Különböző üzeneteket kaptunk különböző tagállamoktól. (…) Nagyon remélem, hogy most egyértelmű üzeneteket hallunk majd a miniszterektől azzal kapcsolatban, hogy mik az elvárásaik. Középtávú intézkedésekről beszélünk. Most kell elkezdeni a cselekvést annak ellenére, hogy annak évek múlva lesznek eredményei, nem pedig néhány héten belül
- jelentette ki kedden Kadri Simson energiaügyi biztos Brüsszelben a Közlekedési, Távközlési és Energiaügyi Tanács rendkívüli ülése előtt, amelyet a rekordmagas energiaárak miatt hívtak össze. Az ülésen az Európai Bizottság október közepén tett javaslatait az árak okozta lakossági terhek enyhítésére, valamint a további, válságot enyhítő nemzeti és uniós szintű intézkedéseket vitatták meg.
Mit javasol Brüsszel?
Ami a rövid távú intézkedéseket illeti, a bizottság
a többi közt sürgősségi jövedelemtámogatást, a számlafizetések ideiglenes halasztását, a hálózatról való leválasztás elkerülését, valamint ideiglenes és célzott adócsökkentést (mind a kiszolgáltatott háztartásoknak, mind cégeknek) javasol.
Ezek tagállami szintű intézkedések, tehát az egyes országok saját hatáskörben dönthetnek róluk.
A tegnapi rendkívüli tanácskozáson a tagállamok miniszterei egyetértettek azzal, hogy
nemzeti szinten kell gyors intézkedéseket hozni a legsebezhetőbb társadalmi csoportok védelme érdekében,
és hasznosnak nevezték a bizottság javaslatait.
A francia kormány például már be is jelentette, hogy a lakosság fele 100 eurós "inflációs kártérítést" kap a megemelkedett energiaárak kompenzálására, mintegy 5 millió alacsony jövedelmű háztartásnál pedig befagyasztják az árakat.
A bizottság középtávon a megújuló energiaforrásokba és az energiahatékonyság növelésébe való befektetések felgyorsítását, valamint az energiatároló kapacitás fejlesztését javasolja. Emellett a többi közt felméri a gázkészletek közös beszerzésének előnyeit is.
Ezzel kapcsolatban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a múlt heti EU-csúcs utáni sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy
vizsgálják a közös beszerzés lehetőségét, közép- és hosszú távú megoldásként pedig stratégiai gáztartalékot szeretnének képezni.
Szerinte az EU-nak többet kell tennie az energiaellátás diverzifikálásáért, és fel kell gyorsítania az áttérést a fenntartható energiaforrásokra. Hozzátette: olyan stabil erőforrásokra is szükség van, mint a nukleáris energia.
Megosztott EU
Azzal kapcsolatban, hogy mit kellene tenni a jelenlegi helyzetben, illetve elegendőek ezek az intézkedések, az EU két részre szakadt. A tagállamok egy része szerint a magas árak ellenére sem szabad hosszútávon átformálni az uniós energiapiacot.
A rekordáraknak globális okai vannak, ezért nagyon óvatosnak kell lennünk, mielőtt belenyúlunk a belső energiapiac struktúrájába. Ez nem lesz megoldás a jelenlegi növekvő energiaárak enyhítésére, amelyek a fosszilis fűtőanyagok piacaihoz vannak kötve
– áll abban a Die Welt által megszellőztetett közös állásfoglalásban, amelyet kilenc ország (Németország, Dánia, Észtország, Finnország, Írország, Luxemburg, Lettország, Hollandia, Ausztria) írt alá.
A szabad piacot pártoló országok nem támogatnak olyan intézkedéseket, amelyek „konfliktusban állnak“ az uniós gáz- és energiapiaccal. A német lap szerint az uniós energiapiac ugyan erősen szabályozott, de a piaci erőkre bízza magát.
Ezzel szemben
számos dél- és kelet-európai ország – Magyarország és Lengyelország mellett például Franciaország, Spanyolország és Görögország is – uniós szintű intézkedéseket követel a probléma enyhítésére.
Franciaország pedig megreformálná az uniós energiapiacot, és új ármechanizmust vezetne be.
A francia kormány kevesebb szabad piacot és több tervezést, központosított döntést és kormányzati beleszólást szeretne
-idézte a lap Simone Tagliapietrát, a brüsszeli Bruegel elemzőjét.
Mi áll a háttérben?
A magyar kormány Brüsszelt teszi felelőssé a válságért, mivel az szerinte erőszakosan leépíti a hagyományos energiatermelést. Ezzel szemben a tegnapi tanácskozáson néhány tagállam azt hangsúlyozta, hogy a klímavédelmi célkitűzések, valamint az átállás a megújuló energiákra a megoldás részei, és nem ez okozza az áremelkedést.
A német Spiegel háttéranyaga szerint
az "elszabaduló energiaválság" fő oka a kereslet és a kínálat közötti eltérés.
A Covid-járvány lecsengését követő gazdasági fellendüléssel párhuzamosan ugyanis nőtt az energia iránti kereslet, amivel a kínálat nem tudott lépést tartani. Emellett felhajtják az árakat az uniós szén-dioxid-kibocsátási jogok emelkedő költségei is.
Ráadásul a
gázpiacon "feltűnően szerény az oroszországi kínálat": a Gazprom teljesíti ugyan szerződéses kötelezettségeit, de sokkal kevesebb gázt küld Nyugatra, mint amennyit tudna.
A Kreml kritikusai szerint Vlagyimir Putyin kvázi zsarolja az EU-t, és az Észak Áramlat 2 vezeték engedélyezéséhez köti a szállítások növelését.
Az orosz elnök szerint erről szó sincs. Ő azt mondja, hogy teljesítik a szerződésben foglaltakat, a szállításokat növelni pedig csak a szerződések függvényében lehet.
Van, ahol már leállt a fűtés
Az, hogy milyen súlyos válsághoz vezethet a jelenlegi helyzet,
jelzi Temesvár példája is, ahol kedden több mint 56 ezer lakásban és öt kórházban kapcsolták le a távfűtést és szüntették meg egyúttal a melegvíz-szolgáltatást is.
Erre azért került sor, mert az E.ON leállította a gázszállítást a Colterm távfűtési társaságnak, miután azt fizetésképtelenné nyilvánította egy bírósági döntés, a más gázszolgáltatókkal folytatott tárgyalások pedig eredménytelenül zárultak.
A Colterm, amely már korábban jelentős adósságot halmozott fel,
a távhő- és melegvíz-szolgáltatás lakossági árának a megháromszorozását kezdeményezte a gázár ugrásszerű megemelkedésére hivatkozva, az önkormányzat viszont „csak“ az árak duplázását engedélyezte volna.
Dominic Fritz, Temesvár polgármestere szerint az energiaárak emelkedése miatt egyetlen más romániai nagyvárosban sem tudják csak a lakossággal és az önkormányzatokkal kifizettetni a téli távhőszolgáltatásokat, ahhoz állami hozzájárulásra is szükség van, márpedig utóbbi Temesvár esetében hiányzik.
A Maszol szerint egyelőre
azt sem lehet tudni, hogy meddig maradnak fűtés nélkül a lakosok és a kórházak,
kivéve a Victor Babes kórházat és az Odobescu szülészetet, amelyeknek saját hőközpontjaik vannak.
Az E.ON most azt tervezi, hogy egyenként kötött szerződésekkel biztosít majd földgázt az ellátás nélkül maradt kórházaknak.
