A szerződött darabszám 84 282 volt, ami 16,5 százalékos bővülést mutat 2023-hoz viszonyítva. A teljes kihelyezett portfólió 2 374 milliárd forintra emelkedett, ez 10,9 százalékos növekedés az előző évhez képest. Ugyanakkor az állományi darabszám 318 993-ra csökkent, ami 7 százalékkal alacsonyabb a 2023-as értéknél — közölte a Magyar Lízingszövetség.
A finanszírozott összegek megoszlása alapján a lízingszolgáltatók ügyfeleinek 62 százaléka KKV, 18 százaléka nagyvállalat, míg a magánszemélyek aránya mindössze 8,6 százalék. A fennmaradó 11,4 százalékot állami, egyéb nem lakossági vállalkozások adják.
A Magyar Lízingszövetség adatai alapján a finanszírozott összeg 80 százaléka új, míg 20 százaléka használt eszközökre jutott. A legnépszerűbb konstrukció a zárt végű pénzügyi lízing, amely az összes szerződés 52,6 százalékát tette ki, míg az állomány 33,1 százaléka nyílt végű pénzügyi lízing volt. A kölcsönök a piac 3,4 százalékát, az operatív lízing pedig 10,9 százalékát képviselték.
Fotó: Depositphotos
A kamatkörnyezet vegyes képet mutatott: a változó kamatozásnál meghatározó 1 és 3 hónapos BUBOR trendje október elejéig csökkent, majd 6,5 százalékon stabilizálódott. Ezzel szemben a piac számára fontosabb fix kamatozású ügyletek esetében az iránymutató 3 és 4 éves BIRS mutató év végére meghaladta az év eleji értékeket – mondta Kőszegi László, a Lízingszövetség főtitkára.
Még mindig nagy a bizonytalanság
A Magyar Lízingszövetség szerint a vállalati szektorban továbbra is jelentős a bizonytalanság, amit a magas kamatkörnyezet is súlyosan érint. Az alacsony beruházási kedv jól tükröződik a termelőeszközök piacának zsugorodásában és a lízingteljesítmény romlásában. Az ipari termelés tavalyi visszaesése magával rántotta a forgalmazók eladásait és ezzel együtt az új finanszírozásokat is. A feldolgozóipar is gyengült, amit részben a németországi keresletcsökkenés, részben pedig a hazai fogyasztás visszaesése okoz. A kis- és középvállalkozások továbbra is óvatosak a beruházások terén, és jellemzően csak a legszükségesebb fejlesztéseket, beruházásokat hajtják végre.
Még mindig sokat számítanak az állami támogatások
Továbbra is népszerűek a támogatott konstrukciók, elsősorban a KAVOSZ Széchenyi Kártya Programjai és az Eximbank Baross Gábor Programja. Ezek együttesen a 2024-es új kihelyezések teljes finanszírozott összegének 16 százalékát, míg szerződésszámban 11 százalékát tették ki. Az elmúlt években a támogatott szerződések száma és finanszírozott összege egyaránt csökkent, részben azért, mert kifutottak olyan programok, mint az NHP vagy a nagycsaládosoknak nyújtott támogatás, részben pedig azért, mert a Baross Gábor Program esetében erősen korlátozott forrás állt rendelkezésre a lízingpiacon – hívta fel a figyelmet a Főtitkár.
Érdekes fejlemény, hogy a Széchenyi Kártya Program finanszírozott összege 2024-ben nagyjából változatlan maradt, elérve a 125 milliárd forintot. Ez a csökkenő termelőeszköz-értékesítés és lízingpiac mellett azt jelenti, hogy a program részaránya növekedett – részletezte a főtitkár.
Hangsúlyozta, hogy tavaly a Széchenyi Kártya Program 124,7 milliárd forint finanszírozást és 8 297 szerződést eredményezett, míg az Eximbank Baross Gábor Programja 32,9 milliárd forinttal és 902 szerződéssel zárta az évet. Az utóbbit főként nagyhaszonjárművek és ipari gépek finanszírozására használták, köszönhetően annak, hogy EUR alapon is rendelkezésre áll, míg a Széchenyi Kártya Lízing az összes termelőeszköz-kategóriában jelen van, beleértve a mezőgazdaságot, a kis- és nagyhaszonjárműveket, az egyéb gépeket és az építőipart.
Jelentős növekedés az autópiacon
Továbbra is a személy- és kishaszonjárművek és motor szegmense a legnagyobb, 551,4 milliárd forint éves új kihelyezéssel, ami a teljes lízingszektor 56,8 százalékát adja. Ez jelentős növekedés, hiszen 2023-ban még csak 48 százalék volt a részesedése. Az új finanszírozás összege 24 százalékkal haladta meg a 2023-as értéket, miközben az újonnan kötött szerződések száma 23 százalékkal nőtt, elérve a 68 747-et, ezzel folytatva az előző év lendületét.
Ha a flottafinanszírozást nem vesszük figyelembe, a retail autófinanszírozás 442,4 milliárd forintnyi új összeget realizált, ami 56 414 szerződést jelent. Ez forintban 20,9 százalékos, darabszámban pedig 26,5 százalékos emelkedést jelent.
