<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
3p

Az uniós pénzek lehívása érdekében az Országgyűlés elfogadta a Büntetőeljárási törvény módosítását, de a kormány az Alkotmánybíróság előzetes normakontrollját kéri, melyről kedden dönt a Ház. A javaslatcsomag többi eleméről ugyancsak kedden szavaznak a honatyák.

A jövőben egyes korrupciós ügyekben már nem csak az érintettek élhetnek a vádkikényszerítés eszközével. Bárki a bíróságon kérhet felülvizsgálatot, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyészség elutasítja egy büntetőeljárás lefolytatását. A nyomozási bíró pedig felhatalmazást kap a büntetőeljárás megkezdésének vagy folytatásának az elrendelésére. A Büntetőeljárási törvényt 136 igen szavazattal, 7 ellenvoks és 14 tartózkodó szavazat mellett az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében módosította a Ház azt követően, hogy Magyarországgal szemben eljárás indult az uniós költségvetés védelmét szolgáló felételrendszer alapján. Az indítványt a kormánypártok mellett a Momentum és a Jobbik képviselői is támogatták. Nemmel szavaztak a DK-frakció tagjai, míg az MSZ, a Párbeszéd és a Mi Hazánk képviselői tartózkodtak.

A sürgős eljárás keretében elfogadott változtatás új eljárást vezet be a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos, vagyis a korrupciós bűncselekmények kezelésére, és lehetőséget biztosít vádindítvány benyújtására is.

Az eljárásrend bevezetését az Európai Bizottság javasolta a korrupció visszaszorítása érdekében.

A közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekménynek minősül a jövőben a korrupció, a hivatali visszaélés egyes esetei, a vagyon elleni bűncselekmény, ha azt a nemzeti vagyonnal vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyonával szemben követik el, a költségvetést károsító bűncselekmények és egyes versenyt korlátozó megállapodások.

Ezen esetekben nem alkalmazható az ügyészi felfüggesztés. A feljelentés elutasítása vagy az eljárás megszüntetése esetén pedig felülbírálati indítvány nyújtható be.

Az indítványt, bárhonnan is érkezik az országból, a Budai Központi Kerületi Bíróság Nyomozási Bírói Csoportja bírálja el, egy hónapon belül. A nyomozás megindítása vagy az eljárás folytatása esetén a felülbírálati indítvány előterjesztője bizonyítékokat is benyújthat. Az előterjesztő emellett vádindítványt is készíthet, amelynek megalapozottságáról a bíróság két hónap alatt dönt.

A jogszabály a kihirdetését követő napon lép hatályba.

A jogszabályhoz a kormány normakontroll-javaslatot nyújtott be, amelyben azt kérte: a Ház kezdeményezze a jogszabály alkotmánybírósági vizsgálatát.

A normakontroll-javaslatról várhatóan kedden dönt az Országgyűlés, ahogy a jogalkotási folyamat társadalmi részvételének növeléséről, az Integritási Hatóságról és a Korrupcióellenes Munkacsoportról, továbbá a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok  összeférhetetlenségi szabályairól szóéó előterjesztésekről is a keddi napon szavaznak a honatyák.

(MTI nyomán)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.