Úgy tűnik, sok helyen a leggazdagabbak is erősebben érzik a válságot, mint itthon, ahol még Matolcsy György jegybankelnök fia, Matolcsy Ádám is 150 millió forintos öröknaptáras, fehérarany Patek Philippe Nautilus karórát hord a mindennapokban, vagy ahol olyan kisemberek is 51 milliós rekordosztalékot vesznek ki cégükből, mint Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője és családja, akinek az energiaárak emelkedése is akkora gondot okoz, hogy kénytelen volt megszüntetni aranyhalakkal teli akváriumát.
Kínában például a koronavírus okozta gazdasági lassulás olyan vállalkozók üzleti lehetőségeit bővítette, mint Zhu Tainiqi, aki a sanghaji székhelyű ZZER használt luxuscikkek online piacterének alapítója. Zhu jelenleg üzlethelyiséget keres, hogy az online világon túl is bővítse vállalkozását.
A ZZER 2016-ban online platformként indult, és tavaly kezdett offline üzleteket nyitni Sanghajban és Csengtuban, most pedig további üzlethelyiségeket keres Pekingben, Kantonban és Sencsenben.
Az egykori kockázati tőkebefektető úgy látja, hogy egyre többen akarják eladni Hermes Birkin táskáikat vagy Rolex óráikat, hogy pénzhez jussanak, és megugrott az érdeklődés e használt termékek iránt a spórolni igyekvő vásárlók részéről is.
„Egyre többen vannak tisztában azzal, hogy luxuscikkeket is eladhatnak némi pénzért, és a vevői oldal is észreveszi, hogy remek üzletet köthet” – árulta el a Reuters számára a 33 éves Zhu.
A fiatal vállalkozó kiemelte, hogy a ZZER felhasználói közül azoknak a száma, akik eladásra kínálják portékájukat, 2022-ben eddig 40 százalékkal nőtt a tavalyi év azonos időszakához képest. A platformnak jelenleg 12 millió tagja van, és arra számít, hogy idén legalább 5 millió luxustárgy cserél gazdát.
A tendencia jelentős változást jelez – a teljes magyar GDP közel felével megegyező méretű – 74 milliárd dolláros kínai luxuscikk-szektorban, ahol a használt luxus alszegmens más piacokkal, például Japánnal és az Egyesült Államokkal szemben csak lassan indult be, mivel az újdonságot részesítik előnyben, és félnek attól, hogy gyanútlanul hamisítványt vásárolnak.
Ez hatással lehet a világ nagy luxuscikkgyártóinak Kínára összpontosító stratégiájára is, amelyek a kulcsfontosságú piac lanyhuló keresletével szembesülnek.
„Azt hiszem, a kínaiak újfajta érdeklődése néhány márka számára komolyan felveti a kérdést, hogy miként fogják kezelni ezt a viszonteladói piacot, és milyen szerepet fognak játszani az egész folyamatban” – mondta Iris Chan, a Digital Luxury Group tanácsadó cég ügyfélfejlesztési vezetője.
Az iResearch tanácsadó cég szerint a kínai használt luxuspiac a 2020-as 8 milliárd dollárról 2025-re 30 milliárd dollárra fog nőni.
A kínai luxus viszonteladói piacot az elemzők várakozásai szerint egyelőre továbbra is a helyi szereplők fogják uralni, a többi között a ZZER-hez hasonló Feiyu, Ponhu és Plum. Az olyan nemzetközi vállalatok, mint a Vestiaire Collective és a The RealReal még nem léptek be a kínai piacra, és a Reutersnek megerősítették, hogy ezt a közeljövőben sem tervezik megtenni.
Bár a ZZER-hez hasonló luxusplatformokon továbbra is a kézitáskák a legkelendőbbek, Zhu szerint az órák és ékszerek értékesítése is gyorsan növekszik.
Míg egy Prada Messenger vagy Fendi Baguette táska 30–40 százalékkal olcsóbban kel el a viszonteladói platformokon, mint a luxusbutikokban, egyes termékek esetében az árkülönbség még nagyobb lehet.
Ou Huimin veterán vintage-árus, aki egy évtizeddel ezelőtt nyitotta meg Ding Dang üzletét Kantonban, és online aukciókat is tart, elmondta, hogy a spekulánsok az egekbe lökték a felső kategóriás luxuscikkek árát.
Ou rámutatott, hogy a Rolex Submariner órák ára 2020 és 2021 között majdnem 250 százalékkal emelkedett, míg idén 60 százalékkal esett vissza. „Kínában racionálisabbá vált a fogyasztás” – tette hozzá.
Kérdés, hogy mi várható itthon, ha az uniós források megszerzése érdekében a fontos közjogi tisztséget betöltő személyek és családtagjaik vagyonnyilatkozatával kapcsolatos, Varga Judit igazságügyi miniszter által kedd este benyújtott törvényjavaslat életbe lép.
