Több fontos ügyben is a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara nemrég megválasztott elnökéhez, Csoltó Gáborhoz fordultunk, hogy megismerjük a több százezer fővárosi vállalkozás érdekeit képviselő kamara álláspontját. Kíváncsiak voltunk a beígért adócsökkentésről, a tervezett minimálbér-emelésről, valamint az elmaradt kamarai hozzájárulások rendezéséről alkotott véleményére.
Ami a szociáis hozzájárulási adó csökkentését illeti, a kormány és a munkaadók által kötött, hatályban lévő hatéves bérmegállapodás értelmében az elmúlt időszakban végrehajtott 7,5 százalékpontos vágást újabb 2 százalékpontos csökkentésnek kellene követnie, annak időpontja viszont nem ismert. Sem a 2019-es költségvetés, sem a jövő évi adótörvények nem adnak támpontot, illetve annyi derül ki a jogszabályokból, hogy a következő év második felében kerülhet erre sor. A kormány álláspontja szerint ugyanis először ismerni kell a 2018. évi bérfolyamatokat, s azok alapján lehet dönteni a 17,5 százalékos szochó bevezetéséről.
Csoltó Gábor kiemelte, hogy a kamara számára a legfontosabb az, hogy "a jelzett csökkenés bekövetkezzen", és a kormány a megfelelő időben hozza nyilvánosságra annak részleteit, vagyis a mértéket és az időpontot. Hozzátette, hogy ez ahhoz kell, hogy a munkáltatók ezeket a részleteket már figyelembe tudják venni a bértervezéskor. Jelezte, hogy igény esetén konzultációs célból természetesen a kormány rendelkezésére áll a kamara, bár értelemszerűen ez nem csak fővárosi, hanem országos kérdés, így alapvetően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara feladata az egyeztetések lebonyolítása.
Mfor-vélemény: A kamarai elnök által elmondottakból könnyen kitalálható, hogy a paraméterek közlésének legkésőbb az ősszel meg kell történnie, máskülönben a vállalatok nem tudnak kalkulálni a a szochó változásának hatásával az év eleji béremeléseknél. Kérdés, a kormány még ebben az évben bejelenti-e az adócsökkentést, vagy tényleg megvárja ezzel az idei teljes évi bérfolyamatokat bemutató adatsort. Ez esetben leghamarabb csak a jövő évi első negyedévben történhetne meg a bejelentés a szochó visszavágásáról, amit a munkaadók értelemszerűen már nem tudnak figyelembe venni a januári béremelések megállapításakor. A foglalkoztatók el is csúsztathatják a bérnövelést, kivárva a kormányt, ám ez feszültséget kelthetne a munkahelyeken.
Csoltó közölte továbbá, hogy a kamara álláspontja szerint a majdan kihirdetésre kerülő jogszabály kondíciói nem lehetnek rosszabbak az előzetesen meghirdetettnél (vagyis a jelenlegi 19,5 százalékos szochó 2 százalékpontos csökkentésénél). Mint mondta, az adó mértékét olyan léptékben volna indokolt csökkenteni, hogy a munkáltató a béremelés ellenére a megnövekedett bér után ne - vagy csak mérsékelten - fizessen több adót, mint amennyit az eddigi 19,5 százalékos adómértékkel a béremelés előtt fizetett.
Szerinte a szochó mértékének 2 százalékpontos csökkentése - ha januártól megtörténik - 11,43 százalékos mértékű éves átlagbérnövekedést kompenzál. Ennél kisebb mértékű bérnövekedésnél a munkáltató a béremelés ellenére kevesebb adót fizetne be, a munkavállaló után fizetendő összeg csak akkor lenne több a korábbinál, ha a béremelés mértéke meghaladja a 11,43 százalékot.
A 2017. évi bázishoz képest az átlagbér 2018. júniusig 9,2 százalékkal nőtt, így az prongosztizálható az elnök szerint, hogy 2019 végéig (a 2017. évi átlagbérhez képest) a növekedés vélhetően meghaladja a 11,43 százalékot. Mint jeleztük, ha így lesz, akkor a munkáltató az adó csökkenése ellenére a korábbinál több közterhet fog fizetni alkalmazottja után.
A kamara ezért azt javasolja, hogy a 11,43 százalékot érdemben meghaladó átlagbér-emelkedés esetén az adó mértékét úgy csökkentsék tovább, hogy az ne eredményezzen az e nélkül egyébként fizetendő adótöbblet felénél nagyobb tehernövekedést. Például ha az átlagbér emelkedése 2019-ben (a két évvel korábbi átlagbérhez mérten) meghaladja a 15 százalékot, akkor a szochó mértékét legalább további 0,5 százalékponttal volna indokolt csökkenteni - közölte Csoltó Gábor.