A növekedés részben piaci folyamatoknak köszönhető: az új személyautó-forgalomba helyezések száma 12,9 százalékkal, míg az új kishaszonjármű-forgalomba helyezések száma 19,4 százalékkal emelkedett a Datahouse Kft. adatai szerint. Emellett a lízingszektor mindkét járműkategóriában tartani tudta a 30 százalék körüli penetrációt, ami a folyamatosan elérhető támogatott konstrukcióknak és kampányoknak is köszönhető volt minden márkánál. A finanszírozott autók 70 százaléka új, 30 százaléka pedig használt jármű volt.
A lakossági ügyfelek száma jelentősen emelkedett: 15 631 szerződés született, ami 56,7 százalékkal több, mint 2023-ban. Ezzel a lakossági finanszírozás már közel a harmadát adja a teljes retail autófinanszírozásnak, bár még mindig elmarad a COVID előtti, közel 30 000 darabos szinttől. Euró alapú finanszírozással 4 838 szerződést kötöttek, ami 8,5 százalékos részarányt jelent szerződésszámban. Az ügyletek átlagos mérete azonban nagyobb, így az így kihelyezett 59,8 milliárd forint finanszírozott összeg a teljes retail autófinanszírozás 13,5 százalékát tette ki. A 2023-as jelentős növekedés után az új euró alapú ügyletek volumene mind a darabszám, mind a finanszírozott összeg tekintetében közel 20 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
Fotó: archív
Flotta
A cégeket sokként érte 2022-ben és 2023-ban a finanszírozási kamatok és az új autó árak drasztikus emelkedése, és nagyon sokan elhalasztották a gépkocsik cseréjét. 2024-re normalizálódott a helyzet, visszatértünk az egyszámjegyű kamatokhoz, átárazódott a fejekben, hogy mennyibe kerül egy flottás autó egy hónapban, átíródtak a cégautó policykben a limitek és újra elkezdték lecserélni a megöregedett céges autókat. A megdrágult autó árak eredményezték azt, hogy a kihelyezett összegben ugrás szerű növekedés történt, míg a szerződéses darabszámok még csak kisebb mértékben nőttek. Az előbbi közel 106 Mrd Ft új finanszírozást jelent, ami 43százalékos plusz, míg a darabszám 11 ezer fölött teljesített, 5,5százalékos emelkedést.
Rekord az építőipari gépeknél
Az új nagyhaszonjármű forgalomba helyezések száma 5 281 darab volt, ami 16,5 százalékos csökkenést jelent 2023-hoz képest. A negatív piaci környezet a lízingszektorra is hatással volt, hiszen a magas, 58 százalékos penetráció mellett a szektor pénzügyi lízinggel 3 083 új vontatót finanszírozott, ami 15 százalékos visszaesést jelent a Datahouse szerint. Hasonló csökkenés figyelhető meg az új nehézpótkocsik piacán is, ahol 1 942 lízingszerződés született, ami körülbelül 15 százalékkal marad el a 2023-as eredménytől. A nagyhaszonjármű-szegmensben – amelybe a vontatók, pótkocsik és buszok tartoznak – 7 916 szerződés jött létre, összesen 214,9 milliárd forint finanszírozási értékkel.
Ezzel a személyautó-finanszírozás után továbbra is a második legjelentősebb lízingszegmens maradt. A szerződések darabszáma és a finanszírozott összeg is 6 százalékkal maradt el az előző évi szinttől. A nagyhaszonjárművek esetében megállt az eszközök folyamatos drágulása. Ebben a szegmensben továbbra is az euró alapú finanszírozás dominál, amely a finanszírozott összeg 82 százalékát tette ki. A finanszírozott eszközök 24 százaléka használt, 76 százaléka pedig új volt.
A mezőgazdasági gépek lízingpiaca 84,6 milliárd forintos finanszírozást ért el, ami 29 százalékos csökkenést jelent 2023-hoz képest. A darabszám tekintetében 26 százalékos volt a visszaesés, összesen 2 616 szerződés született. Ez a csökkenő tendencia már hosszabb ideje tart: 2019-ben, a COVID-járvány előtt még 5 809 szerződést kötöttek. Bár az eszközök drágulása miatt a finanszírozott összeg lassabban csökkent, 2024-ben már ez az érték is a 2019-es szint alá esett.
A visszaesés hátterében elsősorban a forgalomba helyezések csökkenése áll. Az új traktorok esetében például 42,5 százalékos volt a visszaesés 2023-hoz viszonyítva, 2022-höz képest pedig több mint 61 százalékos volt a mínusz a Datahouse szerint.
A mezőgazdasági pótkocsik piacán a visszaesés 33,3, illetve 58,5 százalék volt ugyanezen időszakokhoz viszonyítva. A lízingpenetráció ugyanakkor javult mindkét járműkategóriában: a traktorok esetében 24 százalékra, a mezőgazdasági vontatóknál pedig 15 százalékra emelkedett. A visszaesés elsődleges oka a mezőgazdasági támogatások kifutása, ami egyben magyarázza a lízingpenetráció növekedését is. Erre utal, hogy az eszközfedezetű hitelekkel finanszírozott eszközök száma 2022-ben még 2 059 darab, 2023-ban 1 274 darab, 2024-ben pedig 384 volt.
