Visszafogott maradt a magyarországi infláció. A KSH közlése szerint márciusban az éves inflációs mutató 3,6 százalékos növekedést mutatott, a februári és januári 3,8 és 3,7 százalékos emelkedés után. A múlt év elején sokkal gyorsabban emelkedtek az árak: 2023 januárjában, februárjában és márciusában is 25 százalék felett volt az előző év azonos időszakára visszatekintő mutató.
Fotó: Pixabay
Lassulást mutat a K&H által rendszeresen ismertetett „gyerekinfláció" is, bár még így is a hivatalos inflációs index kétszerese. A legfiatalabbak körében népszerű és az általuk használt termékek – így a kakaós csiga, a gyümölcsjoghurt, a hamburger, a literes narancslé, a hátizsák és szemüvegkeret is – kerülnek be a gyermek fogyasztási kosárba. A kosárba kerülő összes termék márciusban 40 435 ezer forintba került, szemben az egy évvel korábbi 37 432 forinttal. Vagyis egy év alatt 8 százalékos áremelkedés történt.
Merre, mennyivel?
- Egy év alatt a legnagyobb mértékben a hamburger ára nőtt 15 százalékkal 1650 forintra. Ezt követte a narancslé és a hátizsák ára, előbbi 13 százalékkal 871 forintra, utóbbi 9 százalékkal 11 640 forintra drágult.
- A „gyerekinflációs" termékek közül a másik oldalt képviseli a kakaós csiga, amelynek ára tavaly márciushoz képest 4 százalékkal 248 forintra csökkent; valamint a gyümölcsjoghurt, a maga 206 forintos árával, vagyis 8 százalékos árcsökkenésével.
A százalékos emelkedés mellett az infláció alakulása látható abból is, hogy míg 3000 forintból már nem lehet két hamburgert venni, miközben ebbe a keretbe 2023 márciusában belefért volna még két szendvics, arról nem is beszélve, hogy 2022 márciusában akár három hamburger is kijött volna ugyanennyi pénzből.
