<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=1446330315732208&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Mi lesz, ha nyer az ellenzék? Megfékezhető az infláció?
Mekkora lesz a következő kormány mozgástere?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Király Júliával, az MNB korábbi alelnökével, Márki-Zay Péter tanácsadójával - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2021. december 16. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

"Kettészakítja" az EU-t a rekordmagas árakkal járó energiaválság. Míg a tagállamok egy része átfogó, piacszabályozó intézkedéseket szeretne a lakosság védelme érdekében, addig más részük szerint nem szabad a jelenleginél jobban beleszólni a piac működésébe. Az uniós Energiaügyi Tanács kedden rendkívüli ülést tartott az ügyben. Temesváron eközben már leállt a távfűtés fizetésképtelenség miatt. Egy helyi gázszolgáltató most egyenként szerződne le az ellátás nélkül maradt kórházakkal.     

Különböző üzeneteket kaptunk különböző tagállamoktól. (…) Nagyon remélem, hogy most egyértelmű üzeneteket hallunk majd a miniszterektől azzal kapcsolatban, hogy mik az elvárásaik. Középtávú intézkedésekről beszélünk. Most kell elkezdeni a cselekvést annak ellenére, hogy annak évek múlva lesznek eredményei, nem pedig néhány héten belül

- jelentette ki kedden Kadri Simson energiaügyi biztos Brüsszelben a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács rendkívüli ülése előtt, amelyet a rekordmagas energiaárak miatt hívtak össze. Az ülésen az Európai Bizottság október közepén tett javaslatait az árak okozta lakossági terhek enyhítésére, valamint a további, válságot enyhítő nemzeti és uniós szintű intézkedéseket vitatták meg. 

Van, ahol már elzárták a gázcsapot. (Illusztráció. Depositphotos)    Van, ahol már elzárták a gázcsapot. (Illusztráció. Depositphotos)

Mit javasol Brüsszel?

Ami a rövid távú intézkedéseket illeti, a bizottság

a többi közt sürgősségi jövedelemtámogatást, a számlafizetések ideiglenes halasztását, a  hálózatról való leválasztás elkerülését, valamint ideiglenes és célzott adócsökkentést (mind a kiszolgáltatott háztartásoknak, mind cégeknek) javasol.

Ezek tagállami szintű intézkedések, tehát az egyes országok saját hatáskörben dönthetnek róluk.

A tegnapi rendkívüli tanácskozáson a tagállamok miniszterei egyetértettek azzal, hogy

nemzeti szinten kell gyors intézkedéseket hozni a legsebezhetőbb társadalmi csoportok védelme érdekében,

és hasznosnak nevezték a bizottság javaslatait.      

A francia kormány például már be is jelentette, hogy a lakosság fele 100 eurós "inflációs kártérítést" kap a megemelkedett energiaárak kompenzálására, mintegy 5 millió alacsony jövedelmű háztartásnál pedig befagyasztják az árakat.

A bizottság középtávon a megújuló energiaforrásokba és az energiahatékonyság növelésébe való befektetések felgyorsítását, valamint az energiatároló kapacitás fejlesztését javasolja. Emellett a többi közt felméri a gázkészletek közös beszerzésének előnyeit is.   

Ezzel kapcsolatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt heti EU-csúcs utáni sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy

vizsgálják a közös beszerzés lehetőségét,  közép- és hosszú távú megoldásként pedig stratégiai gáztartalékot szeretnének képezni.

Szerinte az EU-nak többet kell tennie az energiaellátás diverzifikálásáért, és fel kell gyorsítania az áttérést a fenntartható energiaforrásokra. Hozzátette: olyan stabil erőforrásokra is szükség van, mint a nukleáris energia.

Megosztott EU

Azzal kapcsolatban, hogy mit kellene tenni a jelenlegi helyzetben, illetve elegendőek ezek az intézkedések, az EU két részre szakadt. A tagállamok egy része szerint a magas árak ellenére sem szabad hosszútávon átformálni az uniós energiapiacot.

A  rekordáraknak globális okai vannak, ezért nagyon óvatosnak kell lennünk, mielőtt belenyúlunk a belső energiapiac struktúrájába. Ez nem lesz megoldás a jelenlegi növekvő energiaárak enyhítésére, amelyek a fosszilis fűtőanyagok piacaihoz vannak kötve

 – áll abban a Die Welt által megszellőztetett közös állásfoglalásban, amelyet kilenc ország (Németország, Dánia, Észtország, Finnország, Írország, Luxemburg, Lettország, Hollandia, Ausztria) írt alá.

