Még mielőtt belemennénk a magánegészségügyi intézmények 2020-as adatainak elemzésébe, fontos megjegyezni, hogy cikkünk megjelenésekor a Wáberer Medical Center, a Medicover Egészségközpont Kft., a Tritonlife Magánkórház és a Dr. Rose tavalyi beszámolói még nincsenek fent az Igazságügyi Minisztérium (IM) e-beszámolók közzétételére fenntartott honlapján. Így őket most kihagyva, tizenhat magánegészségügyi intézmény 2020-as esztendejét vetettük össze a pandémia előtti évükkel, valamint egymással.
A legnagyobb árbevétel a Synlab Magyarországé
Az adataikat már közölt magánegészségügyi intézmények közül a legnagyobb nettó árbevételt – 2019-hez hasonlóan – 2020-ban is a Synlab Magyarország érte el, amely köztudottan nagy szerepet vállalt a koronavírus-járványban nemcsak a magán, hanem a közellátási tesztelésekben való részvétellel – ezért, ha lehet ilyet mondani, a járvány is tud hozni a konyhára.
A második legnagyobb forgalmat a Csányi Sándor OTP-vezér érdekeltségébe tartozó Budai Egészségközpont könyvelhette el, amely 2023-ra új kórház nyitását tervezi. Ez az az intézmény, amely annak ellenére, hogy magánklinika, egyedülálló módon a járvány különböző hullámaiban is tevékeny részt vállalt, hiszen Covid-betegeket is fogadtak és gyógyítottak.
A top ötbe még befért az országban 11 központtal működő, és évi 1 millió vizsgálatot végző Affidea Magyarország, hatodik helyen pedig az épp egy gigaberuházáson túlesett Duna Medical Center áll, amely idén májusban 14,3 milliárd forintos fejlesztésként egy nyolcemeletes, 20 ezer négyzetméteres új kórházépületet avatott.
A TritonLife Magánkórház kapcsán érdemes megjegyezni, hogy miközben a cégnek még nincs fent a tavalyi beszámolója az IM honlapján, nagy ugrásra készül az azt működtető cégcsoport. A várhatóan 2022 első felében elkészülő szombathelyi új magánkórházi fejlesztésük mellett Kaposvárt, Szegedet, Miskolcot és Egert is célba vették, de tárgyalásokat folytatnak még Győrben, Kecskeméten, Pécsett és még jó pár helyszínen. A MOM Szent Magdolna Magánkórháznak pedig csak úgynevezett közbenső, üzletrész-átruházási beszámolója van, hiszen ahogy azt lapunk elsőként megírta, májusban többségi tulajdonosa lett a Rahimkulov család.
A legnagyobb árbevétel-növekedés is a Synlabé
Abban, hogy melyik cégnek sikerült a pandémia előtti évét túlszárnyalnia 2020-ban, a Synlab vitathatatlan elsőségét (közel 5 milliárd forintos emelkedés 2019-hez képest) leszámítva már más helyezések születtek. Az előkelő második pozícióban végzett Swiss Medical központjaiban 551 millió forinttal többet költöttek el az emberek, mint a pandémiát megelőző évben. Mindez felvillantja azt a tendenciát, hogy a kórházak leállása és a várólisták növekedése miatt, aki megtehette, az magánúton próbálta az egészségét védeni. A harmadik legnagyobb forgalombővülést 2019-ről 2020-ra az Emineo Magánkórház érte el azzal, hogy 2020-ban 520 millió forinttal többet könyvelhetett el, de nem sokkal maradt el tőle egy viszonylag újoncnak számító magánintézmény, a CMC Déli Klinika. Ők pont a pandémia előtti, 2019-es indulásukhoz képest teljesítettek jól, így mindjárt a második évükben plusz 454 millió forinttal növekedtek. Bár azt tudni kell, hogy a klinika szakemberei között tudhatja Dr. Jankovics István epidemiológust, aki az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Nemzeti Influenza Laboratóriumában is dolgozott, s a koronavírus-járvány leküzdésében is tevékeny szerepet vállalt.
A 2020-ra 266 milliós árbevétel-növekedést elért Maternity Kórház a fejlesztésekre is fókuszál: a közeljövőben 40 százalékkal bővíti a fekvőbeteg-kapacitását, illetve műtőblokkjait, így 2023-ban az eddigi 2200 négyzetméter alapterület helyett 5800 négyzetméteren fogadja a nőkre specializálódott pácienseket.
Meg kell említeni a Doktor24-et is, amely 70 milliós növekményével ugyan listánk végére került, de a mérlegéből az is kiderül, hogy tavaly közel 106 millió forintos anyagi jellegű beruházást eszközölt, s tudvalevő, hogy a közeljövőben nyitja meg új kórháza a kapuit a Budapest One futurisztikus irodaházban.
