Az MNB által felügyelt 35 – az egy évvel korábbinál kettővel kevesebb – hazai pénzügyi intézmény 44 342 milliárd forintos mérlegfőösszeggel zárta 2019 első felét. A belföldi irányítású hitelintézetek piaci részesedése 57,3 százalékot tett ki. Amit elégedetten nyugtázhat Orbán Viktor, aki még 2012-ben legalább 50 százalékos mértéket irányzott elő. Igaz, azt akkor még a nemzeti tulajdonra értette, később azonban már a jegybank a belföldi irányításra vonatkoztatta azt – márpedig ilyennek számít az is, ha egy teljes egészében külföldi hitelintézetet magyar bankár igazgat.
Stagnáló betétek, növekvő hitelek
Mindenesetre folytatódott a bankszektor koncentrációja, az öt legnagyobb bank (OTP, K&H, UniCredit, Erste, Takarék Csoport) már az össz-mérlegfőösszeg 63,6 százalékát adja.
A 35 hazai bank hitelállománya 2,5 százalékkal, 666 milliárd forinttal, 27 500 milliárdra nőtt az idei év második negyedében, s már eszközeik 62 százalékát tette ki. Ezzel szemben értékpapír-állományuk 4 százalékkal, 10 782 milliárdra esett, azok súlya az összes eszközön belül 24,3 százalék.
A nullához közelítő kamatok ellenére még mindig a 35 228 milliárd forintra rúgó, gyakorlatilag az egy évvel korábbihoz képest stagnáló betétállomány adja a hitelintézetek forrásainak a négyötödét, míg a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaik (jellemzően kötvények) értékesítéséből 1915 milliárdjuk származott.
Enyhén csökkenő össznyereség
Egyre nagyobb ugyanakkor a saját tőkéjük, azok idén június végén már közel 5 ezermilliárdot tettek ki. Az emelkedés alapvetően a hitelintézetek 322 milliárd forintos első félévi nettó össznyereségéből fakad, amely azonban 1,2 százalékkal elmarad a 2018. január-június közötti időszakétól. A meglódult hitelezésnek tudható be, hogy a hitelintézetek jobban, 10,4 százalékkal gyarapították a kamateredményeiket, mint amennyivel, 9,3 százalékkal a díj- és jutalékeredményeik emelkedtek.
Mind a bankszektor tőkearányos, mind az eszközarányos jövedelmezősége csökkent, az előbbi 14,4-ről 12,7 százalékra, az utóbbi 1,6-ról 1,5 százalékra. Ráadásul a költséghatékonyságuk is romlott, ami nem feltétlenül rossz hír, mivel részben a digitális és egyéb fejlesztési kiadásaik növekedésének tudható be. Bővült a veszteséges hitelintézetek száma, az idei első fél évben 4-en zártak negatív eredménnyel – valamennyien kis méretűek –, miközben egy évvel korábban még csak egy ilyen intézmény akadt.
Pozitívum, hogy a bankok nem teljesítő – azaz késedelmesen vagy egyáltalán nem törlesztett – hiteleinek az aránya tovább csökkent, a vállalatoké 5,4-ről 5,3 százalékra, a háztartásoké 9,2-ről 8,3 százalékra, míg a lakóingatlannal fedezett hiteleké 8,8-ról 7,7 százalékra.
Szilárd likviditás
Az MNB szerint a bankszektor tőkemegfelelési mutatója messze a törvény által elvárt szint feletti, 18,4 százalékos, miközben a likviditási helyzete megnyugtató. A hitel/betét arány egyre jobban közelít az egészségesnek tekinthető száz százalék feletti szinthez, június végén 90,2 százalékon állt, szemben az egy évvel korábbi 86-tal. Ilyen magas értékre három és fél éve nem volt példa és azt mutatja, hogy a bankok nagyobb mértékben fokozták a kihelyezéseiket, mint amennyivel több betétet fogadtak be, így nagyobb mértékben juttattak forrást a gazdaságba.
