Aki követi a híreket, megdöbbentő képeket láthatott a környező országokban pusztító áradásokról. Abban egyelőre csak reménykedni lehet, hogy Magyarországon eredményes lesz a védekezés és a megáradt folyók nem öntenek el lakott településeket, ami az emberi életeket veszélyeztetné és az épületekben komoly károkat okozna.
Ugyanakkor aggasztónak tűnik az a tény, hogy szakértők szerint az évezred eddigi legnagyobb áradására kell készülni. Az előrejelzések szerint ezúttal a Duna vízállása meghaladhatja a legutóbbi nagy áradáskor, a 2013-ban Budapesten mért 891 centiméteres rekordszintet. A szakemberek egyébként az akkori áradást követően is arról beszéltek, hogy az öblözetek és az alacsonyárterek beépítésének következtében a megduzzadó folyók vizét nem lehet szétteríteni, így nem elég a meglévő védművek karbantartása, hanem egyre magasabb gátakat kell építeni, ami értelemszerűen pluszköltséggel jár majd.
Biztosan lesznek károk
Mivel nem lehet pontosan tudni, hogy milyen szinten tetőzik a Duna, amit az Európában és Magyarországon is hulló eső is befolyásol, azt sem lehet pontosan előrejelzeni, hogy a mostani árvízvédelmi feladatok milyen költséggel járnak. Tekintve, hogy a bő tíz évvel ezelőtti áradás (jóval alacsonyabb infláció mellett) is több tízmilliárd forintot emésztett fel, talán nem túlzás azt feltételezni, hogy a vízügy, a katasztrófavédelem, a rendőrség, a katonaság és más állami szervek személyi és dologi ráfordításai most ennél nagyobb összegbe kerülnek majd. Bakondi György, aki akkor az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság vezetője volt, a 2013-as árvíz után azt mondta, hogy a védekezési költségek, hozzávetőlegesen 30 milliárd forintot tettek ki, ez a pénzromlást figyelembe véve 50 milliárd forint feletti összeget tehet ki idén.
Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher
Az előrejelzett vízállás mellett várhatóan tragikus károk nem lesznek, mint ahogy remélhetőleg egyetlen olyan település sem, amely – részben vagy egészben – víz alá kerül. De a már említett beépített árterek miatt könnyen előfordulhat, hogy nyaralókban, lakásokban vagy más ingatlanokban károk keletkeznek. Ezek esetleges terhei a védekezés költségeivel ellentétben ugyanakkor nem a költségvetést, hanem a biztosítókat vagy a károsultakat terheli. A büdzsé számára kiadást jelenthet ellenben, ha állami vagy önkormányzati ingatlanokat ér árvízkár. Nagy valószínűséggel az áradás miatt károsult gazdák is állami segítséget remélhetnek majd, ami újabb plusztételt jelent.
Előzetesen nagyon nehéz pontos becslést adni, és ahogy már többször jeleztük, nagyon reméljük, hogy sikeres lesz a védekezés. Ám még ebben az esetben is
50-100 milliárd forintos pluszkiadással járhat ez az állam számára.
A költségvetést ugyanakkor nemcsak kiadási, hanem bevételi oldalról is érintheti a természeti katasztrófa. A hazai gyárak egy része könnyen lehet, hogy visszafogja a termelését, esetleg le is áll, mert az Ausztriába irányuló szállítás vasúton biztosan, de esetleg közúton is akadozni fog. Ez persze nem állítja fejre a magyar gazdaságot, de tekintve azt, hogy – például az ünnepnapok vagy a több hétvégi nap miatt – a statisztikákban is látható hatása van egy-egy kieső munkanapnak, a logisztikai problémáknak az adóbevételekre és a GDP-re is lehet kisebb hatása. Ugyanígy, az ítéletidőnek, vagy az árvízvédelmi munkáknak lehet kis mértékű hatása a fogyasztásra is, ami miatt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter feje eddig is fájt. A sok kis tényező összhatásában sem lesz gigantikus, de együttesen 10 milliárd forintos nagyságrenddel ronthatja az egyenleget.
Egy egészséges költségvetésnek ez nem jelenthetne gondot
Magyarországon szerencsére nincsenek pusztító természeti katasztrófák, ám megfigyelhető, hogy azért időről időre beüt valami, ami gazdasági szempontból is hatással van az országra. Mondhatnánk persze, hogy egy jó helyzetben lévő költségvetés számára egy 100 milliárdos nagyságrendű extrakiadás nem kellene, hogy problémát okozzon. Már csak azért sem, mert az elmúlt hónapokban volt több mint 1000 milliárd forint a repteret üzemeltető vállalat, a Budapest Airport megvásárlására, ahogy további 600 milliárd irodaházak megvásárlására.
A probléma az, hogy valójában ezekre sem volt fedezet, hiszen a reptér vásárlása kapcsán más befektetők bevonására is szükség volt, továbbá a nyár folyamán a kormány újabb adók kivetésével próbált forrást találni. A múlt héten publikált rekordmértékű augusztusi hiányadatok így is azt mutatták, hogy az év közben megemelt hiánycél is veszélyben van. (A költségvetés eredeti számai gyakorlatilag március elején tarthatatlanná váltak, így 1000 milliárd feletti összeggel kellett a tervezett hiányt növelni.)
Az aktuális hiánycél teljesítéséhez az augusztusi adatokat és gazdasági folyamatokat figyelembe véve – legyen szó a GDP alakulásáról, a fogyasztási adatokról vagy az adóbevételekről –, az elemzők szerint nagyságrendileg 200 milliárdos hiányt kellene eltüntetni. Ezt a tételek átfutása miatt a kormány kevésbé tudja a kiadások visszafogásával megtenni, sokkal valószínűbb egy utólag kivetett vagy megemelt adó, ami fedezi ezt.
Az árvízzel kapcsolatos nagyságrendileg 100 milliárdos tétel, ahogy azt fent jeleztük, önmagában a teljes magyar költségvetést tekintve nem számít komoly összegnek, ellenben az eltüntetésre váró 200 milliárdhoz képest már igen. Hiszen ennek az összegnek az előteremtése további bevételek előteremtését feltételezné. Persze az sem zárható ki, hogy a kormány elengedi a hiánycélt, és ez esetben az ötödik olyan év lehet az idei, amikor a büdzsé 5 százalékos vagy azt meghaladó deficittel zár. Ez önmagában sem lenne jó üzenet a piac és a magyar államadósságot finanszírozók felé, de ezen túl politikai következménye is lenne. A 2025-ös évben, amikor a kormány az egyre szorosabbá váló politikai küzdelem miatt osztogatni szeretne, az általa óhajtottnál sokkal kisebb mozgástérrel rendelkeznik majd. A 2025-re tervezett hiány mértéke ugyanis GDP-arányosan 3,7 százalék, amelynek eléréséhez vagy brutális növekedésre lenne szükség (ennek esélyéről a napokban írtunk), vagy a költségek visszafogására, ami a 2026-os választások előtt aligha lenne Orbán Viktor ínyére.
