Az Egyesült Államok pénzügyminisztere, Janet Yellen csütörtökön azt jelentette be, hogy 130 ország egyetértett a vállalatok globális minimális adójának kérdéséről, miután erről virtuális megbeszélést tartottak. Az USA mellett többek között Kína és India is egyetértett azzal a javaslattal, hogy a multinacionális vállalatok esetében legalább 15 százalékos társasági adókulcsot alkalmazzanak minden olyan országban, ahol tevékenységet végeznek. A megállapodás utat nyithat a szakértők szerint a nemzetközi adózási szabályok átdolgozására, és később egy szélesebb megállapodás része lehet.
A javaslat a minimális adókulcs mellett még egy fontos lépést tartalmaz. Vélhetőleg megszüntetné azt a jelenleg bevett gyakorlatot, amely keretében alacsony adókkal rendelkező országokban teszik nagy nemzetközi vállalatok a székhelyüket, mint például Írország és a Brit Virgin-szigetek, és ott mutatják ki a nyereséget, annak ellenére, hogy a valós tevékenységet máshol végzik, és a profitot is valójában más államokban realizálják.
Az Egyesült Államok évtizedek óta részt vett egy önpusztító nemzetközi adóversenyben, és csak azért csökkentette a társasági adókulcsainkat, hogy lépést tudjon tartani más nemzetekkel. Az eredmény egy véget nem érő globális verseny lett, ami az államok számára semmi jót nem hozott. Arról szólt ugyanis, hogy ki tudja tovább és gyorsabban csökkenteni vállalati adókat. Éppen ezért meg kell szüntetni ezt a versengést, hiszen ezen egyetlen nemzet sem nyerhet
– mondta Yellen egyezséget követő nyilatkozatában.
Az egész ügy egyébként hosszú évek óta akkut probléma, hiszen még a legnagyobb államok sem tudtak eredményesen fellépni a globális vállalatok adóoptimalizálási törekvéseivel szemben. Éppen ezek a nagy technológiai vállalatok (Amazon, Apple, Facebook, Google, stb.) kerültek először a döntéshozók célkeresztjébe, ám ők sokáig ügyesen lavíroztak a politikusok és a jogszabályok között.
Az előző amerikai elnök, Donald Trump is csak annyit tudott elérni, hogy adókedvezményt adott a máshol korábban kimutatott, de végül hazautalt nyereségre. Így több vállalat élt ezzel a fajta „adóamnesztiával”. A gyakorlaton azonban mindez nem változtatott.
Az idén hivatalba lépett Joe Biden a korábbi elvekkel némileg ellentétes gondolat mentén próbált megoldást találni a kérdésre. Az új amerikai elnöki adminisztráció azt próbálja elérni – úgy tűnik, sikerrel –, hogy az adóversenynek legyen egy határa, és a globális minimumadót mindenhol érvényesítsék. A tervek kapcsán annyi konkrétum már kiszivárgott az Axios jelentése szerint, hogy kezdetben legalább 20 milliárd dolláros vagy eurós nyereség, majd később 10 milliárd esetében a profit automatikusan a 15 százalékos adókulcs alá kerül. A globális adózási rendszert a jövő évben implementálhatják az országok a saját jogrendjükbe, és előreláthatólag 2023-ban léphet hatályba.
Természetesen a rendszer eddigi nyertesei, az adórendszerüket – részben – a nagyvállalatok igényei szerint formáló államok ellenzik a terveket. Közéjük tartozik Magyarország is, amely elutasít minden olyan kezdeményezést, amely adóemeléssel és a versenyképesség romlásával járna, ezért nem támogatta a globális minimumadó bevezetését a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tegnapi ülésén – jelentette ki Varga Mihály Záhonyban újságírói kérdésekre válaszolva.
A pénzügyminiszter kiemelte: a magyar álláspont a kezdetektől fogva világos, elkötelezettek vagyunk a tisztességes adóverseny és a digitális cégek megadóztatása mellett, de az adóemelés nem büntethet valós gazdasági tevékenységet végző, termelő vállalkozásokat, mert az munkahelyeket, beruházásokat veszélyeztethet.
Mint a pénzügyminiszter elmondta: a globális minimumadó akadályozná a gazdasági növekedést, túl magas a tervezett 15 százalékos adókulcs és a valós gazdasági tevékenységet sem szabadna terhelnie. Varga Mihály elmondta: Magyarország több javaslatot is tett a szabályozás javítására, amelyek egy részét egyelőre még figyelmen kívül hagytak. A célunk most az, hogy az októberi OECD-ülésre egy igazságos szabályrendszer alakuljon ki, amely minden állam érdekét figyelembe veszi, függetlenül annak méretétől és fejlettségi szintjétől. Magyarország továbbra is folytatja az OECD tagállamokkal a konstruktív együttműködését annak érdekében, hogy megfelelő megállapodás születhessen.
A csütörtöki bejelentések alapján úgy tűnik, hogy az alapelveket rögzítették a legnagyobb gazdasági hatalmak, így azokon nagy változtatást tenni aligha fognak a sérelmet elszenvedők. Ugyanakkor az elképzelhető, hogy a rendszer még finomítására kerül.
Ennek ellenére megállapítható, hogy új adórendszer születhet, ahogy azt korábban lapunknak írt elemzésében Bod Péter Ákos is feltételezte.