A legnagyobb forgalomcsökkenés a Da Vinci Magánklinikán történt
2020 azonban jópár magánegészségügyi cég forgalmában hozott visszaesést. Ennek legnagyobb elszenvedője a vizsgált klinikák közül a pécsi Da Vinci Magánklinika, amely 2019-es bevételei 2020-ra 5,7 milliárddal csökkentek. Ambivalens, de a második legnagyobb hátraarcot 2019-hez képest az Affidea hajtotta végre (- 2,3 milliárd forint), miközben az általunk végignézett magánegészségügyi intézmények között a harmadik legnagyobb árbevételt érte el. A Duna Medical Centernek sem fáj talán annyira a 600 millió forintos 2020-as csökkenés, hiszen árbevételével összességében mégis az első hat között végzett.
A 2020-ban 43 millióval kevesebbet kereső Istenhegyi Magánklinika pedig az év elején megvásárolt Telki Magánkórházzal a birtokában abban bízik, hogy 2021-ben már 1 milliárd forint körüli árbevételt tud majd elkönyvelni.
Legnagyobb adózott eredmény: szintén a Synlabé
Megnéztük azt is, hogy a magánegészségügyi szolgáltatók közül kinek lett tavaly a legnagyobb adózás utáni eredménye. Toronymagasan itt is a Synlab végzett, amely több mint 2 milliárd forintot tehetett zsebre a tavalyi üzleti évben. Azt követi a Budai Egészségközpont 344 millióval, majd a Swiss Medical 276 millió forintos nyereséggel. A legnagyobb mínuszt az Affidea tudhatja a magáénak az 514 milliós veszteségével, illetve a Duna Medical Center a 300 milliós kieséssel.
A Budai Egészségközpontban költik a legtöbbet a dolgozókra
Annak is utánajártunk, hogy hol költöttek a legtöbbet a magánegészségügyi dolgozókra 2020-ban. (Nem minden cég adta meg dolgozói létszámát, de ahol feltüntették, ott a személyi ráfordítások összegéből következtetni lehet az állomány mértékére). Ezek szerint a Budai Egészségközpontban költenek havonta a legtöbbet a munkatársakra, közel 1,5 milló forintot, őket követi a Pozitron Diagnosztika Kft. és az Affidea.
Beszédesek azok a számok is, hogy hol történt dolgozói létszámbővülés. Míg a Budai Egészségközpontban 456-ról 490-re, a Synlabban 867-ről 904 főre, az Emineo Magánkórházban 17-ről 35 főre nőtt a munkatársak száma, addig az Affideában 465 főről 378-ra, míg a Duna Medical Centerben 124 főről 103-ra csökkent a létszám.
A pandémia miatti kissé foghíjas 2020-as évet vizsgálva tehát elmondható, hogy kisebb visszaeséseket produkálva, de a magánegészségügy menetelése tovább tart, sőt, az állami ellátás kapacitásainak szűkülésével még többen fordultak a magánszektor felé. A Portfolio.hu áprilisban rendezett online konferenciáján a szakemberek is megállapodtak abban, hogy a pandémián túl a közegészségügy finanszírozásának hiánya, valamint a hálapénz kivezetése miatt az állami kórházak teljesítménye nem tud lépést tartani a betegek igényeivel, akik így egyre többen és egyre több betegségükkel szorulnak ki az állami ellátórendszerből.
A magánegészségügy viszont borsos árakon kínálja a szolgáltatásait. A Szinapszis Kft. márciusban végzett kutatása arra mutat rá, hogy az emberek miből tervezik finanszírozni a magánegészségügyi kiadásaikat.
A megkérdezettek 31 százaléka nem gondolkodik azon, hogyan venné igénybe a magánegészségügyi szolgáltatásokat és az emberek jelentős része zsebből készül kifizetni ezeket a kiadásokat (50 százalékuk "sima", 20 százalékuk egészségpénztári megtakarításból), de 5 százaléka a válaszolóknak még akár hitelt is hajlandó lenne felvenni az egészsége megőrzése, vagy javítása érdekében. Kiegészítő betegség- vagy egészségbiztosításon keresztül a megkérdezettek 11 százaléka képzeli el a finanszírozást.
A felmérésből az is kiderült, hogy a válaszolók 84 százaléka nem rendelkezik semmilyen magánellátást fedező biztosítással vagy szerződéssel, de hajlandóak az adózott jövedelmükből is többet költeni az egészségükre. A Szinapszis becslése szerint a közép- és nagyvállalati kör foglalkoztatottjainak közel 10 százaléka rendelkezik csoportos egészségbiztosítással, s még további 500 ezer fő rendelkezik kiegészítő egészségbiztosítással.
