Időről-időre felmerül az euró bevezetésének kérdése Magyarországon is, ám míg 2010 előtt erre a gazdasági mutatóink miatt nem kerülhetett sor, most a politikai akarat hiányzik. Legutóbb a rendkívüli Kormányinfón tette fel az mfor.hu újságírója a kérdést Orbán Viktornak, hogy van-e céldátum az euró bevezetésére, amely uniós vállalásunk.
A kormányfő által elmondottak alapján az sem kizárt, hogy nem fogunk euróval fizetni Magyarországon. Mint kifejtette, az unió hármas tagolása - eurózóna, schengeni zóna, illetve az unió, mint teljes közösség - akár végleg fennmaradhat. Vagyis lehet egy csoportja az uniós országoknak, amelyik nem lesz tagja az eurózónának, a fejlettek közül ilyen például Dánia - amelyik eddig kívül tudott maradni a pénzügyi unión. Ezzel összefüggésben a miniszterelnök akkor azt vázolta, hogy jelenleg nincs olyan állapotban az eurózóna, hogy tagjaivá váljunk. Céldátum sincs, amelyet a kormány tűzött volna ki az uniós közös pénz bevezetésére.
A magyar kormány vonakodása persze megmagyarázható kommunikációs és gazdasági érvekkel. Előbbi szempontjából a Brüsszellel évekig „keresztesháborút folytató” és a nemzeti szuverenitást lépten-nyomon hangoztató kormány számára komoly feladványt jelentene a híveinek azt eladni, miért is kell a közös pénz. Persze az euró számos előnnyel is járna, így lehetne érvelni, de az is tény, hogy a mostani háborús logikát követő kommunikációs paneleket sutba kellene vágni. Gazdasági szempontból rendszeresen visszatérő motívum, hogy ha csatlakozunk az euróhoz, akkor az árfolyamokon keresztül nem lehetne többé a gazdaságot támogatni. Ez pedig azért sem elhanyagolható kérdés, mert számos szakértő szerint a magyar fizetőeszköz most is erősen alulértékelt, igaz, ez is hozzájárul ahhoz, hogy az ország exportja évek óta zakatol.
A másik oldalról viszont érdekes, hogy nálunk semmivel sem jobb gazdasági helyzetben lévő országok, úgy tűnik, komolyan szeretnének csatlakozni az eurózónához. A románok és a bolgárok már csatlakozási dátumokról beszélnek, míg Horvátországban a turizmus nagyon erős súlya miatt lehet ez esedékes, igaz utóbbiaknak előbb az euró előszobájának számító ERM II rendszerbe kellene belépniük, ami idén vagy jövőre megvalósulhat.
Román sajtóbeszámolók szerint a miniszterelnök, Viorica Dăncilă azt közölte, hogy hamarosan benyújtják az Európai Bizottságnak az euró 2024-es romániai bevezetésének akciótervét, amely pontos határidőket is fog majd tartalmazni. A miniszterelnök azt is elmondta, hogy a 2018 elején létrehozott nemzeti bizottság benyújtotta az euró bevezetésére vonatkozó tervet, amelyet jelenleg a kormány vizsgál felül, és a jóváhagyást követően fogják Brüsszelbe küldeni az agendát.
A román miniszterelnöknő bejelentését támogatta Florin Georgescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) alelnöke, aki az európai közös valuta bevezetéséről szóló konferencián állt ki támogatólag. A jegybanki vezető azt hangsúlyozta, hogy a román euró növeli fogja az emberek vagyonát, és támogatja a fenntartható gazdasági fellendülést is. Florin Georgescu nyilatkozata azért is volt pozitív, mert a jegybank korábban az euró bevezetésétnek kockázatairól beszélt, szerintük az elhamarkodott lépés komoly károkat okozhat a román gazdaságnak.
Hogy nem csak Románia mozgolódik, azt jelzi, hogy a héten közölte Vladiszlav Goranov bolgár pénzügyminiszter, akár már 2022 januárjában bevezethetik az eurót. Az, hogy a pénzügyminiszter nyilatkozata túl ambiciózus volt, vagy akár reális is lehet, néhány hónapon belül el fog dőlni. Az eurózónához való csatlakozáshoz ugyanis előbb az ERM II rendszerbe kell Szófiának belépni és csatlakozniuk kell a bankunióhoz is, mégpedig az átfutási idő miatt idén az első félévben. Az ERM II segít annak biztosításában, hogy az abban részt vevő, euroövezeten kívüli tagállamok politikáikat a stabilitás irányába orientálják, támogatják a konvergenciát, és ezáltal hozzájárulnak az euró bevezetésére e tagállamok által kifejtett erőfeszítésekhez – fogalmaz az EU egyik hivatalos dokumentuma. Emellett rögzítik a belépő ország devizáját az euróhoz, 15 százalékos mozgási sávot hagyva mind pozitív, mind negatív irányba. Előny a bolgárok számára, hogy a leva most is az euróhoz van kötve.
Fennáll tehát a veszélye, hogy Kelet-Európa déli régiójában már-már teljesen egyedül maradunk az euró bevezetésének kérdésében amit jelez az egyik uniós biztos nyilatkozata is. Az Európai Bizottság euróért és szociális párbeszédért felelős alelnöke, Domis Dombrovskis ugyanis kedden azt mondta, hogy Horvátország keményen dolgozik az euró bevezetésén. Jelezte azt is, hogy Horvátországnak a 19 tagú euróövezetbe való belépési folyamatának Bulgáriához hasonlónak kell lennie, akik már szándéknyilatkozatukat is eljuttatták az uniónak. Ha megvalósulnak ezek a törekvések, akkor a Magyarországgal szomszédos államok közül csak Szerbia és Ukrajna lenne az a két ország, ahol nem az euró a hivatalos fizetőeszköz. Utóbbi két ország viszont az EU-nak sem tagja, így a társuláson belül egyedül maradnánk az önálló pénzt illetően. Meghatározó kereskedelmi partnereink mind az uniós közös pénzt használnák, míg Magyarország lényegében szigetszerűen maradna ki ebből a közösségből.
