Bejárta a sajtót Donald Trump újabb hajmeresztő intézkedése. Az amerikai elnök szeptember 19-én jelentette be, hogy a H-1B vízum, vagyis a magasan képzett szakemberekre vonatkozó engedély díja 100 ezer dollárra, mintegy 33 millió forintra emelkedik – erről számolt be laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Privátbankár. A hirtelen bevezetett intézkedés ellen rögtön szót emelt az indiai ipari szövetség, a Szoftver- és Szolgáltatócégek Nemzeti Szövetsége (NASSCOM), és egyéb indiai szakmai szövetségek is. Ez pedig nem véletlen.
„Donald Trump intézkedése kifejezetten az indiai munkavállalókat célozta. Ma az Egyesült Államokban 550-600 ezer, magasan képzett indiai szakember dolgozik, kilencven százalékuk a szoftverfejlesztés területén, leginkább a Szilícium-völgyben. Ha a teljes érintett kört nézzük, akkor családtagokkal együtt egymillió emberről lehet szó” – mondta el a Privátbankárnak az Indiában született Ramachandra Byrappa, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója.
Újabb fejezet a vámháborús acsarkodásban
Ma egyértelműen a szoftverfejlesztés számít India egyik legfontosabb exportcikkének, úgy a termékek, szolgáltatások, mint a tudástranszfer vonatkozásában. Emellett még a gyógyszerek, ékszerek és drágakövek, valamint a különböző textíliák kivitele jelentős. Nincs ez másként az Egyesült Államok vonatkozásában sem. A két ország közötti termékforgalom az elmúlt években dinamikusan bővült: tavaly megközelítette a 130 milliárd dollárt, India számára az Egyesült Államok számít a legfontosabb külpiacnak.
Fotó: Depositphotos
„Az indiai-amerikai kereskedelmi tárgyalások előtt Donald Trump nyomást akar gyakorolni az indiai delegációra a vízumdíj bevezetésével. Ettől függetlenül nem várható, hogy India engedni fog az Egyesült Államoknak, például az amerikai mezőgazdasági termékek és tejtermékek behozatalának vonatkozásában. Ezektől a szektoroktól ugyanis nagyon sok millió indiai kistermelő megélhetése függ” – osztotta meg várakozásait Ramachandra Byrappa.
Vízumkérdés és Magyarország: egy nagyot előre, egy picit vissza
Az elmúlt napokban felpörögtek az események a magyar állampolgárok Egyesült Államokba történő utazási lehetőségeivel kapcsolatban. Múlt hét kedden adta ki az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma azt a közleményt, amiben bejelentették, hogy Magyarország státusza a Vízummentességi Programban teljes mértékben visszaáll a korlátozás, vagyis a 2023. augusztusa előtt fennálló állapotokhoz.
Ennek értelmében szeptember 30-ától a turisztikai, üzleti vagy transzfer céllal az Egyesült Államokba utazó magyar állampolgárok az Elektronikus Utazási Engedélyezési Rendszerben kérhetnek maximum 90 napos tartózkodási engedélyt, aminek érvényessége ismét két évre emelkedik, és többszöri belépésre is felhasználható lesz. Az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériumának tárcavezetője, Kristi Noem azzal indokolta a pozitív változtatást, hogy Magyarország lépéseket tett biztonsági intézkedéseinek javítása érdekében.
Fotó: Depositphotos
A legújabb, Trump-féle szigorítással kapcsolatban annyit lehet biztosan tudni, hogy az Egyesült Államok évente összesen 85 ezer H-1B vízumot bocsát ki, és mivel rendszeresen óriási a túljelentkezés (tavaly például 700 ezer regisztráció volt), ezért sorsolás útján dől el, kik is kaphatnak ilyen munkavállalási engedélyt. Ezeknek a magasan képzett szakembereknek nagyjából a 70 százaléka jön Indiából. Trump újabb szigorítása tehát mindenképp hátrányosan érintheti Magyarországot is, azonban meglehetősen marginális mértékben. Főként a Vízummentességi Programban beállt pozitív változásokhoz képest.
