Idén 3,5, jövőre már 4, a piaci konszenzust jócskán meghaladó növekedést vár a magyar gazdasági teljesítményben a legújabb gazdasági előrejelzése alapján az MBH Bank.
Horváth András, az MBH vezető elemzője szerint amennyiben tartható az uniós átlagot 2 százalékponttal meghaladó gazdasági növekedés, több más EU-s országot követően 7 éven belül Spanyolországot is le tudjuk körözni gazdasági fejlettségben. Amennyiben beigazolódik az MBH piaci konszenzust meghaladó prognózisa, ez az ütem még gyorsabb is lehet, és hamarosan az egy főre eső össztermék tekintetében behozhatjuk Japánt is.
Az idei 3,5 és a 2025-ös 4 százalékkal minden bizonnyal az EU élvonalában lenne a magyar gazdaság, míg az uniós átlag növekedés idén 0,6 százalék lehet, miközben az EU legerősebb, német gazdasága recesszió elé néz.
Túlzásba esnek a piacok
Más elemzőházakhoz hasonlóan az MBH is úgy látja, hogy a piaci szereplők túlzásba esnek a kamatvágások árazásával a fejlett piacokon. Balog-Béki Márta, az MBH Bank szenior tőkepiaci elemzője szerint korábban az Egyesült Államokban például hat kamatvágást is beterveztek a szereplők, miközben az infláció mérséklődése ellenére is legfeljebb három csökkentésre van kilátás.
Várakozásunk szerint 2024 második negyedévében jelentheti be az első kamatcsökkentést a Fed, a piacok agresszívebb kamatcsökkentési pályát áraznak - mondta.
Az Európai Központi Bank (EKB) esetében kamatcsökkentésre az MBH várakozása szerint legkorábban 2024 közepén nyílhat tér, ha az inflációs kockázatok mérséklődnek. A prognózissal egy napon jelentette be idei első kamatdöntését az európai jegybank, kormányzótanácsa tartotta a rátát. Christine Lagarde elnök egyben azt is elmondta, hogy az EKB fenntartja a monetáris szigort, ameddig nem csökken kiszámíthatóan az EKB inflációs céljára a zóna drágulási rátája.
Magyarországon az infláció további mérséklődésével a Magyar Nemzeti Bank (MNB) is csökkentheti az immár fő eszközének számító alapkamatot. Miközben a tavalyi évet 10,75 százalékos szinttel zárta a Monetáris Tanács, Balog-Béki szerint idén a második félévre 6 százalékra mérséklődhet a ráta, majd 2025-ben még tovább, 4,5 százalékra, több 75 bázispontos csökkentés eredményeként. Ugyan volt olyan spekuláció is, hogy az MNB esetleg egy egyszeri nagy vágással élne, Balog-Béki kérdésünkre elmondta, elemzésük a folyamatos kisebb csökkenések pályájával számol.
Az MNB döntéshozói számára mindezt az infláció várható további meredek esése teszi lehetővé. Míg tavaly 17,5 százalékkal rekordszintekre szökött a drágulás üteme, idén 4,1, 2025-ben pedig 3,1 százalék lehet a ráta, vagyis már ebben az évben megközelítheti a mutató a jegybank 3 százalékos középtávú céljához szabott plusz-mínusz 1 százalékos toleranciasáv tetejét.
Megúsztuk a munkanélküliséget
A nagy sztori a piacon, hogy nincs visszaesés a foglalkoztatottságban, ami az összes fejlett gazdaságban igaz. Annak ellenére, hogy brutális jegybanki szigorítás van, nem szűkül a munkaerőpiac – mondta Horváth.
Horváth elmondása szerint itthon is közel 5 millióan dolgoznak vagy keresnek aktívan munkát, ezért alapvetően a lakossági fogyasztásoknak és a reálbéreknek a felívelő alakulásával számolunk, ez az, ami számítható - mondta kérdésünkre Horváth András.
Az MBH-kutatás arra jutott, hogy az Eurostat-adatok alapján az elmúlt öt évben a magyar termelékenység az ötszöröse volt az eurózónáénak – mondta a magyar gazdaság fejlődéséről Horváth. A referencia eurózónáé 0,6, míg a lengyel gazdaság 3,3, a cseh pedig 1 százalékkal nőtt évente a kutatáshoz vizsgált időszakban.
