Szerdán sajtótájékoztatóban tárták az emberek elé a vizsgálat az eredményeit, mely annak járt utána, hogy igaz-e a kormány sejtése, miszerint ugyanolyan néven silányabb árut forgalmaznak Magyarországon a multik, mint Nyugaton. Keveseket lephetett meg, hogy a kérdésre a válasz egyértelmű igen volt, legalábbis az egyik előadó Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter szerint, aki a magyar emberek becsapásának, felháborító gyakorlatnak nevezte a dolgot. A sajtótájékoztatón kiosztották a vizsgálatról készült összefoglaló anyagot is, mely alapján viszont korántsem ennyire egyértelmű a helyzet.
Négy füzetben, 200 oldalon keresztül taglalják az elemzés eredményeit, de az író Nébih már rögtön az elején sokkal visszafogottabban fogalmaz, mint Fazekas.
"A vizsgált termékek alapján általánosságban megállapítható, hogy a különböző piacokra különböző minőségben történő gyártás jelensége létezik, azonban nem általános gyakorlat, csak termékenként vizsgálható, nem hatja át a teljes élelmiszerlánc-ágazatot."
Ehhez az óvatoskodó felvezetéshez még idézzük fel, hogy a a 96 vizsgált termékpárból 20-nál nem is pont ugyanazt a terméket hasonlították össze, hanem valamit, ami "leginkább megfeleltethető" neki. Ezen termékek kapcsán a Hvg megkérdezett néhány szakmai szervezetet, akik egybehangzó válasza a lap szerint az volt, hogy akkor a bevallottan nem azonos termékekről szóló füzetek olvasatlanul mehetnek is a kukába.
Mindenesetre a Nébih a 96-ból 71 terméknél talált valamilyen különbséget - 20-nál tehát ezen egyáltalán nem kéne meglepődni -, ezek közül 63-nál volt érzékszervi eltérés. Összesítés viszont nincs arról, hogy ebből hány esetben húzta a magyar áru a rövidebbet.
A leírt különbségek alapján ráadásul nem csak, hogy nem lehet egyértelműen megállapítani, forma, szag és íz alapján melyik cikk a silányabb, de sok esetben kifejezetten megmosolyogtatóak az eredmények.
Az Index kiemelte a Milka Alpesi tejcsokoládét, ahol az osztrák kissé sötétebb, kisebbek a kockák, a magyar kissé világosabb. Ott a Nestlé Cookie Crisps gabonapehely: itt az osztrák világosabb, a magyar sötétebb.
Vegetánál az osztrákból készült főzet kevésbé sós. Kotányi egész fahéj: itt az osztrák változatból készült főzet kevésbé intenzív illatú és ízű. A Darbo eperlekvárok közül a magyar változat gyümölcsösebb illatú és ízű, a Bertolli extraszűz olivaolajból a magyar zöldebb és intenzívebb ízű.
A Teekanne Earl Grey teából az osztrák sötétebb és fanyarabb, a Rauch Ice Tea citromos ízű teából a magyar édesebb, teltebb ízű, a Spar budget csemegeuborkából pedig a magyarnak "harmonikusabb" íze van.
Söröknél meg a magyarokra már csak annyit írtak, hogy gyengébb minőségűek, de itt például a kinti Kozel prémium sört az itthoni fapadossal hasonlították össze.
A Hvg is szemezgetett, ők mások mellett azt emelték ki, hogy a Raffaello kókuszgolyón a külföldin több a kókuszreszelék, a magyar krémje viszont lágyabb. A Haribo Happy Cola gumicukornál a külföldi keményebb, a magyar meg nagyobb. De a legszebb találat a Haribo Goldbaeren nevű gumicukor, ahol az összetevők közötti különbségként külön ki is emelte a Nébih, hogy az osztrákokéban maracujagyümölcs-sűrítmény van, míg a mienkében “csak” passiógyümölcs-sűrítmény. Az ezek szerint nem volt tiszta nekik, hogy a kettő ugyanaz.
Az érzékszervi összevetéseken túl ugye ott vannak a konkrét, összetevőbeli különbségek, 96 közül 25 esetben készültek másból a termékek.
A legkomolyabb lyukra futást ezek között találjuk, épp a Fazekas Sándor által külön kiemelt Zoo keksz esetében. Ennek a magyar változatában 1 százalék vaj és pálmaolaj van, tojáspor meg nincs, miközben az osztrák termékben 12 százalék vaj volt és tojáspor. Igen ám, de az egyik a Leibniz, a másik a Bahlsen terméke. Keksznek mondjuk mindkettő keksz.
A Kellogg's Corn Flakes kukoricapehelynél már más a helyzet, itt az osztrák változatban árpamaláta van, a magyar pedig maláta aromával készült. Ezt mondjuk első ránézésre szépen ellensúlyozza, hogy a magyar kukoricapehelyhez adtak vitaminokat és ásványi anyagokat, az osztrákhoz meg nem.
Az elétő összetevőjű termékek közül tíz az áruházak sajátmárkás terméke. Ezeket annak ellenére nem egy cég gyártja, hogy ugyanolyan, vagy hasonló névvel forgalmazzák őket. Fazekas szerint ez mindegy, mert a receptúrát központilag határozzák meg.
A vizsgálatból a lesújtó kommunikációval ellentétben leginkább az derült ki, hogy vannak ugyan eltérések a külföldön és Magyarországon forgalmazott áruk között, de ezeket egyrészt nem is tagadta senki, másrészt meg a legtöbb esetben csak erőltetetten lehet belemagyarázni, hogy a nálunk árult termék silányabb lenne.
mfor.hu
