Egyre gyászosabb képet fest idén a hazai lakásépítési piac. Negyedévről negyedévre mind rosszabb mutatók jönnek ki, erősen megkérdőjelezve a kormány előző 1-2 évre vonatkozó lakáspolitikáját. Nem jöttek be az ígéretek, hogy majd tömegesen fognak építkezni a vállalkozók és a családok, ha kilábalunk a Covidból és növekszik a reálbér.
A most kijött első háromhavi adatok vélhetően leviszik a földre a kormányt. Ötödével kevesebb új otthon készült el, mint 2022 azonos időszakában, építésre pedig 43 százalékkal kevesebben vállalkoztak. Vagyis nem bíznak a közeljövőben az emberek, nem akarnak eladósodni. Gyakorlatilag a 2018-as szintre került vissza az ágazat. Csak pislákoló jó hír, hogy a harmadik három hónap alatt kicsivel több mint 3500 lakást adtak át országosan, vagyis annyit, mint az egész első félévben – nyilván azért, mert egyes nagyobb projektek mostanában fejeződtek be.
A lakásépítések visszaesése miatt az építőanyag-kereskedők forgalmának zuhanása legalább 30 százalékos lesz az előző évhez képest. A szakma 2024-re sem számol a forgalom felfutásával, sőt a stagnálás helyett akár további 10-15 százalékos esés is elképzelhető.
„A pesszimizmusra az ad okot, hogy a szerkezetépítési anyagok értékesítése szeptemberben 40-50, a tetőfedő anyagoké 35-40 százalékos csökkenést mutat a megelőző év azonos időszakához képest, vagyis alig indulnak új lakásépítési projektek az országban” – közölte a minap Juhász Attila, az Újház Építőanyag Nagykereskedelmi Zrt. elnöke, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Építőanyag Kereskedelmi Tagozatának elnöke.
A piaci szereplők télen bekövetkezett fékezése most látszik igazán. Például abban, hogy az összes településkategóriában csökkent az építési kedv. Hiába vettek fel több ezren falusi CSOK-t, egyelőre nem fejezték be az építkezést, mert a hatalmas infláció miatt az alapvető megélhetésre költöttek és hátrébb sorolták az építkezést.
Némileg változhat a falusi lakosság építési szándéka 2024-től, amikor életbe lép az új CSOK, de az nem valószínű, hogy megfordul az arány. Most azt kell rögzítenünk, hogy az első kilenc hónapban fele annyian akartak belevágni lakásépítésbe a községekben, mint 2022 azonos időszakában. Ez a mínusz 50 százalék az év végére „javulhat”, de nehéz megjósolni, hogy mennyivel.
Minden piaci szereplő azt mondja, hogy a CSOK Plusz élénkítő hatása az építőipar tehetetlenségéből adódóan csak a jövő év második felétől lesz érezhető. Bejelenthetnek néhány nagyobb lakóparki projektet, közben a családi építkezések száma kissé emelkedhet, ha valóban ezrek fogják felvenni az új hitelt.
A kevés tőkével rendelkező kivitelezők egy része mindemellett nagy gondban lesz: sokan már mostanában lefaragták a kapacitásaikat, ezt gyorsan kellene visszaépíteni, hogy kielégíthessék a növekvő igényeket. Ez a kapacitáscsökkentés részben elbocsátásokkal járt az elmúlt hónapokban. Az ÉVOSZ egyébként szeptemberben jelezte, hogy felmérése szerint a tagvállalatok 15-20 százaléka fontolgatja a létszámcsökkentést. A munkaerőhiány még mindig igen jelentős, a szervezet felmérése szerint ez a harmadik legnagyobb akadály az építőipari cégek fejlődése előtt.
Vannak azért reménykeltő változások is. A teljes termékportfóliót tekintve a szeptemberi anyagárak már 2-3 százalékos csökkenést mutatnak az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül a betonacél ára egyharmadával, a habosított szigetelőanyagoké egynegyedével csökkent egy év alatt.
Az anyagárak további mérséklődésére viszont nem lehet számítani, épp a felfutó kereslet miatt, várhatóan az inflációval arányosan emelkedhetnek az árak. Ugyanakkor az energia, valamint az üzemanyag árának januári növekedése (utóbbit már biztosra vehetjük, hiszen a Mol is bejelentette) ennél gyorsabb áremelést is okozhat. Tény viszont az is, hogy mostanában kivitelezői kapacitást is könnyebben talál már az építtető.
Az ingatlan.com szerint az új lakások iránti érdeklődések 10 százalékkal mérséklődtek az idei év első tíz hónapjában az egy évvel korábbihoz képest. Mindeközben viszont az eladó új lakások és házak kínálata 24 százalékkal bővült tavaly novemberhez képest és már közel 9000 új építésű lakóingatlanból válogathatnak a vevők. Ez a járvány előtti - 2019 novemberi szinthez képest - pedig 55 százalékos növekedésnek felel meg.
A kínálat bővülése az árakban is megmutatkozik. Véget ért a drasztikus újlakás-drágulás, mert az elmúlt félévben már csak stagnáltak az árak. A fővárosi eladó új lakások és házak átlagos négyzetméterára 1,3 millió forint volt 2023 novemberében, ami májushoz képest egy százalékkal alacsonyabb érték - tették hozzá.
