbb áprilisban láthattunk olyat, hogy éves alapon, az előző hónaphoz képest emelkedett az infláció Magyarországon. Akkor a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a márciusi 1,8 százalék után mért 2,1 százalékos drágulást, míg ezúttal a júliusi (egyébként közel tízéves mélypontnak számító) 1,2 százalékos ütemet követte az augusztusi, 1,3 százalékos emelkedés. A kettő között 3 hónapon keresztül mérséklődött a fogyasztóiár-index.
Azok a fránya szolgáltatások
Ennek ellenére az augusztusi áremelkedési ütem kapcsán nincs ok az aggodalomra. „Az inflációs adat ismét a várakozások alatti, hiszen a piac 1,4 százalékos átlagos drágulásra számított. Tehát továbbra is egy rendkívül alacsony inflációs környezetről beszélhetünk, ami még mindig a jegybanki cél, sőt, célsáv alatt van és alacsonyabb az eurózóna 3,3 százalékos szintjénél” – írta kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.
„Az 1,3 százalékos tényadat megegyezik a várakozásunkkal és minimálisan elmaradt a konszenzustól”
– reagált Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője. Hozzátéve, hogy a „nyári árdinamika összességében visszafogottabb maradt”, mint amilyenre előzetesen számítottak.
„Az éves bázisú infláció minimális gyorsulása elsősorban az üzemanyagok és a szolgáltatások árváltozásának volt köszönhető. A szolgáltatások inflációja immár elérte az 5 százalékot (a járműüzemanyagok 1,3 százalékkal drágultak az egy évvel korábbihoz képest – a szerk.)”
– emelte ki a legfontosabb árfelhajtó tényezőket Virovácz Péter, az ING Bank vezető közgazdásza.
Így a változékony tételektől, vagyis az élelmiszeráraktól és az üzemanyagáraktól szűrt, de a szolgáltatások árváltozását tartalmazó maginfláció nem meglepő módon továbbra is az alapmutató felett alakul. „Ugyanakkor az éves alapon mért 2 százalékos adat általánosságban kedvezőnek tekinthető” – tette hozzá Virovácz Péter, megismételve, hogy az inflációs nyomás jelenleg elsősorban a szolgáltatások felől érkezik. Itt különösen meglátszott annak a hatása, hogy június 30-án számos banknál és telekommunikációs cégnél lejárt a korábban vállalt önkéntes árkorlátozás időtartama.
Az élelmiszerárak most sem okoztak csalódást
Összességében az augusztusi inflációs mutató az enyhe gyorsulás ellenére is kedvezőnek mondható, amiben több tényező játszott szerepet. Regős Gábor az egy évvel korábbinál erősebb forintárfolyamot, a mérsékelt inflációs várakozásokat, az alacsony világpiaci élelmiszerárakat és az árrésstop fenntartását emelte ki.
Emellett megemlítette, hogy a szerencsejátékok nagymértékű, 25 százalékos drágulása nem jelent meg az inflációs adatban, „aminek a magyarázata egyelőre nem ismert.” Továbbra is alacsony az élelmiszerek inflációja: a termékcsoport az egy évvel korábbihoz viszonyítva 1,4 százalékkal lett átlagosan olcsóbb. A boltok polcain viszont ennél jóval nagyobb mértékű áresés következett be, hiszen ebben a kategóriában az éttermi szolgáltatások nélkül számolva 4,8 százalékos zuhanást láttunk volna.
A kedvező folyamatokat már laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár Árkosár-felmérése is előrejelezte, miután 20 éve nem látott áresést mért a hipermarketek polcain. Ez pedig különösen pozitív hatást gyakorolt az augusztusban 0,9 százalékos (ez 0,1 százalékos emelkedést jelent a júliusi adathoz képest) nyugdíjas inflációra, amiről bővebben ebben a cikkben olvashatnak:
Ilyen is rég volt: nem segített a forint
A havi alapú árindexet vizsgálva még nagyobb változást láthatunk: júliusban 0,1 százalékkal csökkentek az árak, augusztusban pedig 0,2 százalékkal emelkedtek. A gyorsulásért ismét csak a szolgáltatások okolhatók leginkább.
„Elsősorban az energiaárak emelkedésére és a forint gyengülésére érzékeny szolgáltatások esetében láthattunk jelentősebb drágulást: az egyéb távolsági úti céllal történő utazás, a taxizás, a külföldi üdülés és még a teherszállítás is drágult”
– sorolta Virovácz Péter.
