Nem biztos, hogy január 1-jétől a már elfogadott adótörvények szerinti jövedéki adót kell fizetnie az autósoknak a benzinkutakon – derül ki abból a válaszból, amit Gulyás Gergely kancelláriaminiszter adott lapunk kérdésére a csütörtöki Kormányinfón. Mint arról korábban beszámoltunk, a közelmúltban elfogadott, jövő évi adótörvények szerint benzinre 152,55 forint, míg gázolajra 142,9 forint jövedéki adót kell fizetni literenként a jelenlegi 120, illetve 110,35 forint helyett.
Az adóemelés miatt a kormányzat Brüsszelre mutogat, állításuk szerint az unió nyomása miatt kell emelni a jövedéki adó szintjét. Ám – mint arra lapunk korábban rávilágított – a jövedéki adó mértéke a vonatkozó uniós irányelv szerint 2010 óta nem változott: benzin esetében 35,9, gázolaj esetében 33 eurócent literenként. A kabinet álláspontja szerint ők csak az uniós minimumszintre emelik az üzemanyagok jövedéki adóját, ám ez azt jelentené, hogy az alkalmazott árfolyam nagyjából 425-430 forint.
Lapunk a június 22-i Kormányinfón is próbálta megtudakolni, mi alapján állították be az üzemanyagokra alkalmazandó adószintet éppen ennyire, de Gulyás Gergely úgy tért ki a konkrét válasz elől, hogy
„sajnos nem forintban határozták meg, nyitottak lennénk erre is”.
A héten a Fidesz-közeli Magyar Nemzetnek nyilatkozott Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára, aki az alkalmazott árfolyamról ezt mondta:
„Ennek kiszámításához az Európai Unió hivatalos lapjában kihirdetett euró/forint árfolyamot kell alapul venni. Tehát csak a 2022. október 3-i hivatalos jegyzést tudjuk figyelembe venni, amely 424,86 forint/euró volt.”
Csakhogy a már idézet uniós irányelv 13. cikkelyének (1) bekezdése azt mondja ki, hogy az eurót be nem vezetett tagállamok esetében
„az október első munkanapján érvényes és az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett árfolyamokat kell alkalmazni, és azok a következő naptári év január 1-jétől érvényesek”.
Amit nehéz, sőt lehetetlen másképp értelmezni, mint hogy a 2024. január 1-jétől érvényes adómértéket a 2023. október 2-i (hétfő) árfolyamot figyelembe véve kell majd meghatározni, így jön ki, mennyi a kötelezően kivetendő minimum adószint.
Lapunk kérdésére, mely szerint az államtitkár által említett tavalyi „horrorárfolyamra” számít-e a kormány idén is, Gulyás Gergely leszögezte, erről nincs szó. Felidézte, a forint euróhoz viszonyított árfolyama volt 370, valamint 380 és 390 között is, azelőtt volt 400 fölött is. „A kormánynak nincs árfolyamcélja, de a reális általában középen van” – mondta a kancelláriaminiszter. (A kormányzat a jövő évi büdzsét 385 forintos euróárfolyammal tervezte meg, ezt Gulyás Gergely mellett Varga Mihály pénzügyminiszter is kijelentette – a szerk.)
Arra a kérdésünkre, hogy ha az euró árfolyama kedvezőbb lesz, mint az államtitkár által említett 424,86 forint, akkor változtatnak-e a már elfogadott törvényen, és alacsonyabban határozzák-e meg a jövedéki adó szintjét, a miniszter úgy felelt,
„az októberi kormányülésen eldöntjük”.
Vagyis – erősítette meg – nincs kizárva, hogy az adóemelés mértéke kisebb lesz, mint az elfogadott (de hatályba még nem lépett) törvény szerinti 32 forint 55 fillér.
Az már tényleg csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a jövedéki adó az áfa alapjába is beleszámít, tehát előbbinek az növekedése az áfa emelkedését is magával vonzza.
A csütörtöki Kormányinfóról szóló percről percre tudósításunkat itt olvashatják:
