5p

Megroggyanhat a Fidesz a Novák-botránytól? Kitört a belharc a pártban?
Mi lesz az uniós pénzekkel és a magyar gazdasággal?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Lengyel Lászlóval -
vegyen részt és kérdezzen Ön is a Pénzügykutató Zrt. vezetőjétől!

2024. február 28. 15:30

A részvétel ingyenes,
regisztráljon itt!

Magyarországon 2021-ben, sőt még 2022-ben is nőtt a reálbér az EU-s statisztika szerint, ám az idei év fordulatot hozott, az év első felében a magyarok elvesztették, amit ezekben az években nyertek.

Az Európai Unió legtöbb tagországában a bérek nominális emelkedése elmaradt az inflációtól. Ennek eredményeként az egy főre eső reálbér 2023 második negyedévében az unió átlagában 0,8 százalékkal csökkent 2022 azonos időszakához képest. Ez sokkal kedvezőbb, mint az első negyedéves mínusz 3,4 százalékos adat. A mélypont 2022 harmadik negyedévében, az energiaárak elszállásának időszakában volt, amikor az egy főre eső bérek 5,1 százalékkal értek kevesebbet a 2021. július-szeptemberi kereseteknél.

A helyzet viszonylagos javulása részben az éves nominális béremelkedéseknek, részben az infláció enyhülésének köszönhető. Ez a folyamat a legtöbb országban már 2022 végétől érezhető volt, kivéve Franciaországot, Lengyelországot, Magyarországot, Máltát és Olaszországot - egyebek mellett ez derül ki az Európai Bizottság friss, bérek alakulásáról szóló terjedelmes jelentéséből.

 

 

Az egy főre eső reálbérek csökkenése az idei második negyedévben Csehországban volt a legnagyobb, ahol meghaladta a 4 százalékot. A sorban visszafelé haladva Málta, Olaszország és Svédország után következik Magyarország, közel 4 százalék körüli reálbércsökkenéssel.  Ugyanakkor Romániában, Belgiumban és Szlovéniában ezekben a hónapokban több mint öt százalékkal nőtt az egy főre eső reálbér az egy évvel korábbihoz képest.

Ahogy arról az Mforon pár napja beszámoltunk, szeptemberben - tavaly augusztus óta először - már pozitív tartományba került a magyarországi reálbérindex, igaz, mindössze 1,7 százalékos volt a többlet. Bár az mindenképpen kedvező, hogy végre kijött a negatív tartományból a mutató, de a hosszú távú adatok szerint ez még nagyon kevés. Az egy keresőre jutó reálbérmutató 2000 óta mindössze négy évben (2004, 2007, 2009, 2012) volt mínuszban. 2013 és 2022 között pedig 2,6-10,6 százalékkal nőtt éves összevetésben. 

Vásárlóerő-védelmi” intézkedések

Visszatérve az uniós elemzésre, az emberek bérének vásárlóereje nem romlott a reálbérek csökkenésével párhuzamosan, mert több uniós ország szociális juttatásokkal és adócsökkentésekkel igyekezett enyhíteni a kedvezőtlenebb helyzetet. Ennek eredményeként 2023 első negyedévében az uniós állampolgárok bruttó szabadon elkölthető jövedelme átlagosan kissé még nőtt is az egy évvel korábbihoz képest.

Volt példa a jövedelemadók mérséklésére, ami közvetlenül javította a keresetek vásárlóerejét. Részben a magyarországi rezsicsökkentéshez hasonló ártámogatásokat vezettek be, ezek a lépések pedig közvetetten értékelték fel az emberek zsebében lévő pénzt.

Az Európai Bizottság előrejelzése szerint a reálbérek az idei év végéig a második negyedévben feljegyzett 0,8 százalékos mértékben zsugorodhatnak, ám 2024-ben már átlagosan 1,5 százalékos növekedésre van kilátás - persze ehhez az infláció további lassulására van szükség. 

Ami a keresetek vásárlóerejét illeti, azt az energia és az élelmiszerek drágulása mellett befolyásolhatja a szolgáltatások és az importált termékek és szolgáltatások árának emelkedése, amit a kormányok nem igazán tudnak kompenzálni.

A jelentős minimálbér-emelés is kevés volt

Azokban az országokban, amelyekben állami minimálbérrendszer van, 2022 januárja és 2023 júliusa között több mint 5 százalékkal emelkedtek a legkisebb bérek. Ezen belül a legtöbb ilyen tagállamban több mint 10 százalékos volt az emelkedés. Ez a bővülés a 2022-es évközi és a 2023-as januári növekedésekből jött össze. Azokban az uniós országokban (Németországtól Bulgáriáig), amelyekben az emelések hatására nőtt a minimálbér reálértéke, ez a változás nem volt jelentős. Nagyjából 2 százalékos volt a javulás. Más tagállamokban, például Lengyelországban és Romániában nem változott a minimálbérek reálértéke.

Az infláció betett a béreknek. Fotó: Privátbankár
Az infláció betett a béreknek. Fotó: Privátbankár

Magyarország azonban azoknak a táborában van, amelyekben csökkent a minimálbérek vásárlóereje – legalábbis az idei év közepéig. Csehországgal együtt a 2022 januárja és 2023 júliusa közötti másfél évben tíz százalékkal romlott a minimálbér reálértéke. A magyarázat az, hogy az éves nominális béremelés messze nem követte az inflációt. 

Az uniós statisztikusok összességében arra a következtetésre jutottak, hogy a minimálbérek emelkedése nem tudta kompenzálni a megélhetési költségek növekedését 2021 óta. A munkájukból élők egy részének hozzá kellett nyúlnia a megtakarításaihoz vagy adósságba kellett vernie magát, hogy kompenzálja a különbséget.

A jelentés szerint a társadalmi és anyagi nélkülözés nőtt ugyan az EU-ban az elmúlt két évben, ám nem vált olyan rosszá a helyzet, mint a 2007-2008-as pénzügyi válság nyomán. Főként az élelmiszerek és az energia drágulása nyomán a foglalkoztatottak körében a nélkülözők aránya a 2021-es 7,3 százalékról 2022-re 8,3 százalékra ment fel. A gazdasági válság után, 2014-ben ez az arány 13,3 százalék volt.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!