Fotó: DepositPhotos.com
Nagy János annyit tett hozzá, hogy a szolgáltatások júliushoz képest 0,8 százalékkal drágultak (ez jóval alacsonyabb dinamika, mint az egy hónnappal korábban mért 1,6 százalék – a szerk.), „elsősorban az utazási és közlekedési tételek áremelkedése miatt”.
A másik oldalon az élelmiszerárak állnak, amelyek sorozatban a negyedik hónapban csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva (ezúttal 0,2 százalékkal, a vendéglátási szolgáltatások nélkül pedig 0,5 százalékkal).
A forint júliushoz képest látott gyengülése érdemben nem érződött az élelmiszerek árváltozásában (az esetlegesen drágább importon keresztül), „tetten érhető volt azonban a tartós fogyasztási cikkek esetében, ahol négy hónapnyi árcsökkenés után csekély drágulás volt megfigyelhető”
– tette hozzá Virovácz Péter.
További friss árfolyamokat itt találhat, laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár elemzéseit pedig a témában itt olvashatja.
„A havi árváltozás részletei alapján a fogyasztói kosárban 30 százalékot meghaladó súlyú élelmiszerek főcsoportnál 0,2 százalékos árcsökkenést mért a statisztikai hivatal, ami közel megfelelt a várakozásunknak. A járműüzemanyagok ára 0,6 százalékkal emelkedett, elmaradva az előrejelzésünktől. A járműüzemanyagokat is tartalmazó, 18,5 százalékos súlyú egyéb cikkek, üzemanyagok főcsoportnál 0,2 százalékos áremelkedést közöltek” – részletezte az egyes tételek hatását Balog-Béki Márta, az MBH Elemzési Centrum szenior elemzője.
A járműüzemanyagokat azért is érdemes külön kiemelni, mert a kormány június 27-től eltörölte a korábban hónapokon át érvényben lévő védett üzemanyagárakat, vagyis eltűnt a 95-ös benzin és a dízel literje fölül a korábbi 595, illetve 615 forintos árplafon. Így az üzemanyagok árát ismét a piaci folyamatok befolyásolták, augusztusban már a KSH teljes adatfelvételi horizontján. Bár a forint gyengülése és az energiaárak emelkedése az üzemanyagok drágulását eredményezte, valójában a hatósági intézkedés eltörlése az előzetesen vártnál csekélyebb hatással bírt az inflációra.
Regős Gábor például nagyobb áremelkedést várt az üzemanyagokban a dízel drágulása miatt. „Ezzel szemben a termékcsoport ára a KSH mérése szerint egy hónap alatt mindössze 0,6 százalékkal drágult” – fogalmazott. Ezt Virovácz Péter is „meglepően alacsony” ütemnek minősítette.
A pozitív oldalon Nagy János kiemelte még, hogy a háztartási energia ára stagnált, míg „a ruházkodási cikkek 2,5 százalékos árcsökkenése mérsékelte a havi inflációt”.
Elemző legyen a talpán, aki most látja a jövőt
Bár az augusztusi inflációs mutató is emelkedett, előretekintve könnyen lehet, hogy még nagyobb mértékű gyorsulásra számíthatunk a következő hónapokban. Ez leginkább a szolgáltatások árának kitartó növekedésével magyarázható, de a magyar gazdaságban jelentkező bérnyomás és az energiaárak emelkedése is szerepet játszhat a drágulás fokozódásában – sorolta Virovácz Péter.
„Az energiaárak emelkedése és a forint relatív gyengélkedése a tartós fogyasztási cikkek inflációját emelheti, de előbb-utóbb megjelenhet a feldolgozott élelmiszerek árában is. Az aszály hatása a nyers és a feldolgozott élelmiszereket inkább a jövő év elején drágíthatja érdemben”
– tette hozzá.
Regős Gábor az energiaárak közül különösen a földgáz árát emelte ki, annak ugyanis nagyobb az aránya a magyar gazdaságban, mint az olajé. „Ez októbertől, az új gázév indulásától gyűrűzhet be a fogyasztói árakba. Az üzemanyagok – azon belül is elsősorban a dízel – további drágulása szintén kockázatot jelent, kérdés, hogy itt a kormányzat milyen intézkedést jelent be”. A Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza kisebb emelkedésre számít az inflációban az év végéig, de „drasztikus növekedés” véleménye szerint nem fog bekövetkezni.
Nagy János úgy véli, hogy a kedvező jelen mellett a kilátások már jóval borúsabb, összetettebb képet mutatnak.
„Az idei átlagos infláció alacsonyabb lehet a jegybank júniusi várakozásánál, ugyanakkor a jövő évi minden bizonnyal emelkedni fog a hatodik hónapban jelzett 2,3 százaléknál (a Magyar Nemzeti Bank friss inflációs prognózisát a szeptember 22-i kamatdöntést követően ismerhetjük meg – a szerk.).
Balog-Béki Márta és az MBH Elemzési Centrum a következő hónapokban fokozatosan emelkedő inflációra számít, az év végére 2 százalék fölötti éves árindexszel. Erre rímel az ING Bank legfrissebb gyorsbecslése, ami szerint az infláció decemberre enyhén 2 százalék fölé emelkedhet.
„A fő mutató esetében az idei évben átlagosan már csupán 1,7-1,8 százalékos inflációval kalkulálunk. 2027-ben 2,8 százalék körül lehet majd az átlagos árszínvonal-emelkedés”.
– jelezte előre Virovácz Péter. Ez kedvezőbb lenne, mint az MNB júniusi prognózisa, azonban „a szolgáltatások inflációjának gyorsulása, a forint sérülékenysége, a hozamkörnyezet és az energiaárak jelentős emelkedése júniushoz viszonyítva már árnyalja a képet”.
Az ősz mindenesetre kritikus lesz. „Ha nem durrannak el nagyon az energiaárak, és a nemzetközi kamat-és hozamkörnyezet emelkedése mellett is viszonylag stabil tudna maradni a forint, akkor jövőre jó eséllyel valahol 2,5-3 százalék között lehet az éves átlagos drágulási ütem”
– fogalmazott Balog-Béki Márta.
Az elmúlt időszak legizgalmasabb kamatdöntő ülése jön
Nagy kérdés, hogy az infláció mennyi ideig marad el ekkora mértékben az MNB 3 százalékos inflációs céljától (a célsáv pedig 2-4 százalék). Varga Mihály jegybankelnök ugyanis a Monetáris Tanács augusztusi ülését követően bejelentette, hogy felülvizsgálják a mutatót, ami a 2 százalékot, vagyis az Európai Központi Bank (EKB) célját közelítheti. A Bloomberg korábban 2,5 százalékos értékről írt. Ez azonban Nagy János szerint a szeptemberi kamatdöntés alkalmával még nem fog megtörténni. „Így még az árdinamika jövő évre várt növekedése esetén is maradhat tér a monetáris lazításra két hét múlva” – fogalmazott.
Az újabb, sorozatban negyedik kamatcsökkentés persze egyáltalán nem vehető biztosra, sőt. „A közel-keleti konfliktus elmúlt hetekben tapasztalt eszkalációja, a globális kötvénypiaci turbulenciák, vagyis összességében a kilátásokat övező bizonytalanság megállásra késztetheti a döntéshozókat a vágási ciklusban” – írta az Erste makrogazdasági elemzője.
Virovácz Péter szerint, ha a következő hetekben nem javul érdemben a külső környezet, a Monetáris Tanács szeptemberben és akár októberben is kivárhat.
„Azonban reményeink szerint az év végére némi pozitív változás következik be a geopolitikai helyzetben, ami ismét lehetőséget teremt a kamatvágásra. Az ING Bank az év végére 5,00 százalékra várja a jelenleg 5,5 százalékon álló alapkamatot” – közölte az ING vezető közgazdásza.
Balog-Béki Márta úgy véli, hogy az MNB „szünetet fog tartani a kamatcsökkentési ciklusban az ősz folyamán és csak később folytatódik a monetáris lazítás.” Regős Gábor a szeptemberi kamatvágást és az inflációs kilátásokat illetően már optimistábbnak tűnik.
„Az idei évben az infláció minimálisan a 2 százalékos szint alatt alakulhat. Az augusztus adat alapján a jegybanknak szeptemberben lehetősége nyílik folytatni a kamatvágási ciklusát, kérdés, hogy a forint árfolyama addig hogyan alakul, azaz egy túl gyenge árfolyam nem akadályozza-e meg ebben”
– jegyezte meg. Az ugyanakkor kérdés, hogy a „kiszivárgott” híreknek megfelelően a jegybank a kamatcsökkentést választja vagy inkább az inflációs célját módosítja – esetleg mindkettőt egyszerre. Egy biztos: nagyon izgalmas és a kimenetelét tekintve többesélyes kamatdöntő ülésre számíthatunk szeptember 22-én.