A másik izgalmas téma a minimálbér-emelés, illetve az átlagbér növelésének mértéke 2019-ben. Van olyan munkáltatói érdekképviseleti vélemény ugyanis, amely szerint szó sem lehet a minimálbér emeléséről jövő év elején, amennyiben nem kerül sor az adócsökkentésre januárban. Csoltó Gábor ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a már végrehajtott bérnövelések, valamint a további emelések iránti igény inflációs nyomást generál. Ez, valamint a munkaerő-hiány még tovább gerjeszti a béremelési igényt, ami munkáltatói oldalról kényszerként is felfogható. Ezt azonban a foglalkoztatók nem tudják teljesíteni az alkalmazottak által elvárt mértékben, például azért sem, mert a cafetéria-rendszer átalakítása miatt egy sor juttatás adóterhe a bérrel lesz megegyező a következő évtől. Márpedig amennyiben a munkavállalók továbbra is ragaszkodnak ezekhez a juttatásokhoz, akkor elveszik a forrása a tényleges nettó nominális béremelésnek.
Mindezek alapján úgy látja a BKIK elnöke, hogy a jövő év béremelés mértéke függ a várható inflációtól - és nem csak az általánostól, hanem az egyes részpiacokon érvényesíthető áremelés mértékétől, amely még nem befolyásolja negatívan az értékesítés volumenét. Az ugyanis a béremelés fedezete. Továbbá függ a bérteher-csökkentés mértékétől és idejétől is, valamint attól, hogy meggyőzhetők-e a munkavállalók arról - a munkahely elhagyásának veszélye nélkül -, hogy elégedjenek meg az infláció mértékével egyező nominálbér-emeléssel, amellyel a reálbér szinten marad. A másik lehetőség az inflációt meghaladó, reálbér emelkedéssel járó bérnövekedés, amennyiben a munkaerőt csak így lehet megtartani.
Csoltó úgy foglalta mindezt össze, hogy a munkáltatói álláspont szerint a minimálbér és a garantált bérminimum legfeljebb az átlagbér-emelés mértékével növelhető, azokat nem indokolt ennél nagyobb mértékben emelni.
Mfor-vélemény: Tavaly ez történt: a minimálbér 15, a garantált bérminimum 25 százalékkal emelkedett év elején, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint pedig a bruttó és nettó átlagbér 12,9 százalékkal emelkedett abban az évben. Az elnök szavai alapján tehát hasonlóra nem kerülhetne sor 2019-ben. Amennyiben tehát a munkaadók és munkavállalók 10 százalékos átlagos béremelésről állapodnának meg ősszel, akkor a minimálbérek maximum ezzel egyező mértékben emelkedhetnének. Ez azt jelentené, hogy minimálbér legfeljebb 151 800 forintra emelkedne, a garantált bérminimum pedig 198 550 forintra. Érdemes még felhívni a figyelmet arra, hogy Csoltó Gábor szerint opció az inflációval egyező béremelés is, amennyiben sikerül erről megállapodásra jutni a munkaadókkal. A Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, júniusban publikált inflációs jelentése szerint jövőre 3,1 százalék lesz az infláció, tehát ekkora mértékben emelkedhetnének a bérek egyes vélemények szerint. Maradva a jegybanki jelentésnél, abban 2019 egészére 7,1 százalékos bruttó átlagkereset emelkedést jeleznek előre: ha ebből indulunk ki, akkor ennek megfelelő minimálbér-emelésre kerülhetne sor a kamarai álláspontból kiindulva.
A vállalkozások költségeit kisebb mértékben befolyásolja, de politikai töltete miatt érzékeny téma az 5000 forintos kamarai hozzájárulás megfizetése. A BKIK nekilátott, hogy rendbe szedje a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által rendelkezésére bocsátott adatbázist, és feltárja, hogy mekkora összeggel maradtak adósok a nem fizető vállalkozások az elmúlt években. Csoltó Gábor tájékoztatása szerint megtörtént az elmaradt hozzájárulások feltárása - többszáz millió forintról van szó-, a BKIK elnöksége július közepén elfogadta a behajtás ütemezését. A felszólító leveleket augusztus végén küldik ki postai úton, valamint e-mail formájában.
Megtudtuk továbbá, hogy a kamara augusztus végén egy szellemi műhelyt állít fel, amelynek a helyi önkormányzatok és helyi vállalkozások közötti kapcsolatok javítása lesz a dolga. Mint az elnök fogalmazott, patrióta szemléletű közös gazdaságpolitika kialakítását szorgalmazzák valamennyi kerületi önkormányzattal, és az így megalapozott kamarai-önkormányzati kapcsolat további építése lesz a műhely feladata. Ezen kívül további négy szellemi műhelyben folyik a munka: gazdaságpolitikai, energiagazdálkodási, külkapcsolati és kamarakapcsolati témákban készítenek anyagokat.
