Kincstári pesszimizmus jellemzi továbbra is a Pénzügyminisztériumot. Legalábbis a kormányhoz és az MNB-hez képest. A pénzügyi tárca vezetője, Varga Mihály még július végén, egy rádióinterjúban azt mondta, a friss adatok birtokában 5 százalékos lehet a hazai gazdaság idei visszaesése. Bár ez alapján arra lehetett következtetni, hogy a kormány szakminisztere véleményére adva változtat a 3 százalékos recessziót tartalmazó GDP-prognózisán (amelyre alapozta a 2021-es költségvetést is), ez nem történt meg – derült ki a Varga nyilatkozatát követő Kormányinfón.
S az MNB sem módosított a 0,3-2 százalékos gazdasági növekedést (!) feltételező előrejelzésén. Igaz, erre a hagyományos forgatókönyv alapján semmi nem kényszerítette. A változtatásra ugyanis a negyedévente publikált inflációs jelentés szokott adni apropót. Márpedig a legfrissebb adatsor megjelentetése szeptember 23-án lesz esedékes, a főbb számok – köztük a GDP és az infláció – viszont már két nappal korábban, a Monetáris Tanács ülését követően ismertté válik.
Pedig Varga július végi jövendölése beigazolódott (ami persze nem véletlen, hiszen ő – mint azt említette is – már a friss adatokat ismerve szólalt meg). Augusztus 14-én a KSH azt tette közzé, hogy a GDP a második negyedévben 6,1 százalékkal esett, éves szinten, az előző év azonos időszakához képest pedig 13,6 százalékkal. Az adat láttán valamennyi kutató és elemző rontott a prognózisán, ki jobban, ki kevésbé:
Így például:
- a Századvég Gazdaságkutató Zrt. 3-4,
- a Takarékbank 3,9,
- az Erste Bank 4,6
- az ING Bank 5,5-7,5
- a GKI 6,
- a K&H 6,2
százalékos GDP-esést vár.
A kormány azonban továbbra sem tágított a 3 százalékos mínusztól, nemcsak a módosított költségvetési törvényben, hanem a konvergenciaprogramban is e mértékkel számolt. Pedig múlt kedden egy másik tárca, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, György László is azt mondta, "idén a gazdasági teljesítmény legfeljebb 5 százalékkal csökken". Rá két napra pedig a PM, ha hajszállal is, de tovább rontott a várakozásán. Ez derült ki Rákossy Balázs, a pénzügyi tárca európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkárának egy csütörtöki szakkonferencián tett kijelentéséből. Eszerint „a 2019-es növekedés optimista jövőt vetített előre, még a konvergenciaprogramban is optimisták voltunk a 3 százalékos gazdasági visszaeséssel, ezt azonban 5,1 százalékos csökkenésre kellett módosítanunk”. Kérdés, hogy ez a többes szám Rákossy közvetlen munkaadójára, vagy immár a kormányra vonatkozik – a következő napokban erre is választ kaphatunk. A Világgazdaság rendezvényén egyébként az államtitkár azt is jelezte, hogy 2021 a gazdaság újraindításának éve lesz, új növekedési tervet készítenek.
A múlt pénteki Kormányinfón lapunk kérdésére Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztetett arra, hogy sok elemző szerint meg fogja haladni a 3 százalékot a recesszió az idén. Egyúttal megerősítette, hogy a kormány hivatalos prognózisát a PM fogja közölni. Szombaton össze is ültek a gazdasági témában érintett miniszterek, ám, hogy mire jutottak, az cikkünk megjelenéséig nem derült ki, az aznap esti M1-es interjújában Orbán Viktor csak a brainstorming tényét erősítette meg. Így egyelőre Gulyás pénteki szavai adhatnak némi iránymutatást, melyek szerint az első félévi 6 százalékos visszaesés után a második félévben nulla körüli GDP-t kellene elérni, hogy teljesülhessen a kormány eddigi, 3 százalékos recesszióra vonatkozó terve. Érzékeltetésül, hogy a kormány mínusz 3 százalékos prognózisát az idő miért haladhatta meg, a miniszter elmondta, a harmadik negyedévi gazdasági teljesítményről elég vegyes a kép, a kiskereskedelem, valamint a beruházások jól alakulnak, más ágazatok rosszabbul. (Érdemes emlékeztetni, hogy korábban Gulyás inkább a pozitívumokra helyezte a hangsúlyt a harmadik negyedévi GDP esetében, például arra, hogy az itthoni autógyártók idén nem terveznek nyár végi – szokásos – leállást.)
A PM-en belül a költségvetés összeállításában nagyobb szerepet játszó Banai Péter Benő államtitkár pedig a múlt héten a hiány kapcsán nyilatkozott. Mondván, az augusztusi adatok alapján is úgy látja a tárca, 7-9 százalékos idei GDP-arányos deficit a reális, ami szerintük a jelenlegi helyzetben tolerálható. A magyar költségvetési hiány európai mércével nem kiugró, összhangban van azokkal a számokkal, amelyek Európa más országaiban láthatók – tette hozzá Banai.
