Az elmúlt évek jelentős minimálbér-emelései ellenére a teljes munkaidőben adható legkisebb bér aránya nem változott érdemben a nemzetgazdasági bruttó átlagkeresethez képest. A Központi Statisztikai Hivatal adatbázisa alapján az elmúlt öt évben a bruttó átlagkereset 42-43 százaléka között mozgott ez az arány, de tavaly már kismértékű csökkenés állt be.
Az adatok elemzése előtt azonban nem árt tisztázni, hogy a bér és a kereset nem ugyanazt fedi. A keresetbe a béren kívül beletartozik a pótlék, a jutalom, a prémium, ahol van a 13. fizetés is. Tehát egy tágabb fizetési kategória. Ha abból indulunk ki, hogy ebben érdemi ingadozás nem történt az elmúlt években, továbbá figyelembe vesszük, hogy az egykulcsos adórendszer mellett a nettó pozíciókra csak a béremelésekben meglévő különbségek tudnak eltérően hatni, akkor azért nagyon mellé nem lövünk az összevetésünkkel.
Visszatérve az adatokra, 2013 óta az aktuális minimálbér a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 42,1-42,7 százalékát tette ki, tavalyig bezárólag (a 2018-as évről csak a január-novemberi adat áll rendelkezésre.
A legnagyobb, 42,7 százalékos arányt 2017-ben érte el a minimálbér, de nem ez volt az egyetlen ilyen év, mert 2014-ben is hasonló volt a helyzet. A legalacsonyabb arányt – tehát amikor a minimálbér a legkisebb részt tette ki – pedig 2016-ban és 2018-ban lehetett mérni.
De hogyan is lehet ez, amikor a hatéves bérmegállapodás szerint pont az elmúlt években emelkedtek dinamikusan a minimálbérek. Hát úgy, hogy közben a „normál” fizetések is tempósan nőttek. Itt van például a 2018-as év: a minimálbér akkor a bérmegállapodásnak megfelelően 8 százalékkal emelkedett január és november között, de a KSH statisztikája szerint a nemzetgazdasági bruttó átlagkereset közben 11,5 százalékkal nőtt. Így az olló szétnyílt a két fizetés között.
Idén 8 százalékkal emelték a minimálbért. Sokáig ennél nagyobb - 10 százalékot meghaladó - emelésre lehetett számítani, de a munkaadók érvei erősebbnek bizonyultak: a magyar gazdaságra jellemző termelékenység mellett ennél nagyobb minimálbér-emelést a korábbi évek után már nem bírnak el a cégek, amelyek ráadásul a szociális hozzájárulási adó további emelését is sürgetik.
Lapunknak még tavaly augusztusban nyilatkozott a 2019-es minimálbér-emelés lehetséges mértékéről a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara illetékese, és már abból kiolvasható volt, mire lehet számítani. A kamara szerint ugyanis csak akkora minimálbér-emelésre kerülhet(ett) sor januártól, amennyi megegyezik az átlagbér-emelés mértékével. A kormány a 2019-es költségvetési törvényt úgy alkotta meg, hogy erre az évre 8,8 százalékos növekményt irányzott elő, vagyis elmondható, hogy végül a kamara előrejelzése vált valóra, amikor a minimálbér 8 százalékkal emelkedett idén januártól.
Amennyiben az év során valóban e számok szerint alakulnak a fizetések, akkor a legkisebb bérek felzárkózására még várni kell. Ez nem jó hír a legkisebb bért kapóknak, viszont azt is jelzi, hogy a magyar gazdaság - eddig legalábbis- a magasabb bérszinteken is képes volt lépést tartani a minimálbér-emelésekkel.
