A frissen megjelent KSH adatok alapján márciusban a fogyasztói árindex 1,8 százalékkal haladta meg az előző évit, míg februárhoz képest 0,4 százalékos emelkedés volt. A februári év/év adatokhoz képest tehát némileg gyorsult az áremelkedés üteme – írja értékelésében a GKI Gazdaságkutató Zrt.
Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása okozta energiaár-sokk és bizonytalanság márciusban már részben beépült az üzemanyagárakba. Az jármű-üzemanyagok ára az előző évhez képest (ekkor 604 forint/liter volt a benzin) a bázishatás miatt kis mértékben csökkent, azonban havi viszonylatban már 4,6 százalékkal nőtt. Az energiaár-sokk ennél nagyobb hatását a bevezetett védett árak mérsékelték.
Így alakultak az árak
Az élelmiszerárak stagnálása, és azon belül a feldolgozott és feldolgozatlan élelmiszerek árának csökkenése rámutat, hogy az árrésstop és a forint éves összevetésben történt erősödése is fékezte az áremelkedést. A szeszes italoknál és a dohányáruknál az adók emelése okozta az átlagon felüli drágulást. A ruházkodási cikkek az elmúlt egy évben nagy volatilitást mutattak (erre a szegmensre egyébként is jellemző a szezonalitás), azonban összességében lassabb volt az áremelkedés üteme, mint a teljes árindexé. A szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek ezzel szemben éves szinten 4,1 és 2,7 százalékkal növekedtek. Az utóbbiak esetében a forint hosszabb távú erősödése mérsékelte, míg a hazai vállalkozások költségeinek emelkedése és az árrésstopból fakadó esetleges keresztárazás növelte az árakat.
Több tényező mozgatja az inflációt
Az összességében a kissé emelkedő, de továbbra is alacsony inflációs ráta mögött több tényező állt. Az infláció mérséklődése irányába hatott az éves összevetésben erősebb forint (5,2 százalékkal értékelődött fel az euróval szemben) és a lakossági inflációs várakozások mérséklődése (utóbbit a GKI márciusi konjunktúra felmérése is megerősítette). Míg az energiahordozók árának emelkedése és a szolgáltatások változatlanul magasabb árindexe az inflációs ráta növekedését okozta.
