2019. június 13. 19:58
mfor.hu

Mint ismertté vált a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosítója számos változtatást tartalmaz. A Semjén Zsolt által jegyzett javaslat megszüntetné a magántanulói jogviszonyt, helyette bevezetné az egyéni munkarendet. Ezen túl is számos szigorítást tartalmaz a tervezet, amelyeket most ismertetünk. 

Az alapvető változtatások számos területet érintenek, és az indoklás szerint az apróbbnak nevezett módosítások "célja a gyermekek, tanulók előmenetelének támogatása, valamint az, hogy nagyobb anyagi megbecsülést kapjanak az iskolaigazgatók, és ezáltal az intézményvezetői pálya vonzóbbá váljon a fiatalok, valamint a pedagógusok számára".

Ehhez képest kiderült, hogy az iskolaigazgatók nagyobb megbecsülése azt is jelenti, hogy elveszik a különböző szervezetek (az érintett tanári közösségek, diákok, szülők, nemzetiségi önkormányzatok) véleményezési jogát az iskolaigazgatók kinevezésénél, az állam így gyakorlatilag teljesen zárttá, és egyszemélyivé teszi az óvoda- és iskolaigazgatói kinevezéseket - írja az Index, amely észrevette ezt a módosítóban.

A jelenlegi törvény tételesen, hosszan felsorolja, hogy a fenntartónak az egyes döntéseknél kiknek az álláspontját kell kikérnie, írja a lap. Most ebben van egy olyan pont, hogy az igazgató megbízásával és megbízásának visszavonásával összefüggő döntés vagy vélemény kialakítása előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közössége, az óvodaszék, az iskolaszék, a szülői szervezet, az iskolai diákönkormányzat véleményét. Speciális esetek is vannak: a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény esetén - ha nem rendelkezik egyetértési joggal - a települési nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában az érintett országos nemzetiségi önkormányzat, szakképző iskola esetén a fővárosi, megyei gazdasági kamara, az állami fenntartású szakképző iskola esetén a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, a vagyonkezelésében levő ingatlan tulajdonos önkormányzatának véleményét kérik ki.

Ezt a paragrafust teljesen kiveszi a módosítás a törvényből.

De nem csak az iskolaigazgatók kinevezése kerül ki egy szélesebb társadalmi kontroll alól, más, egyáltalán nem apró változások is vannak a tervezetben. Mint az Index rámutat, több olyan botrány is volt az elmúlt években, hogy két jelölt közül nem az kapta az állást, aki az iskolai közösség szerint rátermettebb volt. Ilyenkor a tiltakozók kezében erős lobbikártya tudott lenni, hogy az ellenjelöltet mindenki szakmailag megfelelőbbnek tartotta, sokszor sikerrel is jártak végül.

Magántanuló helyett egyéni munkarend - mi is lesz ez?

Így például a magántanulói jogviszony megszüntetése, és a helyére lépő egyéni munkarend kérvényezése sem az egyszerűsödés felé mutat. A tanulói munkacsoportokban tanuló diákok is magántanulónak minősülnek pillanatnyilag - kérdés, hogy az ilyen csoportokat hogyan érinti majd a módosítás.

A módosító szerint az engedély akkor adható meg, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös. 

A magántanulókat (illetve a törvény hatályba lépése után: az egyéni munkarendben tanulókat) nyilvántartó szerv is változik. Annak érdekében, hogy minden gyermek és minden tanköteles tanuló időben megkapja a számára szükséges fejlesztést, nevelést-oktatást, változik az érintettek nyilvántartását ellátó állami szerv. Az egységes, országos hatáskörű szervre telepített nyilvántartási feladatokkal átláthatóvá, egyben kezelhetővé válik a gyermekek, tanulók intézményes nevelésben-oktatásban való részvétele. A nyilvántartást vezető szerv minden egyes esetben megteszi a szükséges lépéseket, kezdeményezve a megfelelő eljárást azon gyermekek, tanulók érdekében, akik óvodai, iskolai elhelyezése nem valósul meg - szól a törvény.

Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. A szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló a kérelmet a tanévet megelőző június 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez. Ezen időpontot követően csak abban az esetben nyújtható be – tanévenként egy alkalommal – kérelem, ha a tankötelezettség iskolába járással történő teljesítését megakadályozó körülmény merül fel. Törvényben meghatározott esetben az egyéni munkarendet biztosítani kell.

A törvénymódosítás érdekessége, hogy a felmentést engedélyező szervet majd rendeletben fogja meghatározni a kormány, tehát egyelőre nem tudni, mely intézmény lesz az, amelyhez a kérvényeket be kell nyújtani, és amelynek elég széleskörű jogosítványa lesz.

Az eljárás során a felmentést engedélyező szerv megkeresheti a gyámhatóságot, a gyermekjóléti szolgálatot, az iskolaigazgatót, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő tanuló esetén a gyermekvédelmi gyámot. Az eljárásban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

Ráadásul, ha az egyéni munkarendben tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg a vizsgán vagy kétszer nem teljesíti a vizsgakövetelményeket, az iskola igazgatója értesíti a felmentést engedélyező szervet, és a tanuló a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét.
 A közigazgatási pert a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megindítani. A felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg. A bíróság legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz való érkezését követő nyolc napon belül intézkedik a tárgyalási határnapnak a keresetlevél bírósághoz érkezésétől számított harminc napon belüli időpontra történő kitűzéséről, kivéve, ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek

A most magántanulóként nyilvántartott gyerekek státuszát a felülvizsgálatot engedélyező szerv egy éven belül felülvizsgálja. 

A tervezet indoklása szerint az egyéni munkarend új szabályaival való összhangot teremti meg a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, valamint a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényekben

A külföldön tanulók esetében elegendő lesz az év végi osztályozó vizsga is, ennyi engedményt ad a módosító, mint írják, az intézményektől, fenntartóktól, illetve szülőktől érkezett jelzések alapján.

A kötelező osztályzatokról

Nagy vihart kavarhat a kötelező osztályzatok ismételt bevezetése is. Erről a módosító nem túl sokat mond: a szülő, a tanuló számára egyértelmű visszajelzést az elért teljesítményről az osztályzatok, érdemjegyek teremtik meg - ahogy ez már a tegnapi közleményben is szerepelt.

Ezen kívül szerepel még, hogy az évközi érdemjegyeket és az év végi osztályzatokat szóbeli vagy írásbeli szöveges értékelés kíséri, de kiemelik, hogy a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor az osztályzat nem lehet fegyelmezési eszköz.

Arra vonatkozóan indoklást nem találni a tervezetben, hogy miért is teszik ismét kötelezővé az osztályzatokat. (Erre vonatkozó kérdésünket feltettük az EMMI-nek.)

Kötelező óvoda

Erről a módosító így rendelkezik: A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt. A jegyző – az egyházi és magán fenntartású intézmények esetében a fenntartó – a szülő kérelmére és az óvodavezető, valamint a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolja.

Ezt is a későbbi rendeletben kijelölt felmentést engedélyező szerv fogja eldönteni, hogy ki kap felmentést.