A szabad piacot pártoló országok nem támogatnak olyan intézkedéseket, amelyek „konfliktusban állnak“ az uniós gáz- és energiapiaccal. A német lap szerint az uniós energiapiac ugyan erősen szabályozott, de a piaci erőkre bízza magát.

Ezzel szemben

számos dél- és kelet-európai ország – Magyarország és Lengyelország mellett például Franciaország, Spanyolország és Görögország is – uniós szintű intézkedéseket követel a probléma enyhítésére.

Franciaország pedig megreformálná az uniós energiapiacot, és új ármechanizmust vezetne be.

hirdetés

A francia kormány kevesebb szabad piacot és több tervezést, központosított döntést és kormányzati beleszólást szeretne     

-idézte a lap Simone Tagliapietrát, a brüsszeli Bruegel elemzőjét.

Mi áll a háttérben?

A magyar kormány Brüsszelt teszi felelőssé a válságért, mivel az szerinte erőszakosan leépíti a hagyományos energiatermelést. Ezzel szemben a tegnapi tanácskozáson néhány tagállam azt hangsúlyozta, hogy a klímavédelmi célkitűzések, valamint az átállás a megújuló energiákra a megoldás részei, és nem ez okozza az áremelkedést.  

A német Spiegel háttéranyaga szerint

az "elszabaduló energiaválság" fő oka a kereslet és a kínálat közötti eltérés.

A Covid-járvány lecsengését követő gazdasági fellendüléssel párhuzamosan ugyanis nőtt az energia iránti kereslet, amivel a kínálat nem tudott lépést tartani. Emellett felhajtják az árakat az uniós szén-dioxid-kibocsátási jogok emelkedő költségei is.

Ráadásul a

gázpiacon "feltűnően szerény az oroszországi kínálat": a Gazprom teljesíti ugyan szerződéses kötelezettségeit, de sokkal kevesebb gázt küld Nyugatra, mint amennyit tudna.

A Kreml kritikusai szerint Vlagyimir Putyin kvázi zsarolja az EU-t, és az Észak Áramlat 2 vezeték engedélyezéséhez köti a szállítások növelését.

Az orosz elnök szerint erről szó sincs. Ő azt mondja, hogy teljesítik a szerződésben foglaltakat, a szállításokat növelni pedig csak a szerződések függvényében lehet.   

Van, ahol már leállt a fűtés

Az, hogy milyen súlyos válsághoz vezethet a jelenlegi helyzet,

jelzi Temesvár példája is, ahol kedden több mint 56 ezer lakásban és öt kórházban kapcsolták le a távfűtést és szüntették meg egyúttal a melegvíz-szolgáltatást is.

Erre azért került sor, mert az E.ON leállította a gázszállítást a Colterm távfűtési társaságnak, miután azt fizetésképtelenné nyilvánította egy bírósági döntés, a más gázszolgáltatókkal folytatott tárgyalások pedig eredménytelenül zárultak.

A Colterm, amely már korábban jelentős adósságot halmozott fel,

a távhő- és melegvíz-szolgáltatás lakossági árának a megháromszorozását kezdeményezte a gázár ugrásszerű megemelkedésére hivatkozva, az önkormányzat viszont „csak“ az árak duplázását engedélyezte volna.

Dominic Fritz, Temesvár polgármestere szerint az energiaárak emelkedése miatt egyetlen más romániai nagyvárosban sem tudják csak a lakossággal és az önkormányzatokkal kifizettetni a téli távhőszolgáltatásokat, ahhoz állami hozzájárulásra is szükség van, márpedig utóbbi Temesvár esetében hiányzik.

A Maszol szerint egyelőre

azt sem lehet tudni, hogy meddig maradnak fűtés nélkül a lakosok és a kórházak,

kivéve a Victor Babes kórházat és az Odobescu szülészetet, amelyeknek saját hőközpontjaik vannak.        

Az E.ON most azt tervezi, hogy egyenként kötött szerződésekkel biztosít majd földgázt az ellátás nélkül maradt kórházaknak. 

a Victor Babeș Kórházban és az Odobescu szülészeten jobb a helyzet,mert saját hőközpontjaik vannak- a Maszol.ro portálról
állami hozzájárulásból. Temesvár esetében ez utóbbi hiányzik.- a Maszol.ro portálról

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és az Mfor kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz a THM-plafon végéig, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait.