A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa kedden kamatdöntő ülést tartott, a döntés hátteréről Virág Barnabás alelnök tájékoztatott
Matolcsy György után is marad a szigor – Percről percre adtuk az MNB tájékoztatóját
Utoljára vezette a Monetáris Tanács ülését a távozó jegybankelnök, a döntést Virág Barnabás alelnök indokolta, akinek sajtótájékoztatóját percről percre közvetítettük.
Ezzel búcsúzik Matolcsy György
Utoljára elnökölte a Monetáris Tanács ülését a távozó MNB-vezető.
Tovább a teljes cikkhez »
A forint unalommal vette tudomásul
A pénzpiac előre beárazta az alapkamat tartását. A szintén a Klasszis Média égisze alatt megjelenő laptársunk, a Privátbankár árfolyamfigyelője szerint az eurót a döntés délután 2 órai bejelentését követően is 401 forint környékén jegyezték.
Visszatért az infláció
Megállt a globális dezinfláció szeptemberben, emiatt a hazai januári infláció is magasabb lett a vártnál. Nőtt hazai inflációs pálya kockázata, az erős átárazások és az inflációs várakozások magas szintje nincs összhangban az árstabilitás fenntartható elérésével – kezdte tájékoztatójét Virág Barnabás.
Majd a következő hónapok!
A gazdaság fundamentumai stabilak, a dezinfláció várhatóan az első negyedévben fog újraindulni.
Marad a szigor
Virág Barnabás leszögezte, a jegybank továbbra is a dezinfláció újraindítását célozza meg, a stabil, kiszámítható környezet a bizalom erősítésén keresztül a makrogazdasági pályát meghatározza.
Továbbra is óvatos türelmes stabilitásorientált megközelítésre van szükség,
a szigorú monetáris kondíciók megtartása továbbra is indokolt
– hangsúlyozta az MNB második embere.
EKB és Fed
A globális befektetői hangulat javult, a dollár gyengült, a gázárak az 55 eurós kiugrás után korrigáltak – mondta Virág.
Továbbra is divergens lesz az EKB és a Fed monetáris politikája, a kamatrés további 50 bázisponttal nőhet, ez
a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülést eredményezheti
– közölte az alelnök.
Infláció: még mindig rossz a helyzet
Csupán pár ország volt képes csökkenteni az inflációját az év első hónapjában, a legtöbb OECD-tagországban emelkedtek az árak, ez elsősorban az élelmiszer-alapanyagok árának emelkedésének tudható be.
A magyar infláció is magasabb lett, mint az elemzői várakozások, a leginkább pesszimista előrejelzéseknél is rosszabb lett – mondta az MNB alelnöke. Az emelkedést az üzemanyagok és az élelmiszerek áremelkedései határozták meg, a szolgáltató szektor átárazása is rendkívül magas volt – emelte ki Virág Barnabás.
A lakossági várakozások továbbra is magasan vannak, ennek letörésére elkötelezett, fegyelmezett antiinflációs politika kell – emelte ki.
Vannak biztató jelek
A növekedés alapjai egyre szélesebb alapokon állnak, a reálbérek, a családi adókedvezmény emelése, a kamatbevétel mint jövedelem jelentkezik. A hitelpiacon is növekedésre van kilátás, például a Munkáshitel révén, az építőipar és a lakáspiac is fellendülő jeleket mutat – mondta Virág, hozzátéve: a bizalom erősítése a kulcs.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
Külső egyensúly: pipa
A folyó fizetési mérleg 6,1 milliárd eurós többletet mutatott, a decemberi egyenleg is 1 milliárddal volt több, mint egy évvel korábban.
Hosszú árnyék
A vállalatok a kereslet hiányától, az áremelkedésektől és az infláció visszatérésétől tartanak leginkább – mondta Virág, hozzátéve: az infláció árnyékát is ki kell űzni az emlékekből.
Elkötelezettek a szigor mellett
A Monetáris Tanács elkötelezett az inflációs cél fenntartható elérése mellett – hangsúlyozta Virág. A hírek alapján az inflációt emelő kockázatok vannak jelen, ezért továbbra is kiemelten figyelik:
- az inflációs kilátások középtávú alakulását,
- a kockázati megítélést,
- a pénzpiaci helyzetképet.
Továbbra is óvatos, türelmes, stabilitásorientált megközelítés és a szigorú monetáris kondíciók fenntartása indokolt
– húzta alá ismét Virág Barnabás, ez utóbbi mondat megegyezik a januári jegybanki üzenettel.
Az adócsökkentések ellenére tartani kell a hiánycélt
Virág Barnabás kérdésre óvatosan jósolna arról, minkor indulhat be a dezinfláció itthon, a jegybank úgy véli, az első negyedévben visszatérhet az inflációs ráta csökkenése. Kiemelte ugyanakkor, hogy a csökkenés magasabb szintről indul el.
Újságírói kérdés hangzott el a miniszterelnök által bejelentett adócsökkentésekkel kapcsolatban. Erről Virág Barnabás azt mondta, a bejelentések még nem implementálódtak, így nehéz azok hatásai megjósolni. Emlékeztetett ugyanakkor, hogy 2021 óta évről évre 5 százalékponttal javult a büdzsé elsődleges (kamatkiadások nélkül számított) egyenlege.
Lapunknak arra a kérdésére, hogy az idei év utolsó hónapjaiban hatályba lépő adócsökkentő intézkedések (kétgyermekesek adómentessége, nyugdíjasok áfa-visszatérítése) nem veszélyeztetik-e a kormányzat által 2025-re kijelölt 3,7 százalékos költségvetési hiánycélt, Virág Barnabás úgy válaszolt, eddig egy lezárt hónap van mögöttünk az évből, korai lenne még becslésekbe bocsátkozni. Azt viszont hangsúlyozta, a költségvetési politika elkötelezett a hiánycél tartása mellett.
Szintén újságírói kérdésre válaszolva Virág Barnabás azt mondta, fel kell venni a küzdelmet a visszatekintő árazással szemben. Azaz le kell törni azt a gyakorlatot, hogy az eladók az előző évi infláció mértékével automatikusan emelik az áraikat, függetlenül attól, hogy az költségoldalról indokolt-e.
Az ársapkák esetleges visszahozatalára vonatkozó kérdésre Virág Barnabás azt mondta, a jegybank az ilyen korábban is alkalmazott intézkedésekről transzparensen kommunikált.
A Monetáris Tanácsból március 4-ével távozó Pleschinger Gyula nyilatkozatával kapcsolatban, mely szerint idén sem kamatvágásra, sem kamatemelésre nincs tér, az alelnök azt mondta, tiszteletben tartja a személyt és a véleményét, ő maga azonban úgy vélekedik, „soha ne mondd, hogy soha!”
Itt a vége – Matolcsy György jegybankelnökségének is
A tájékoztató véget ért, az euró forinthoz viszonyított árfolyama pár fillérrel változott. A következő kamatdöntést már Varga Mihály vezetésével fogja meghozni a Monetáris Tanács, akkor pedig Inflációs jelentést is közzé fognak tenni. Virág Barnabás tájékoztatója teljes egészében itt nézhető vissza:
