5p

Tóth Bertalan azt kérdezte írásban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnökétől, hogyan hat a válság a magyar családok pénzügyeire.

A szocialista honatya elsőként arra volt kíváncsi, hogy mennyi pénzt tartottak hazai magánszemélyek 2022. január 1-jén, illetve 2023. január 1-jén bankbetétben, illetve állampapírokban.

Mivel Matolcsy tájékoztatása szerint a decemberi adatok még nem állnak rendelkezésre, az MNB elnöke csak 2022 első tizenegy hónapjáról tudott beszámolni. Eszerint a háztartások bruttó pénzügyi eszközei 2022 harmadik negyedévének végén megközelítették a GDP 130 százalékát – 2010-ben ez az arány 110 százalék volt. A növekedéshez a jegybankelnök szerint a jövedelmek bővülése mellett a kedvező kamatozású lakossági állampapírok is érdemben hozzájárultak. 

2022 első tizenegy hónapjában a háztartások látra szóló és folyószámla-betéteinek állománya enyhén, 71 milliárd forinttal emelkedett, ezzel szemben a lekötött betéteké kismértékben, 39 milliárd forinttal csökkent. A kettő eredőjeként a banki betétek 32 milliárd forinttal gyarapodtak, s november végén 12,9 ezer milliárdot tett ki az állomány. A lakossági állampapírállomány enyhén, 15 milliárd forinttal mérséklődött, 2021 vége es 2022 novembere között, aminek következtében 10,1 ezer milliárd forinton állt.

Matolcsy György szerint az MNB nem értékeli jelentős mértékűnek a hitelkockázatok eddig látott növekedését. Fotó: MTI
Matolcsy György szerint az MNB nem értékeli jelentős mértékűnek a hitelkockázatok eddig látott növekedését. Fotó: MTI

Arra a képviselői kérdésre, hogy mennyivel tartoztak a hazai magánszemélyek a bankoknak hitelkártyán, illetve szabad felhasználású kölcsönnel, Matolcsy azt válaszolta írásban, hogy a bankokkal szembeni hitelkártya- és folyószámlahitel-tartozások együttesen 2021 végén 349,5 milliárd forintot tettek ki, ez 2022. november végére 12,1 milliárddal volt magasabb, 361,6 milliárd – ez 3,5 százalékos növekmény. Ugyanezen idő alatt a hitelintézetek áItal nyújtott személyikölcsön-tartozások 10 százalékkal, 116 milliárddal, 1266,7 milliárd forintra emelkedtek.

Tóth arra is kíváncsi volt, hány adós esett késedelembe a banki hitele törlesztésével. Ezzel kapcsolatban az MNB elnöke emlékeztetett arra, hogy hivatalos statisztikai adat csak a kesedelemmel érintett hitelek állományára van. Valamint arra, hogy a bankok a késedelembe esett ügyfeleiket teljesítő és nemteljesítő kategóriákba sorolják. Utóbbiba, azaz a nemteljesítőbe a legalább 90 napos és jelentős mértékű késedelemben lévő hitelek tartoznak, illetve a 90 napon belüli késedelmesek közül azok, amelyeknél a bank bizonyos információk alapján azt vélelmezi, hogy az ügyfel várhatóan nem fog tudni fizetni.

Összességében az általános fizetési moratórium 2021. októberi kivezetése nem járt együtt a nemteljesítések érdemi megugrásához Matolcsy közlése szerint, 2022-ben pedig a banki portfoIióminőseg trendszerűen nem változott. A fizetési moratórium negyedik, 2022 végéig tartó szakaszába a vállalati hitelállomány 1, a háztartási hitelportfoIió 3 százaléka lépett be. A szűkített fizetési moratórium 2023. január 1-jén megszűnt – mint a jegybankelnök fogalmazott – összhangban a folyamatosan csökkenő részvételi aránnyal.

A személyi kölcsönök esetében a teljesítőnek sorolt, de legfeljebb 90 napos késedelemben lévő hitelek állománya 17,5 milliárd forinttal nőtt 2022. január-november között, míg a nemteljesítőnek sorolt, legfeljebb 90 napos késedelemben lévő 900 millióval csökkent. A 90 napon túli késedelemben lévő személyi hitelek teljes fennálló tőketartozása 23,2 milliárd forinttal nőtt ezen időszak alatt. Összességében a személyi kölcsönökön belül a nemteljesítők aránya 2022 januárjában 8,8, novemberében pedig 8,7 százalékot tett ki, azaz érdemben nem változott, mivel – írta Matolcsy – a nemteljesítő hitelek volumene és a teljes hitelállomány közel azonos ütemben nőtt.

A folyószámla- és hitelkártyahitelek esetében a teljesítőnek sorolt, de legfeljebb 90 napos késedelemben lévő hitelek állománya 2,5 milliárd forinttal nőtt 2022. január-november között, míg a nemteljesítőnek sorolt, legfeljebb 90 napos késedelemben lévő állomány 200 millióval csökkent. A 90 napon túli késedelemben lévő folyószámla- és hitelkártyahitelek teljes fennálló tőketartozása 4,5 milliárd forinttal nőtt ezen időszak alatt. Összességében e hiteleken belül a nemteljesítők aránya 2022. januárjában 8,4, novemberében 9 százalékra rúgott.

Összességében az MNB nem értékeli jelentős mértékűnek a hitelkockázatok eddig látott növekedését pénzügyi stabilitási szempontból – hangsúlyozta Matolcsy. Egyrészt azért, mert a banki tőkepufferek aktuális szintje a jegybankárok szerint elégséges a jelenlegi kockázatok kezelésére. Másrészt a 2015-ben bevezetett, 2018-ban pedig finomhangolt adósságfék-szabályok gátolják a hitelfelvevők túlzott eladósodását, illetve a kamatkockázat vállalását. Mindazonáltal a Magyar Nemzeti Bank, a pénzügyi stabilitási mandátumával összhangban, a továbbiakban is figyelemmel kíséri a piaci folyamatok alakulását, és a stabilitás fenntartása érdekében szükség esetén beavatkozik a rendelkezésére álló eszközökkel a kockázatok fokozódása ellen – fejezte be a közleményeiben már megszokott fordulattal a jegybank elnöke a szocialista képviselőnek adott válaszát.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!