Érdekesség, hogy a hiány kapcsán az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) is közzétett egy friss prognózist, ők azt jelezték (egy uniós adat alapján), hogy 7,8 százalék lehet az idei hiány. Ez benne van ugyan a PM által jelzett sávban, ám az a GDP várható visszaesésével összevetve, minden más adatot változatlannak tekintve lapunk számításai szerint mégsem jön ki. A kormány ugyanis korábban 3,7 százalékos deflátort szerepeltett a prognózisában, amelyet figyelembe véve az 5,1 százalékos gazdasági visszaesés esetén 3591 milliárd forintos hiány adódik. Ellenben, ha a 7,8 százalékos deficitből indulunk ki, akkor a vártnál egy picit magasabb nominális GDP adódik. Így tehát vagy a hiánynak kellene kisebbnek lenni, vagy, ilyen egyenleg esetén, a gazdasági visszaesés lehet némileg mérsékeltebb.
Megjegyezzük, hogy miután a különbség egyik oldalon sem jelentős, több forgatókönyv is adódik. Ezek közül a legkézenfekvőbbnek az tűnik, hogy a prognózisokban más deflátorral számoltak az érintettek, ami egyébként a korábbinál magasabb infláció miatt indokolható.
Visszatérve a GDP várható idei alakulására, még nyolc napot kell aludnunk ahhoz, hogy megtudjuk, az MNB milyen álláspontot foglal majd el, akkor lesz ugyanis – mint már említettük – a Monetáris Tanács következő kamatdöntő ülése, valamint ekkor teszik közzé a friss inflációs jelentést. Az szinte biztosra vehető, hogy rontanak a június 23-án közzétett, 0,3-2 százalékos GDP-növekedési prognózison, amely még az első negyedéves számon alapult, vagyis azon, hogy a hazai gazdaság január-március között még éves szinten 2,9 százalékkal tudott növekedni (ne feledjük, a koronavírus-járvány csak február végén kezdett berobbanni Magyarországon, amelynek láttán a kormány március 11-én hirdette ki a veszélyhelyzetet). Az MNB-n kívül csak a Nemzetközi Valutaalap nem aktualizálta még az előrejelzését, pedig az még régebbi, április közepi. Igaz, a washingtoni székhelyű nemzetközi pénzügyi szervezet már akkor 3,1 százalékos recessziót jósolt.
Az, hogy az MNB változtat a növekedési prognózisán, nem puszta feltételezés. Maga Virág Barnabás, a monetáris politikáért felelős alelnök helyezte kilátásba a Monetáris Tanács legutóbbi, augusztus 25-ei ülését követően, hogy a következő, szeptember 22-én esedékes összejövetelükön módosítják majd a gazdasági növekedésre még júniusban adott 0,3-2 százalékos prognózisát.
Ezzel kapcsolatban további információkat nem árult el az alelnök, megjegyzéseiből viszont lapunk azt hámozta ki, hogy az előrejelzés rontása esetleg nem lesz jelentősebb mértékű. Erre például abból lehet következtetni, hogy Virág hangsúlyozta, a második negyedévet sújtó negatív hatások (a járvány, a szigorú távolságtartási szabályok, az autóipar és a globális turizmus leállása, valamint a magas előző évi bázis az építőiparban) jelentős része a harmadik negyedévben korrigálódik. Az év második felétől már a gazdasági aktivitás fokozódását várják az MNB-ben – mutatott rá –, miközben a munkaerőpiaci helyzet kedvező, a munkanélküliség továbbra is nemzetközi szinten alacsony. Ezek a jegybanki alelnök szerint gyors visszapattanást vetítenek előre. Az is fontos jelzés lehet, hogy Virág külön kihangsúlyozta, az eurózóna és az EU GDP-jének átlagánál jobban alakul a bruttó hazai termék.
Összességében tehát kijelenthető, tovább tart a számháború a PM, a kormány és az MNB között. E pillanatban a pénzügyi tárca előrejelzése tűnik reálisnak. Különösen, hogy rendkívül nagy a bizonytalanság atekintetben, vajon a most már végérvényesen berobbant második hullámnak milyen hatásai lesznek a gazdaságra. Noha egyelőre olyan mértékű leállásra szinte senki nem számít, mint március második felében és áprilisban, azért a pénteki Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter figyelmeztetett: nagyobb kockázatot jelent a gazdaság leállása, mint az egészségügyi veszély. Mindenesetre egy bizonyosnak tűnik: jelenleg nincs olyan jel, amely alapján a GDP-re adott prognózisok pesszimizmusán enyhíteni kellene. Inkább a további romlás a valószínűbb, de hogy ez milyen mértéket ölthet, abban valószínűleg továbbra sem lesznek egységesek az álláspontok.
