Az Európai Bizottság az élelmiszercsalás elleni küzdelemmel és az élelmiszer-minőséggel foglalkozó tudásközpontot hozott létre, amely kedden kezdeni meg munkáját - közölte az uniós bizottság hétfőn.
A tájékoztatás szerint a tudásközpont létrehozását az élelmiszercsalás és az élelmiszer-minőségi problémák miatti fogyasztói aggályok indokolták, és az bizottsági és azon kívüli szakértők hálózata lesz. Feladata, hogy az élelmiszercsalással és az élelmiszer-minőségi kérdésekkel kapcsolatban naprakész ismeretekkel lássa el az uniós döntéshozókat és a tagállami hatóságokat.
Navracsics Tibor, az Európai Bizottság oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportügyért felelős biztosa elmondta, az élelmiszeripar az a terület, ahol a tudomány haszna közvetlenül és kézzelfoghatóan megmutatkozik a lakosság számára. Az élelmiszercsalás bűncselekmény, ezért felgöngyölítésében az uniónak egyértelmű szerepe van. Az élelmiszercsalás elleni küzdelemmel és az élelmiszer-minőséggel foglalkozó tudásközpont tevékenysége hozzá fog járulni az uniós élelmiszerlánc integritásának és az élelmiszeripari termékek minőségének megóvásához - közölte.
Az uniós bizottság tájékoztatása szerint a tudásközpont össze fogja hangolni a piacfelügyeleti tevékenységeket, egyebek mellett az uniós piacokon ugyanolyan csomagolásban és márkajelzéssel forgalmazott élelmiszerek összetételének és érzékszervi jellemzőinek vizsgálatát. Riasztási és információs rendszerként fog működni élelmiszercsalás esetén. Össze fogja kapcsolni egymással a tagállamok és az uniós bizottság információs rendszereit, egyebek mellett az egyes élelmiszer-ipari termékek összetételét tartalmazó adatbázisokat. Feladatai közé fog tartozni továbbá, hogy hírleveleket, interaktív térképeket, adatbázisokat és rendszeres jelentéseket készítsen, és hogy ezeket az információkat közzétegye - közölte az uniós bizottság.
A magyar kormány 2017 tavaszán kezdett azzal kampányolni, hogy ugyanazon névvel és csomagolással silányabb minőségű élelmiszereket szállítanak Magyarországra az áruházláncok, mint amilyeneket a nyugati országokban pakolnak a polcokra. Ezt több fordulóban is igyekeztek bizonyítani a NÉBIH segítségével, és minden egyes körben azt kommunikálták, hogy a különbség létező. Ezzel ellenben, ha valaki nem csak a kormány közlésére hagyatkozott, hanem elolvasta a konkrét jelentést, láthatta, hogy ez nem bizonyítható: egyes itthon árusított termékeket az ellenőrök valóban silányabbnak ítéltek, más esetekben viszont a nálunk kapható volt jobb. Előfordult olyan is, hogy a vizsgálat során nem is ugyanazokat a termékeket vetették össze, és voltak egyéb, komikus bakik is. Mindezek után közölte az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége, hogy a megalapozatlan, hitelrontó kommunikáció súlyos gazdasági következményekkel járhat. Attól még trendet teremtettünk, a szemétteletetnek-vonatra például Szlovénia is felszállt, csak ők a hivatalos közlés szerint sem találtak semmi különbséget a termékek között. Az EU viszont úgy ítélte meg, hogy jogos az igény az ellenőrzések bevezetésére, ennek az eredménye a működését kedden megkezdő központ.
via MTI
